A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1965. évi munkájáról

szakban, éppen az erőteljes forgalomnövekedés miatt vált lehetetlenné a teremőrök munkaidejének olyan beosztása, hogy a hétfői nyitvatartás megoldható legyen. A múzeum látogatottsága 49 773 fő, kétezerrel magasabb az előző évinél. A múzeum dolgozói 773 esetben tartottak tárlatvezetést. 4. Bajcsy-Zsilinszky Emlékmúzeum, Kővágóörs — Pálköve A vértanúhalált halt politikus 1937-ben épített kis Balaton-parti villáját 1964-ben özvegye a magyar államnak ajánlotta fel. A Megyei Tanács 1965 tavaszán kiállítási célra Igazgatóságunknak utalta ki, egyúttal 60 000 Ft póthitelt biztosított az épület és kertjének rendbehozatalára és a kiállítás megrendezésére. A póthitel késői (augusztusi) biztosítása miatt, megfelelő kapacitás, továbbá az elrendelt egészségügyi zárlat miatt nem került teljes mértékben felhasználásra, egyes munkálatok 1966-ra húzódtak át. Az épület belső tatarozása, világítás felszerelése és a kert durva rendezési munkái elkészültek, megindult a forgatókönyvhöz szükséges kutatás. A kiállítást a Legújabbkori Történeti Múzeum segítségével rendezzük meg. 5. Kisfaludy Emlékmúzeum, Sümeg A múzeum épületével, kiállításaival kapcsolatosan érdemleges változás nem volt. A helytörténeti jellegű gyűjtemény anyag ajándékokkal, gyűjtésekkel — Kovács J. András eredményes tevékenysége révén — száznál több tárggyal gyarapodott. Az előző évben megindult nyilvántartási munka folytatódott ugyan, de befejezést nem nyert, 1966-ra is áthúzódott. A múzeum a helységbe irányuló idegenforgalom folyamatos növekedését, de a helyi érdeklődést is jól kiaknázva, látogatóinak számát az előző évihez képest csaknem hatezer fővel növelte: 25 011re. A látogatók számára 361 ízben tartottak tárlatvezetést. Egyízben a múzeum folyosóján, máskor a község kultúrházában rendeztek múzeumi anyagból időszaki kiállítást, a felszabadulási évfordulóval kapcsolatosan. Eredményesen működött a Múzeumbaráti Kör (múzeumi albizottság) is, különösen a Múzeumi Hónap idején (tárlatvezetések 4 alkalommal a Kör rendezésében, múzeumi fejtörő rendezése stb.). Többezer Ft-os értékű volt az épület és a park karbantartásával kapcsolatos társadalmi munka is. A Magyar Rádió „Mesélő Múzeumok" sorozatában a sümegi múzeumról 1965. szeptember 30-án sugárzott műsort. Itt említjük meg, hogy az év első felében tárgyalásokat folytattunk a sümegi várban tárolt ásatási anyag konzerválása, nyilvántartásbavétele ügyében a keszthelyi múzeum igazgatójával és az. ásatóval. Felmérésünk szerint több mint 50 000 db-ra rúg a feltárt leletanyag. Megkíséreltük az anyag Keszthelyre szállítását és restaurálásának megkezdését. Egy zárt leletanyag 10 000 db-os konzerváló-restauráló munkája a Balatoni Múzeum restaurátorát negyedéven át lefoglalta. Ennélfogva külső támogatás nélkül — tekintettel a túlterhelésre — a további anyagkezelést nem tudjuk elvégezni, problematikus a leletek további elhelyezése is. Nyilvántartási munka a vári anyagnál nem folyt, a tervezett kiállítás megrendezésére sem került sor, anyagiak hiányában. 6. Múzeum, Tihany A múzeum épületét, a volt apátsági templommal együtt, 1965-ben az Országos Műemléki Felügyelőség restauráltatta. A felmerült költségek megfelelő hányadát Igazgatóságunk költségvetéséből fedeztük. Az összesen 300 000 Ft-ra rugó felújítási hitelt — miután a költségvállalásra a megkeresést csak az év elején kaptuk meg — a Megyei Tanács póthitelből biztosította. Az épület tatarozását részben kutatással, részben belső felújítással kötöttük össze. A templom és a volt kolostorépület külső homlokzatába, ahogyan az a részleges vakolatleverések után kiderült, a XVIII. századi építéskor korábbi periódusok faragványanyaga is beépítésre került. A további — kérésünkre elrendelt — vakolatleverés után az OMF építői, Tóth Sándor irányításával több, részben románkori, részben gótikus építészeti tagozatdarabot bontottak ki, köztük egy palmettás oszlopfejezet-töredéket az 1055 körüli építkezésekből. Az értékes leletek bemutatására az 1966-ban kialakítandó tihanyi kőtárban nyílik majd lehetőség. Figyelembevéve ugyanis a római és középkori faragványanyag folyamatos gyarapodását, egyúttal ennek a veszprémi múzeumban megoldhatatlan raktározási-bemutatási problémáit, ugyanakkor azt a körülményt, hogy a tihanyi múzeum pincesora e célra egyenesen kínálkozik, elhatároztuk a pincék e célra történő átalakítását. A megelőző szint- és falkutatások után elkészült terv alapján az OMF 1965 decemberében már meg is kezdte a helyiségek átépítését. A külső felújítással egyidejűleg megtörtént a kiállítási termek egyrészének és a folyosóknak 31