A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár jubileumi szoborpályázata

plasztika mielőbbi megszületését. A jubileumi pályázat nyújtotta segítség : az eredmények és fogyatékosságok elemzése, tapasztalatok leszűrésére igen alkalmasnak bizonyulhat a további fejlődéshez. A herendi szobrok. A jubileumi plasztikai pályázat eredményei és tanulságai szükségessé teszik a nagymultú gyár figurális termékeinek tanulmányozását ez alkalommal. Herend elsősorban művészi minőségű használati- és díszedényeivel vált Európa-szerte ismertté. A gyár termelésében a döntő mennyiség mindig az edény- és dísztárgyféleség volt. Szobrászati és alkalmazott plasztikai alkotások

6 ugyan előfordulnak már az 1840-es esztendők végétől, de a XIX. század folyamán és a XX. század első két évtizedében az edényekhez hasonló jellegzetes herendi forma nem alakult ki. Az 1920-as években történt átszervezés következtében a gyár vezetésében és művészeti irányításában újabb fellendülés következett be.

7 Ez időszak legnagyobb eredményének tekintjük, hogy az edények mellett különféle plasztikai művek gyártására is súlyt helyeztek. Ennek következtében az edényekhez hasonlóan kialakulhatott Herend plasztikai formavilága. A közel két évtizedes fejlődés eredményeinek számbavétele az — 1942 decemberi — Országos Kerámikai Kiállítás nagyméretű seregszemléjén történt meg, amelyen a legismertebb keramikus iparművészek, fazekas népművészek, műhelyek és nem utolsó sorban a porcelán- és kerámiagyárak, — köztük a Herendi Porcelángyár Részvénytársaság is — részt vettek.

8 Ez a kiállítás mindössze három esztendővel a gyár 100 éves jubileuma (sic) után került megrendezésre, ami nem hosszú idő nagyobb mennyiségű újabb tárgy gyártásához. Mégis figyelmet érdemel a nagyszerű tárlat katalógusa alapján készített statisztika, amely tükrözi a szobrok készítésének előtérbe kerülését és fokozódását :, negyvenes évek elejétől. A kiállítás és az azt mege lőző (1941—42) évben 48 szoborkompozíciót készítettek, mint új tárgyat, szemben az előző tizenhárom évvel (1928— 40), amikor mindössze 25 új művet hoztak létre.

9 A katalógus számszerű adatait csak mennyiségi mutatóknak tekinthetjük, amelyekkel művészi minőséget nem mérhetünk. Érzé~ kelhetően mutatják azonban, hogy a „herendi plasztika" formavilágának kialakulása, ami ebben az esetben mégsem független a mennyiségi tényezőktől, lényegében ezekben az esztendőkben fejeződött be. — A herendi figurák jellemző vonása naturalisztikus szemléletű ábrázolásmód. Tükröződik ebben a két világháború közötti évtizedek uralkodó művészeti szemlélete, amely a jelenségnek realista ábrázolási módja és a naturalizmus keretein belül foglalt helyet. Ugyanakkor a művészi mondanivaló, az eszmei tartalom csekélységében, alacsony szintjében, vagy annak teljes hiányában az üres formákban szükségszerűen szolgálta azokban az esztendőkben a propagandát. Ennél a pontnál találkoztak a társadalom igényei és a gyár termelési érdekei. A tartalom a kor eszméjének tükrözője, formai megjelenítése, kifejezte a rendszer általános művészeti eszméit, amelyben a történelmi mult, a vallás —hang és írás nélküli — tolmácsolására legmegfelelőbb ebben az esetben éppen a porcelán anyaga volt. A politikai és történelmi témák mellett nagyobb szerep jutott a vallási témák ábrázolásának, 6. Hanzély Jenő : Lovas-lány 6. J. Hanzély: Reiterin 6. Jenő Hanzély: Cavalière 6. Енё Ханзели: Всадница. 311