A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kopasz Gábor. A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Drávavonal védelmében

mány utalta ki. A megyéknek kötelességük volt velük összhangban intézkedni. A védelmi-vonal kijelölése után a barátságos viszony további fenntartása érdekében Baranya megye nyomban tájékoztatta a Dráván túli szomszédos Verőce megyét ennek céljáról. A tájékoztatóban kifejtette a megye közgyűlése, hogy a védelmi-vonalat csupán a tövényes ok nélkül zavargók, a vagyon és személybiztonság ellen felkelők, a közös haza egysége ellen fellázadt pártütők, tehát a közös ellenség megzabolázására állították fel. Verőce megye törvényhatóságával és lakosságával Baranya megye polgárai századokon keresztül barátságos viszonyban, jó szomszédi egyetértésben voltak. Baranya kéri Verőce megyét, hogy a bujtogatok és rendzavarók megfékezésében legyen segítségére, és a dolgok ottani állásáról a baranyai népet értesítsék. Biztosítják Verőce megyét, hogy megtették a szükséges intézkedéseket az állandó összeköttetés és a kereskedelem fenntartása érdekében.

0 Baranyában lépésről-lépésre, de határozottan haladt tovább a védelmi-vonal szervezése, a mozgó nemzetőrség kiállítása és felfegyverzése. Június második felében Barthos Eduárd polgári biztos azt jelentette a megyének, hogy Csányitól kapott hivatalos értesítés szerint a fegyveres erőnek a Dráva védelmi vonalához való felvonulása a közeli napokban megtörténik. Ugyanakkor a hadügyminiszter az újvidéki zendülésről tájékoztatta a megyét és sürgette a nemzetőrség összeírásának befejezését és felfegyverzését. A hazára naponta súlyosabb veszély nehezedik, a legcélszerűbbnek látszó intézkedéseket lelkes összmunkával kel! megtenni — írta a honvédelmi miniszter. Ebből már gondolni lehetett arra, hogy a Baranya megyei mozgó nemzetőrséget a megyén kívül, pillanatnyilag még veszélyeztetettebb területen, a lázongó délvidéken fogják felhasználni. Valóban a minisztérium a Baranya megyei mozgó nemzetőrséget, amely 4500 embert foglalt magában, Dél-Bácskába rendelte, a baranyai Dráva-vonal védelmét pedig más megye nemzetőreire, nevezetesen a veszprémiekre bízta. A kormány rendeletére június közepére Veszprém megyében is megtörtént a nemzetőrök összeírása, a megyei nemzetőrség megalakítása. A fiatalság, köztük sok céhbeli iparoslegény, nagy számban jelentkezett nemzetőrnek. Azok a nemzetőrök, akik valamely okból eddig más megyénél teljesítettek szolgálatot, mert korábbi munkahelyük más megyéhez kötötte őket, átigazoltatták magukat saját megyéjük nemzetőrségéhez. Mivel az idő rövidsége és a kész lőfegyverek hiánya miatt nehézségbe ütközött a nemzetőrök teljes felfegyverzése, a megye felszólította a nemzetőrkapitányokat, hogy csapataikat bármilyen alkalmi, primitív harci eszközökkel — kaszával, karddal, vasvillával, buzogánnyal, fokossal, pisztollyal —- fegyverezzék fel. Csányi László felhívására Veszprém megye elhatározta, hogy nemzetőreinek egyharmadát, 4000 embert, ezekhez tartozó fő- és altiszteket a Dráván túl lázongó horvátok elleni védekezés céljából az országos biztos rendelkezésére bocsátja. A mozgó nemzetőrsereget önkéntes jelentkezés alapján állítják össze. De ha kimozdulni hajlandó elegendő nemzetőr önként nem jelentkeznék, a hiányzó létszámot sorshúzás útján pótolják. Ha valaki a kihúzottak közül ki akarná magát vonni az elmenetel alól, erre erőszakkal is kényszeríteni fogják.

7 A Dráván túli veszélyre való tekintettel Csányi szerint úgy kell a megyének nemzetőreit készenlétben tartani, hogy felszólítás esetén 48, legfeljebb 72 óra alatt útnak lehessen őket indítani. Arra is törekedni kell a megyének, hogy nemzetőrsége minél nagyobb létszámú legyen. Veszprém megye tehát elhatározta, hogy mozgó nemzetőreit három csoportban küldi a baranyai Dráva-vonalhoz. Egy csoport szolgálati ideje egy hónap lesz. A csoportok pontosan váltják egymást. Három hónap múlva a harmadik csoportot ismét az első váltja fel és ez folytatódik mindaddig, amíg a nemzetőrökre szükség lesz a Dráva vonalánál, illetve ennek védelménél. A megye határozott afelől is, hogy a kimozduló nemzetőrök családjáról és vagyonbiztonságáról otthon gondoskodnak. A nemzetőröknek napiparancsban is tudomására adták azt a megyei határozatot, hogy hetenként kiküldöttek ellenőrzik, nem szorulnak-e segítségre a Drávánál szolgálatot teljesítő nemzetőrök otthon maradt családtagjai. Ha náluk bármiben szükség mutatkoznék, azonnali segélynyújtásról a község fog gondoskodni.

8 Már utaltunk arra, hogy nagy nehézséget okozott a nemzetőrök felfegyverzése. A megyének mintegy 400 db. jó állapotban levő kardja és 1000 pisztolya volt raktáron, elhatározta tehát, hogy ebből is kiegészíti a nemzeti őrsereg hiányos fegyverzetét. Többek részéről megnyilvánult óhajra az állandó bizottmány utasította a várnagyot, hogy mind a kardokból, mind a pisztolyokból térítvény mellett szolgáltasson ki a jelentkezőknek. A fegyverek kiadása a századok legénységének a kapitányokon, mint századparancsnokokon keresztül történt. Mivel a minisztérium hivatalos eskümintát még nem állapított meg, Veszprém megye a nemzetőrök részére ideiglenes eskümintát dolgozott ki és ennek szövegével eskette fel nemzetőreit. Az esküminta szövege még meglehetősen bonyolult. A nemzetőrök még hűséget esküsznek a királynak, akinek csapatai ellen néhány hónap múlva harcolni fognak. Tulajdonképpen még 260