A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története
JEGYZETEK Felhasznált irodalom : Gsányi Károly: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. Bp. 1954. Futó Mihály: A magyar gyáripar története. Bp. 1944. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. Genfben, 1864. Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállítás ról. Pest, 1842. Kunits Michael: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn . . . Pesth, 1824. Erdélyi János— Fényes Elek : Nemzeti iparunk. Pesten, 1846. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja stat. és geograph. tekintetben. Pest, 1836. 2. kiad. 1841. Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. Horváth Elek — Tóth Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936. Borsos István: A pápai evangélikus ref. főisk. régiségtárának és tört. phil. múzeumának katalógusa. Pápa, 1899. — A Pápa mellett fekvő ihászi pusztán vívott 1849. jún. 27-i csatának emléke. Pápa, 1896. Jókai Kör. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés. Bp. 1951. Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. Bp. 1941. Gustav E. Pazaurek: Steingut. Stuttgart, é. n. Siklóssy László: Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIÎI. században. Bp. 1917. Carl Schirek: Die к. к. Majolika-Geschirrfabrik in Holitsch. Materialien zu ihrer Geschichte. Brunn, 1905. Petrik Lajos: Adatok a magyar agyagipar történetéhez. I-II. Művészi Ipar. 1889. Dohrovits Aladár: Haladó hagyományaink és a szocialista realista iparművészet. Iparműv. Múz. évkönyvei. I. 1945. Tasnádiné Marik Klára: A Rozsnyói Finomedénygyár termelési kimutatása és árjegyzékei a múlt század közepéről. Iparműv. Múz. évkönyvei. I. 1954. Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei. Folia Archaeologica. VI. kötet, 1954. Ruzicska Ilona: A herendi porcelán. Bp. 1938. August Stoehr: Deutsche Fayancen u. deutsches Steingut. Berlin, 1920. Schematismus venerabilis cleri Almae Dioeciensis Wesprimiensis. Wesprimii, 1909. Reizner János: A gr. Eszterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek. Történelmi Tár, 1894. Tárgvjegyzéka2.magyariparműkiállításhoz. Bp. 1843. Tásalkodó . . . 1842. Vereinigte Ofner und Pesther Zeitung 1809, 1810, 1812, 1818, 1821, 1823, 1827. Végváriné Henszelmann Lilla: Nemzeti kerámikánk kialakulása. Bp. 1951. Egyetemi szakdolgozat. Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp. 1892. 272 1 Szükséges megjegyezni, hogy a magyarországi múzeumok gyűjtőtevókenysége az ilyen egyszerűbb kerámiai termékek esetében sokkal szélesebb és jobb mint sok külföldi múzeumé. Az ausztriai st. pölteni keménycserépgyár gyártmányaiból — amelyeket a pápai gyár történetének kutatásakor oly jelentős lenne ismerni — a bécsi Niederösterreichisches Landesmuseum csak 13 darabot, az Österreichisches Museum für angewandte Kunst pedig csak néhány darabot őriz. 2 Köszönetet mondok Révhelyi Elemérnek az időközben megsemmisült Pápai Esterházy Levéltárban felkutatott, a pápai kemény cserépgyártás történetére vonatkozó adatokért, amelyeket rendelkezésemre bocsájtani szíves volt, Dohrovits Aladárnak,. aki mint az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kutatásaimat lehetővé tette és hathatósan segítette és Tasnády Kubacska Andrásnéneik, aki tanácsaival sok segítséget nyújtott. A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében levő pápai keménycseréptárgyak fónyképeitKárász Judit készítette, a Veszprémi Bakonyi Múzeumban és a Keszthelyi Balatoni Múzeumban levő tárgyakat a szerző fényképezte. A kéziratot mintegyetemi szakdolgozatot eredetileg 1955-ben zártam le. Ami kevés kiegészítésre a st. pölteni keménycserépgyár eddig megismert termékei lehetőséget adtak, azt az V. fejezetbe beillesztettem. Mihalik Sándor a Folia Archaeologica XV (1963) kötetében (p. 169—185) „Pápai kőedény és porcelán kísérletek" című tanulmányában már idézett kivonatos apró adalékokat kéziratomból és szélesebb keretben foglalkozott a pápai porcelánkísérletek eredményeivel, amelyeket viszont én csak érintettem. Mihalikközli az utóbbi években a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába került pápai keménycseréptálca képét is (XXVII t. 2). A Richter Antal Fülöp moralizáló témájú kőrajz sorozatából a „Process" jelenet van rajta ábrázolva (amelyet talán inkább mint pereskedést javaslok lefordítani). 3 Meghatározását lásd az V. fejezetben. A korabeli szóhasználat : Steingut kőedény. Ez, a továbbiakban mindig keménycserépnek értelmezendő. 4 Reizner i. m. 5 Pápa Ref. Levélt. Rat. Sen., Rat. Coll. Ref. 6 Pápai г. к. és ev. anyakönyvek a megfelelő években.. 7 Pápai Esterházy Levélt. Birtok Könyv. 1835. 19. o. 8 In tabulálás: Veszprémi levélt, közgyűlési jvk.. 1806-246-325. 9 Intabulálás: Veszprémi Levélt, közgyűlési jvk„ 1813-559-39. 10 Orsz .Levélt. Htt. Dep. Com. 1811-20-24. 11 Veszpr. Levélt, közgy. jkv. 1811 — 458—9.