A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Petánovits Katalin. A vörsi bábtáncoltató betlehem
dala 2,5 cm. hosszan laposra faragott. A törzs hengeres kiképzésű, derékban, nyakban elkeskenyedő, vállban bevágott. Két karja legömbölyített élű, testhez hajló. Vállban és csípő alatt 1—1 szeg rögzíti a törzshöz. Az arc fordított ötszögre emlékeztető, lapos, megnyúlt állú, lapos fejtetővel, domború koponyával. A fejtetőn egy egyenesen álló, laposra faragott szarv, a másik letörött. Szeme szög, szája nagy, metszett száj. Nyele a testbe fúrt lyukba illesztett, a beillesztésénél és a törzs alsó negyedén egy-egy szeggel szilárdított. Az egész figura feketére festett. (A törzs hossza: 7,3 cm, szélessége: 5 cm; fej + szarv hossza: 5 cm, fej szélessége: 3,5 cm; nyél hossza: 14,5 cm.) Ördög: a törzse akácfából, a karja nyárfából faragott. A nyél hosszú, hengeres, alsó harmadán a hátsó oldalon 3 cm. hosszan laposra faragott. A törzs alsó felébe fúrt lyukba van illesztve. Az illesztésnél és a törzs alsó ötödén 1—1 szeg rögzíti. A törzs derékban karcsú, eleje lapos, hátrésze domborúra faragott. Nyaka rövid. Két szögletes karja ívelten hajlik a törzshöz, vállban és a törzs alsó részén szeggel erősítették. Az arc lapos, szögszemű, bevágott szája pirosra festett. A koponya domborúra faragott. A fejen pörge kalap. A nyél kivételével az egész feketére festett. Valószínű, hogy korábban ez a figura a kéményseprő szerepét játszotta, csak elhomályosult eredeti szerepe. Egyébként mi indokolná a másik ördögtől való eltérő voltát? A somogyi bábtáncoltató falvak mindegyikében az ördög mellett és vele együtt szerepel a kéményseprő is, és valamennyit kalappal, vállán létrával ábrázolják. A vörsi figurának ugyan létrája nincs, de lehetséges, hogy eredetileg volt, csak elveszett, s így, mivel fekete, mint az ördög, ördög névvel látták el. Szerepe semmiben sem változott, az ördöggel verekedett akkor is, és most is, megváltozott neve alatt. (Törzs hossza: 7 cm, szélessége: 5,5 cm; fej hossza: 5 cm, szélessége: 3 cm; nyél hossza: 15 cm.) Ember (férfi) : egy darab akácfából faragott. A nyél hengeres, alsó harmadán hátul 2,3 cm hosszan laposra faragott. A törzs nagyjából hasáb alakú, alsó harmadán gyűrűszerű bevágás. Arca lapos, álla megnyúlt, szakállas formájú. Szögszemű, orra, szemöldöke világosabb, mint az arc többi része. Szája bevágott, pirosra festett. Haja hosszú, egészen tarkóig ér, félkörösen kerített. Igen gondos faragású, még a hajszálak rovátkáit is kivésték, bár ez későbbi beavatkozás eredménye, úgy, mint a cilinder lapos tétjének puhakalapokéhoz hasonló megformálása. A faragás újabb voltát bizonyítja, hogy nincs barnára festve, mint az egész fej és cilinder, és a bábut csinosító faragó nem vette észre, hogy a megnyúlt áll tulajdonképpen szakáll, egyébként ott is kivéste volna a szőrszálak vonalát. Az összes bábu között ez az alak a 4. Pásztorok. 4. Hirten 4. Les bergers 4. Пастухи leggondosabban megformált és kidolgozott. Deréktól állig fekete birkabunda fedi mellét és hátát, ehhez varrták a fehér vászon, ráncolt derekú szoknyát. A felső szoknya alatt fehérhímzéses, slingelt szélű alsószoknya. Két, fölfelé tárt kezét fehér selyem ingujj fedi. (Törzs hossza: 9,3 cm., szélessége: 9,3 cm; fej + cilinder hossza: 4,5 cm, szélessége: 2,2 cm; nyél hossza: 11 cm; karok hossza: 5,5+4,5 cm; mellény hossza: 4,4 cm; szoknya hossza: 8,8 cm.) Asszony: a férfi táncospárja. Egy darab akácfából faragott. Nyele hengeres, alsó harmadához 4 drótgyűrűvel laposvégü nyéldarabot erősítettek. Törzse hasáb alakú, lekerekített élekkel. Eredeti feje letörőt, ezért porcelán babafejjel pótolták, de a nagy törzshö, képest aránytalanul kicsi a fej. Derékban karcsút mellben domború faragású. Fehér selyemblúza nyakán farkasfog és 3 szem fehér gyöngy. Karja ruhából varrt, lefelé hajló. Szoknyája piros szatén, derékban ráncolt. Köténye fehér, ötszög alakú két nagy zöld 309
