A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Láncz Sándor: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban

Még egy művel kell foglalkoznunk a korai periódusból: egy 1912-ben készült Ex libris, melyet Nágel József részére készített. (5. kép). Kezében lépcsőfeljárós, portikuszos épületet tartó halálfejeken lépkedő meztelen férfi, az arc vonásai erősen önarcképjellegűek, a törzs rövid, a lábak erősen nyújtottak. A figura erősen hasonlít az üvegablakterven látható férfi alakjára, a stiláris egyezés nyilvánvaló, így a kettő keletkezésének ideje is egymáshoz közeleső — s mindkettő sok rokonságot mutat Kernstok férfifiguráival. Ennek gyökereit kutatni azonban ezúttal messze vezetne — kétségtelen, hogy érdekes egyezésről van szó. 7. Férfi feji., 1920 7. Kopf eines Mannes I. 1920. 7. Tété d'homme I. 1920. 7. Голова мужчины, № 1, 1920 г. 6. Artista: 1909 6. Artist. 1909. 6. Acrobate. 1909. 6. Циркач. 1909 г. A rajz önálló életét csupán a XVI. század második felétől keltezhetjük — azelőtt nem igen lépett túl a műalkotáshoz készített vázlat keretein. Kétségtelen, hogy a rajzi rögzítés a művészi képzelőerő kezdeti, alapvető aktusaként lép fel; ami a költőnek az emlékeztető jegyzet és feljegyzés, a napló és a művészi levél, azt jelenti — tágabb értelemben— a művésznek a vázlat é.s a rajz.

3 A rajz, telve frisseséggel, a pillanat hevének intimitásával, a személyiség forró varázsát a maga közvetlenségében őrzi. Réti István beszél arról, hogy a friss érzésnek, az új gondolatnak mindig új erőfeszítéssel kell a legfejlettebb nyelvi készség mellett is megteremtenie, kikovácsolnia a maga új, élő, kifejező formáját, mert a finomabb, sajátosan egyéni mondanivalónak halála a kitaposott nyelvi forma, mely kész mondataival, megszokott szólásformáival minden gondolatot banalizál. Ettől óv meg a rajzi kifejezés, rögzítés, rögtönzés, mely a gondolat sebességével elröppenő képet megörökíti. Egykor különválasztották azokat, akik „csak" rajzoltak, azoktól, akik „már" 284