A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhládák

sárgaréz kulcscímer díszíti, amely háromleveles oromdíszével az 1802. évi veszprémi szabócéhláda copfstílusú kulcspajzsára emlékeztet. (54/11. kép). A kulcscímerből világos faberakású, teljes félkört bezáró, vékony szalagkeret indul ki, amelynek közepén az esztergályos-mesterség jelvénye helyezkedik el, ugyancsak világos faberakással kiképezve: nyitott marokkörző, szárai között karika (talán esztergált golyót akar jelenteni), a karikában pedig klasszicizáló, urnaszerű esztergált díszítmény, tetején kereszttel. Az esztergályos céhjelvény megoldása ismétlődik meg a veszprémi asztaloscéh 1819. évi ládáján. Ennek homlokzatán ugyancsak félkört bezáró, vékony, berakásos szalagkeretben látható az asztaloscéh jelvénye: a gyalu fölé helyezett derékszög és körző ízlésesen összeállított együttese, jobbról-balról pedig az évszám. A lapított pogácsalábakon álló, furnírozott láda testének négy sarkát három-három félkörprofilú léc fogja egybe. Két keskeny oldalán egyszerű kerek rozettákból kiinduló réz fogantyú, két hosszanti oldalát egy-egy kulcspajzs díszíti, anélkül azonban, hogy mögöttük kulcsnyílás lenne. A láda téglaalakú zárszekrénykével ellátott fedele ugyanis két sínen, függőleges irányban felhúzva, nyílik. (Függ. 50.). Ilyen felhúzható szerkezetű a zirci kőművescéh 53. A veszprémi csutoráscéh ládája. 53. Die Zunftlade der Feldflaschenmacher von Veszprém. 53. Le coffre de la corporation des gourdiers de Veszprém 53. СУНДУК веспремского цеха изготовителей фляг. 52. A veszprémi csutoráscéh ládájának kulcscimere. 52. Der Schlüsselwappen der Zunftlade der Feldflaschenmacher von Veszprém. 52. L'écusson du coffre de la corporation des gourdiers de Veszprém 52. Эмблема на сундуке веспремского цеха изготовителей фляг. aránytalanul magas ládája is. (56. kép, Függ. 51.). A ládatest és zárszekrényke egyenes, szögletes vonalai, és négy sarkának félkörprofilú függőleges lécei ezt a ládát is az empire korszakhoz kapcsolják. * * * A 30-as évektől kezdve a merev, egyenesvonalú elegánsan egyszerű, hideg empirestílus kezd a céhládákon feloldódni. Először csak a veretek vonala válik játékosabbá, majd maguk a ládatestek lesznek tagoltabbak, és a teljesen sima felületeket kezdik ismét keretbetétszerű tagolások élénkíteni, míg végre újból divatba jönnek az enyhe hajlatok és a klasszicizáló irányzatot végsőkig fokozó empire, végül beletorkollik a biedermeierbe, majd neorokokóba. Az empire — biedermeier átmenet jellegzetes példája a következő öt Veszprém városi céhláda az 1830-as évekből. A veszprémi szűcscéh 1834. évi furníros barna ládáját már mélyített, négyszögletes mezők élénkítik. (57. kép, Függ. 52.). Sárgaréz veretei hullámos, szinte barokkos vonalúak, (54/19. kép) de maga a ládatest és a fölötte elhelyezkedő kulcstartó üreget magábazáró magasított fedél körvonalai még jól beleillenek a klasszicizmus szigorú formavilágába. 119