A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár István: Emlékezés Ádám Ivánra 1844–1928

Sümegre vonatkozó adatok tömegét tartalmazza, Külön kiemelhetjük a Bamazetter Vincére, Sümeg nagy jótevőjére vonatkozó részleteket. Az iskolát alapító egyszerű iparos áldozatát fejtegető sorai rendkívül meghatóak. Buzdítja intézetének felkarolására a város iparos társadalmát: „Vajha iparosaink belátnák, hogy iskolánk elsősorban a város érdekét képviseli . . . Bár belátnák valahára, hogy a tiszta jellem mellett a vagyonosodás első és fő kelléke az értelmesség és képzettség"

18 írja Ádám Iván. Ádám régészeti kutatásai is jelentősek. Sümegnek és környékének nem volt régi épülete, rommaradványa, földhányása, vagy más múltról beszélő emléke, amelyet fel ne keresett volna. „A sümegi vár és városnak múltja" c. műve korának és a régibb időkben megjelent munkáknak anyagából íródik. A rendelkezésére álló forrásanyagot Ádám tökéletesen ismeri. Ádám lelkes szavakban a múlt emlékeinek védelmére kel. Buzdít, hogy ne pusztítsák a vár romos falait és ne építsék át, értékes régi részeket lerombolva, a még meg 7. Diadalív lábazat Tüskevárról. 7. Iriumphtogensockel von lüskevár 7. Ease de l'arc triomphal de l'église de Tüskevár 7. Цоколь триумфальной арки в с. Тюшкевар. 6. Szentély részlet Tüskevárról. 6. Chordetail von Tüskevár 6. Détail de choeur de l'église de Tüskevár 6. Деталь святилища в с. Тюшкевар. maradt műemlékeket. Ádám Iván szava, ha nem a pusztába kiáltás lett volna csupán, hanem megfontolták volna az „illetékes" helyek, akkor nem kerültek volna a lovasi istállók alapzatába az összetördelt tüskevári pálos barokk szobrok

19 és akkor a gr. Inkey család sem épített volna granáriumot a felsődörögdi középkori romokból. A sümegi földalatti épületmaradványokból

20 Fessier állításából kiindulva, a szent László alapította szent Egyed apátságának maradványaira következtet. Állítását terjedelmes magyarázattal indokolja. A maradványok méreteiből, alakjából és a téglák jegyeiből ősi castrum létezését tételezi fel. Az épület anyagából és a közelben előkerült római tárgyakból pedig azt a következtetést vonja le, hogy az erőd római eredetű és ennek alapjaira épült volna az apátság. Somlói leletek alapján

21 a világhírű hegy ősi lakosságát írja le. A karakói földvárról és a somlóvásárhelyi földhányásokról szóló tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia hozza a nyilvánosság elé. A zsidi (Várvölgy) templomot a XIV. század páratlan ékességének mondja, a széthordott felsődörögdi gótikus templomromot a XIV. században új stílus előhírnökének tartja. Sajnálattal állapítja meg, hogy a vallásújítás korában sok külföldi, de hazai templom és felszere-