A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Láncz Sándor: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban

16. Juliska II. 16. Juliska. II. 16. Juliette II. 16. Юлишка, № 2. A vázlatok közt néhány rajz, vázlat található, mely a művész feleségét, Juliskát ábrázolja. A második nagy korszakban Egry csupán édesanyjáról és feleségéről készített néhány képet — az ezekhez készült vázlatokat találjuk itt. A legkorábbi, a fiúsra vágott hajú, szinte kislányosan finom profilú fiatalasszonyt ábrázoló ecsetrajz 1923-ban készült (15. kép). A többi „Juliska-rajz" (16—21. kép) különböző beállításban készült vázlat, keletkezési idejüket tekintve mind későbbi; érdekességük a pillanat megragadásában rejlik. A ceruzarajzok rendkívül artisztikusak — a tollrajz improvizált vonalvezetése is rendkívül karakteresen ragadja meg a könyökére támaszkodó, elgondolkodó asszony figuráját. Időrendben legkésőbbi minden bizonnyal a varró Juliskához készült több fej- és kéztanulmány, valamint az ülő asszonyról készült ceruza- és tollra jz. Ennek előadásmódja azonos a korábban már tárgyalt A festő II-vel — ugyanazon lap két oldalán szerepelnek. Az áthúzott, de azért kibetűzhető szöveg a vázlatok mellett: „Az önarckép, ha elvonatkoztat, azokkal a festői jelekkel ösmertet magára, amelyet senki sem vesz észre, melyek a festő sajátja. Vannak arcok, melyek a komoly festői előadást nem bírják el, a banális hétköznapi arcok. Vannak arcok, melyeknek a legkomolyabb festői előadás is kevés (nagyon érdekes arcok)." Üjszerű nézőpontból készült egy 1930-ban rajzolt kompozíció az Erzsébet-hídról (23. kép). Nem használja ki Egry a végtelenbe szaladó folyó által kinyitott teret — mint a Balaton terét lezárja a fonyódi kettős kúppal, úgy zár itt a pesti oldal házaival. Az ellipszis alakú tér egyik oldalát a hídfő, s a mögötte magasodó templomtorony jelzi — elöl egy rakodó csónak és annak nyomvonala zárja a teret, míg a túlsó oldalon a kanyarodó part házai — 17. Juliskául. 17. Juliska. III. 17. Juliette III. 17. Юлишка, № 3. 289