A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

1. A bakonyi üveghuták Gerlisch 1797. évi térképe nyomán. 1. Die Glashütten vom Bakony nach der Mappe von Gerlisch aus dem Jahre 1797 1. Verreries du Bakony, d'après la carte de Gerlisch (1797) 1. Баконьские стеклодувные мастерские согласно карте Герлиша 1797-го года A három uradalom határai több helyen közösek voltak s magukat a hutákat légvonalban alig választotta el egymástól 10—15 km. (L. 1—2. kép.) A huták egymáshoz való közelsége, egyesek megszűnésének s újak létesülésének időben való egyezése is magyarázza, hogy alig néhány tucat üvegfúvó-család tagjaival találkozunk a munkásnévsorokban itt is, ott is. Az sem véletlen, hogy az ajkai gyár első munkásai is az ekkor már 100—150 éve idetelepült családok nemzedékeken keresztül üveggyártással foglalkozó tagjai közül kerültek ki. Bizonyos, hogy az időközben nevében is megmagyarosodott, eredetileg főleg német anyanyelvű üvegfúvók utódai közül mai is többen tartoznak az ajkai gyár törzsgárdájához. 1. PILLE Azt, hogy a Bakonyban az első, majd az ezután megalapított üveghuták létesítését mi tette szükségessé és lehetővé, szükségtelen részletesen tárgyalni. Elég, ha felhívjuk a figyelmet arra, hogy a török hódoltság, illetőleg a felszabadító háborúk és a kuruc szabadságharc megszűntével a megye elnéptelenedett falvai újratelepítésének gondja mellett — ez az egyházi és világi földesurakat egyaránt erőteljesen foglalkoztatta — a Bakony hatalmas erdőségeinek hasznosítása nem kisebb gondot jelentett.

12 Ennek módozatai között megtaláljuk az írtásföldek mezőgazdasági hasznosítását, mint uralkodó tendenciát. De az erdők faállományának 10 145