A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Láncz Sándor: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban

10. Férfi 10. Mann. 10. L'homme 10. Мужчина. belső lelki vihart, az összeomlás érzését tolmácsoló eszpresszionizmus vált a magyar festészet fő stílusirányává ..." — írja Németh Lajos.

4 Ezt látjuk Egry ez időben készült két rajzán is. A Gáton, mely 1920ban Keszthelyen készült, (8. kép) párdarabja az ugyanebből az időből való Fények a Balatonon с pasztellnek; míg azonban a pasztellen a színek tolmácsolják a vívódást, a gyötrődést, addig a ceruzarajzon a vonalvezetés és a tónusok. Az előtérben középen a második korszakban állandóan visszatérő „önarckép-férfi" jobblábbal lép előre, két keze görcsösen ökölbeszorulva nyúl — a fej kissé felemelt, szembenéző, a kalap erősen a homlokbahúzva. Jobboldalról súrolja a fény —r ez a test jobboldali tömegét feloldja, — csupán egy-két erősen meghúzott kontúrvonal határol, s a baloldali tömeg tónusosán sötét. A figura mellett kétoldalt húzódik hátra a gát vonala, míg háttérben, a képsíkkal teljesen párhuzamosan (ez Egrynél később teljesen szokatlan szerA rajzok közül az első kettő a keszthelyi tartózkodás korai idejéről származik, az ún. expresszionista korszakból. Ezt az időszakot Egry az „új tanulmányok, újrakezdések a balatoni világból" jelzéssel rögzíti Naplójába — s valóban, ez időtől kezdve egészen más felfogásban dolgozik, mint az korábbi munkáiból ismeretes. Az Ex libris rajzi felfogásában már nem a belgiumi időszak kontúros képeivel, hanem háború alatt készült rajzaival (Sebesülthordozók, Temetés, illetve a hullák felett lépkedő lovon ülő meztelen férfi) rokon. Ezeken csupán a vonal jut szóhoz, a tér nem jut szerephez: most, az átváltás idején már teret is ábrázol, s ebben táj és ember jelentkezik egységben. A keszthelyi magányában élő művész gyötrődik ez időben sorssal és kifejezései egyszerre; ez érződik e két rajzából. Ez az időszak roppant cezúra az egész magyar festészetben. Az első világháború előtt döntő szerepet játszó művészek közül többen emigrációba vonultak, sokan hosszú időre elnémultak. Az egész fejlődés kényszerű új irányt vett. „Néhány évre a 11. A festői., 11. Der Maler. I. 11. Le peintre I. 11. Художник, № 1. 286