A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

JEGYZETEK 1 Ezek is szinte kizárólag a speciális veszprémi iparággal, a csutorásmesterséggel foglalkoztak. Ebner Sándor: A veszprémi csutorás mesterség. Néprajzi Értesítő 1932, 81—84. — Rhé Gyula: A veszprémi csutorások levelesládájából. Veszprémi Hírlap, 1933. ápr. 16. — Bartócz József: A veszprémi csutorások. Veszprémi Hírlap, 1938. okt.—

dec. számok. — Nagy László: Adatok a magyar csutora és csutorásmesterség eredetéhez. Veszprém, 1940. — Nagy László: Die Flaschendreher von Veszprém. Das schaffende Ungarn. 1941, 27—29. — Kring Miklós: A tatai csapómesterek. Bp. 1937. (A veszprémi csapokról 1. 398—399.) — Bevilaqua—Borsody Béla: Régi és új magyar takácsmesterségek. Bp. 1942. (A nagyvázsonyi takácsokról.) 2 A legutóbbi években megjelentek: Vajkai Aurél: A lábbelikészítés múltjából Veszprém megyében. Cipőipari Dokumentáció, 1960. nov. — Vajkai Aurél: A veszprémi tobak mesterség. Természettudományi Közlöny, 1961. 532—535. — Vajkai Aurél: A Bakony vidéki bőrfeldolgozóipar emlékei. Régi tímármesterség Veszprém megyében. Cipőipari Dokumentáció, 1961. jul. — Takáts Gyula: A szömörcearatásról és a tobakokról. Ethnographia, 1956. 579—591. — Temesváry Ferenc: Lakatosipari termékek. — Nagyvázsonyi füzetek 1., Bp. 1961. — Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, I. 1963. 185—219. — Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhbehívótáblák. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, IL 1964. 341—363. — Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, IV. 1965. 139—204. — Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhládák. L. a jelen kötetben 91 — 142. ;í L.: Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. — Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt. Századok, 1948. — Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686—1848. Kandidátusi értekezés, kézirat a MTA Könyvtárában. — Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon. (1686—1848.). Századok, 1963. 1 L. erre: lla-Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. — D. Nagy Katalin: A „Veszprém megye helytörténeti lexikona" című munka vitája. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, III. 1965. 283—290. — Éri István: Modern Dunántúl, egy elfelejtett veszprémi folyóirat. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, III. 1965. 145—162. — Éri István: Veszprém megye helytörténeti lexikona (könyvismertetés). Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, III. 1965. 291—300. 5 Az igen bőséges részifeldolgozásokból csak utalásszerűén hivatkozunk a Folia Archaeologica, az Iparművészeti Múzeum Évkönyve és a Veszprém megyei Múzeumok Közleményei egyei köteteiben Mihalik Sándor, Tasnádiné Marik Klára, Molnár László, Katona Imre és Kéry Bertalan tollából megjelent tanulmányokra, mint legfontosabbakra e tárgykörből. 6 A bányászatra vonatkozó irodalmat 1. Faller Gusztáv: Veszprém megye bányászatának bibliográfiája, 1955. december 31-ig с munkáját, Veszprém, 1958. Újabban 1. Korompay Lajos: Várpalota szénbányászata a felszabadulás előtt. Várpalota, 1965. — Tamásy István — Börszörményi Béla—Hidasi István: 100 éves az ajkai szénbányászat. Bányászati Lapok, 1965. 793—800. —

Schleicher Aladár: A kislődi vashámor története. A MTA Műszaki tudomáyok osztályának Közleményei, 1957. 395—411. — Schleicher Aladár : A kislődi vashámor történeten. L. u. o. 1962. 393—405. Egy adott település monográfiájában található mindössze jó ipartörténeti összefoglalás: Szíj Rezső: Várpalota. Bp. 1960. 7 Az 1966 tavaszán Herenden és Veszprémben a MTA által szervezett munkaértekezlet ezt kellően dokumentálta. L. Molnár László beszámolóját jelen kötetben 377 — 3801. 8 Takács Béla: A zempléni hegység üveghutái. Bp. 1966. 9 A századeleji tanulmányokat 1. Takács i. m. 75. — Höllrigl József, Borsos Béla, Tasnádiné Marik Klára munkáit említhetjük, melyekben újabban a magyar üvegművészet problémáinak tárgyalását találni. 10 Veszprémi üvegkészítényeket s hutákra vontkozó adatokat Sághelyi Lajos: A magyar üvegesipar története, Bp. 1939. с összefoglaló munkájában találunk. Ezenkívül adatokat közölnek: Dornyay Béla: Bakony, Bp. 1927. 314., 343., 345., 381., 486., 507. — lla-Kovacsics: i.m. 46., 92., 106., 156., 249., 294—295., 332—333., 382. Az egyes hutákra vonatkozóan: — Gulden István: A város-lődi pélbánia története. Magyar Sión, II. 1864, 833— 837. és 935—945. (A városlődi három hutára — Pille, Cseh- és Mémetbánya — von. — Vajkai Aurél : Szentgál, Bp. 1959. 315. (Somhegyre von.) — Békefi Rémig: A magyarországi ciszterczita rend milléniumi elmékkönyve, Bp. 1896. 407—409. (Lókútra, Pénzeskútra von.) —Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből, Veszprém, 1901. 97. (Úrkútra von.) — Fiers István: Az ajkai üveggyár története. Kézirat, 1963. A Bakonyi Múzeum ipartörténeti adattárában. — Mérei Gyula : Magyar iparfejlődés 1790—1848., Bp. 1951. 76. (Somhegyre,) 117. (Városlődre, Úrkútra von.) 11 Ezúttal természetesen mellőzzük azokat, a rendelkezésre álló anyag alapján vizsgálható családtörténeti adatokat, melyek a történeti demográfia módszerei alapján népesség történeti szempontból — születés, halálozás, életkor, vándorlás stb. — érdekes képet adhatnának a hutamunkások életkörülményeiről. 12 A Bakony erdőségeinek aránylag gazdag növénytani szempontú irodalma (L. Papp József: A Bakony növénytani bibliográfiája. Vp. 1965.) mellett elenyésző a történeti, gazdaságtörténeti szempontokat is figyelembevevő munka. Ilyenek: Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának átalakulása a XVIII. sz. végéig. Földrajzi Közlemények, 1941. 1—29. — Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények, 1942. 34—42. — Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának jelen képe. Földrajzi Közlemények, 1943. 260—277. — Márkus László: Az ugodi erdők a XVIII. század második felében. Erdőgazdaság és Faipar, 1965. 3. sz. 13—14. 13 Történetére vonatkozóan 1. lla-Kovacsics i. h. mellett: Veszprém megye régészeti topográfiája II. Veszprémi járás megfelelő címszavánál, részletes irodalommal. (Nyomás alatt.) 14 Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár Bp. 1932.19., 26.1. 15 Ua-Kovacsics i. m. 333. 16 Gulden i. m. 937. — Minthogy a megtelepítés időpontja és Eszterházy veszprémi püspöksége (1723—25) között ellentmondás van, Gulden állítását kételkedve fogadjuk. 167