A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

hetett a szakmunkások száma.

40 Közülük mindössze csak öt volt idősebb, ebből három családos, a többi 16—24 év közötti fiatalember. A jövevények nem sokáig éltek Pillén, hiszen Csehbánya néven hamarosan működésbe lépett az új huta, ahol a 13 üvegfúvó közül 8 nevével találkozunk majd másfél évtized multán is. Pille azonban nem néptelenedett el 1757 után, ahogyan a helytörténeti lexikon írja.

41 Az 1757-es országos árvíz kapcsán a Séd okozta károk, (e pusztításról Bíró Márton leveléből értesülünk,)

42 továbbá a két új huta működésének megindulása eredményezett bizonyosmértékű elvándorlást. Még a huta sem szűnt meg, mint gondolnánk, az Adler által kért hároméves szerződés lejártakor, tehát 1760-ban. 1762 májusában egy félévi árenda — 300 Ft — befizetését eszközli Adler Ferdinánd a püspökségnek, ahol az összeg rendeltetésére vonatkozóan ezt jegyzik fel: ,,a duabus Officinis videlicet neo-erecta, et antiqua".

43 A jelek szerint azonban Pille után már csak a régi, évi 200 Ft-os bérletet fizették. Egyelőre ez a legkésőbbi adatunk a huta fennállásáról, melynek legfontosabb adatait tehát így foglalhatjuk össze : 1. Működött kb. 1715—1762 között. 2. Hutamesterei: Rubner (kb. 1715—kb. 1738), Gasteiger (kb. 1738—1757), Adler (1757—1762). 3. Munkáslétszáma (üvegfúvók): 8—12 fő között. 4. Termelt: fehérüveget, kerek ablaküveget bizonyosan. 5. Bérlet összege: 1753-ig (bizonyíthatóan csak 1747-től) évi 175 Ft, 1753—56 között évi 200, 1757-től—1760-ig évi 400, majd 1762-től ismét 200 Ft. 1762 után, miután az üveggyártás Pillén végleg megszűnt, az üvegfúvók a településről elvándoroltak, valóban nem volt ok önállóságának fennmaradására. Amint azt, csak az időpontban tévedve, Gulden is megírja, Pillét egyszerűen Városlődhöz csatolták.

44 2. NÉMETBÁNYA Már idéztük a püspökség és Gasteiger 1753-as előzetes szerződését egy új huta létesítésére vonatkozóan, melynek neve értelemszerűen lett Deutsch-Hütten, ezzel is utalva a hutamester és munkásainak származására. 1756-ban, az említett közjáték után, az eredeti szerződésben jelzett összeg duplájáért, évi 400 Ft-ért kapta meg Gasteiger Németbánya bérletét 24 évre.

45 A szerződés szerint fehér és zöld üveget állítottak elő, Gasteiger itt is, akárcsak Pillén, korcsmáltatási, sőt még bíráskodási jogokat is kapott. Miután a szerződést 1756 nyarán írták alá, igen valószínű, hogy Németbányán a munka csak az 1757-es év tavaszán vette kezdetét. Az ebben az évben készült egyházi összeírás szerint itt ekkor még csekély a lakosok száma. Tíz házban 29 felnőtt, 31 gyermek él. Közülük kimutathatóan hutamunkás 6 családfő.

46 Másfél évtized múlva, 1771-ben már 198 lelket írnak össze Németbányán, a település fejlődésének menete tehát hasonló volt Pillééhez. Az új huta működésének megindulása után néhány év múlva id. Gasteiger János Mihály 1760 őszén, nem egészen 50 esztendős korában meghalt. Ugyanazon év december 6-án a püspökség prefektusa és ügyésze jelenlétében tettek osztályt az örökségről a hátramaradottak között.

47 Gasteiger első házasságából 11 gyermek született, melyek közül valószínűleg csak 7 maradt életben. Özvegységre jutva 1756-ban ismét házasságot köt, ebből egy gyermek: az 1759-ben született János származik. Gasteiger családjából üveghutáink történetében csak az 1753-ban született ifj. János Mihálynak jutott szerep. Rajta kívül három leányának s az említett Jánosnak sorsáról vannak csak a továbbiakban adataink.

48 Az elhalt hutamester vagyonát hatezer forintra becsülték a kiküldöttek, felosztására vonatkozóan békés megegyezés született.

49 A németbányai huta vezetése öccse, Gasteiger Fülöp kezébe került, ő elégítette ki az örökösöket. Gasteiger Fülöp, az egyházi összeírások eltérő adatai alapján kb. 1717-23 között születhetett. Felesége Puchler Teréz születési időpontja: 1724 előtt. Házasságkötésük helye és ideje ismeretlen. 1743 júniusában azonban már Városlődön keresztelték meg Rozália nevű leányukat, akinek keresztszülei: Ernst Mihály „magister et colonus Strigoniensis vitrarius" és felesége, Annamária. Nem tudunk egyelőre rokonsági, munkatársi kapcsolatot keresni G. Fülöp és Ernsték között. De talán elképzelhető valamilyen összeköttetés s az is, hogy Fülöp egyideig nála dolgozott. Ugyanis nevével Pillén az idézett 1745—57 közötti egyházi összeírásokban nem találkozunk. Tudjuk, hogy 1751— 55 között egy fia és két lánya született, de azokat nem Városlődön anyakönyvezték. Viszont 1762-ben, amikor már a németbányai huta vezetője, itt keresztelik meg Kristóf nevű fiát. Németbányai tevékenységéről alig van adatunk. 1762-ben „Philippus Gaszstäuger Officináé Vitrariae Magister" fizeti be Sümegen a huta félévi bérleti díját, 200 Ft-ot.

50 1765—66-ban azzal a pereskedéssel kapcsolatban említik még a nevét, melynek során még a bátyja által egy szentgáli fogadósnak kölcsönadott összeget igyekszik megkapni.

51 A németbányai hutára vonatkozóan az említett 1771. évi egyházi összeírás adataiból s anyakönyvi feljegyzésekből kaphatunk csak képet. 1771-ben 33 hospes149