A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: A Balaton északi partjának présházai

16. Kölykes zárú présház. Csopak. (L. 26. kép 1—3). 16. Kelterhaus mit einem Holzriegel Csopak. (S. 26-stes Bild 1 — 3.) 16. Cellier au loquet en bois. Csopak (V. fig. 26, 1-3) 16. Давильня, имеющая деревянный замок с секретом. Чопак (см. 26-ю илл. 1—3.) Nagyobb, volt urasági présház az Öreghegyben egy 1743 évszámmal ellátott épület, a felső szinten szoba+ szoba+konyha+szoba+kamra (6,3X23 m), míg az alsó szinten 10 m hosszú présház+11 m bolthajtásos pince épült. Érdekessége, hogy a felső szinten szabadkémény van, az alsón, a présházban sarokkandalló (tűzhely).

4 1 Ilyent láthatunk már a Malonyay IV. kötetben is, 666. kép. 2 Ethn. 1956, 79. 3 Ethn. 1956, 77, 78.; Vajkai, Balaton melléki présházak 30. skl. 4 Ethn. 1956, 76. skl. 8. TIHANY Tihany szőlői szétszóródva fekszenek, nagyrészük már régebben elvesztette jelentőségét, az idegenforgalom miatt pedig átalakult a félsziget képe. Szőlők voltak az Óvár területén is, présházakkal. Szőlőterülete 1873-ban: 146, míg 1935-ben 87 kh. A pincetípus: présház + boltozott földpince. Ebből néhány példány még van az Óvár sík területén, de van belőlük közvetlen az Óvár sáncába is építve, amennyiben a boltpince bent van a sáncban, előtte a présház (31. kép). — Az újabbak közül megemlíthető egy földdel betakart, bazaltkőből boltozott pince (Óvár), a következő felirattal: E-KIS-PINCÉT RÁNTÁSGÁBOR - ÉS • SZERETETT- FELESÉGE - SCHER - A MÁRIA-ÉPÍTETTE-1934-BEN-NAGY SZEGÉNYSÉGBEN. —Az ajtó szemöldökfáján :19RG Marika 54. Uradalmi nagyobb présház egy 12X31 m alapterületű épület, két klasszicizáló oszlopon nyugvó timpanonos portikusszal, az utóbbin a felirat: ANO 1822. — A boltpince merőleges a főépületre (Tihanytól nyugatra, a Külső tó felé). 9. BALATONSZŐLLŐS, NAGYPÉCSELY, NEMESPÉCSELY A három községtől (185 m magas) északra fekvő nagy, összefüggő szőlőterület a Kisgella (367 m), Nagygella (416 m), a Zádor hegy (335 m), a Hideg hegy (395 m) déli lejtőin terül el. E szőlőknek különösen a felsőbb része több Balaton felvidéki falu népéé, Nemesvámos, Hidegkút (394 m), Tótvázsony (326 m), Barnag (294 m), Vöröstó (292 m) lakosaié. Itt is az a helyzet, hogy a hegy mögött fekvő, de a szőlőhegyekkel nagyjából egyező magasságú községekből könnyebben művelhető a szőlő, mint a hegy aljában fekvőkből. Szőlőterülete 1873-ban: Szőllős 433, Pécsely 488 kh., míg 1935-ben: Szőllős 253, Pécsely 351 kh. A Nagygella oldalán

1 (Balatonszőllős fölött) kétféle présháztípus terjedt el: 1. Vakolatlan kőfalú présház, nyargalókkal leszorított zsuptető alatt+boltpince, gyakran nagyrészben a föld felett, s csak a tetején van kevés földréteg. 2. Présház + boltpince föld felett, közös tető alatt. — Az 1. típusból legrégibb datált présház szabadkéményes, kölykes zárú volt, oromzatán: JHS H 1824 (32. kép 1—3.). — Kramli József (Tótvázsony) présháza 2,9X4,2 m méretű, mellső sarkában a füstfogó negyedköríves fagerendára támaszkodik (Kisgella alatt). — Egy másik présháznak 134 cm magas, 70 cm mély, felül füstfogó kőpárkánnyal lezárt tüzelőfülkéje van, a présházfal kívül ennek megfelelően kipúposodik. Füstkivezető csöve közvetlen az oldalfalba nyílik, a beépített kőpárkány alatt (32. kép 4—5.). A füstkivezető nyílás a falban több présháznál előfordul. A köveket úgy rakták, hogy-közöttük négyszögletes füstcsatorna alakult ki, egy-két méter hosszúságban (32. kép 6—7. Nagygella csúcs alatt). A 2. típusra példa: egy romépület 2,7+4,2 m alapterületű présházában a mellső saroknál negyedíves gerendára támaszkodó téglából épített füstfogó, alatta tűzhely. Akőboltos pince 3,3X3,8 m alapterületű, s a présház+pince közös tető alatt van (32. kép 8—10.). Az 58 cm vastag kőfal vakolatlan (Nagygella alatt). — Ugyancsak a Nagygella alatt hasonló típusú présház látható, oromfalán: 1826. — Moroca (Balatonszőllős) présházában az 5,2X5,5 m alatperületű présházhoz szokatlan hosszú (5,3 m) oldalfalas, tetőzött iszling csatlakozik. Ez utóbbiba egy kis (2,3X4,0 m) szobát építettek, ennek 34X45 cm kis, fakeresztes ab13* 195