A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

JEGYZETEK Felhasznált irodalom : Gsányi Károly: A magyar kerámia és porcelán törté­nete és jegyei. Bp. 1954. Futó Mihály: A magyar gyáripar története. Bp. 1944. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történel­méből. Genfben, 1864. Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállítás ról. Pest, 1842. Kunits Michael: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn . . . Pesth, 1824. Erdélyi János— Fényes Elek : Nemzeti iparunk. Pesten, 1846. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tar­tományoknak mostani állapotja stat. és geograph. te­kintetben. Pest, 1836. 2. kiad. 1841. Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. Horváth Elek — Tóth Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936. Borsos István: A pápai evangélikus ref. főisk. régiség­tárának és tört. phil. múzeumának katalógusa. Pápa, 1899. — A Pápa mellett fekvő ihászi pusztán vívott 1849. jún. 27-i csatának emléke. Pápa, 1896. Jókai Kör. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés. Bp. 1951. Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. Bp. 1941. Gustav E. Pazaurek: Steingut. Stuttgart, é. n. Siklóssy László: Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIÎI. században. Bp. 1917. Carl Schirek: Die к. к. Majolika-Geschirrfabrik in Ho­litsch. Materialien zu ihrer Geschichte. Brunn, 1905. Petrik Lajos: Adatok a magyar agyagipar történetéhez. I-II. Művészi Ipar. 1889. Dohrovits Aladár: Haladó hagyományaink és a szocia­lista realista iparművészet. Iparműv. Múz. évkönyvei. I. 1945. Tasnádiné Marik Klára: A Rozsnyói Finomedénygyár termelési kimutatása és árjegyzékei a múlt század kö­zepéről. Iparműv. Múz. évkönyvei. I. 1954. Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei. Folia Archaeologica. VI. kötet, 1954. Ruzicska Ilona: A herendi porcelán. Bp. 1938. August Stoehr: Deutsche Fayancen u. deutsches Stein­gut. Berlin, 1920. Schematismus venerabilis cleri Almae Dioeciensis Wesprimiensis. Wesprimii, 1909. Reizner János: A gr. Eszterházy család pápai levéltárá­ban őrzött céhlevelek. Történelmi Tár, 1894. Tárgvjegyzéka2.magyariparműkiállításhoz. Bp. 1843. Tásalkodó . . . 1842. Vereinigte Ofner und Pesther Zeitung 1809, 1810, 1812, 1818, 1821, 1823, 1827. Végváriné Henszelmann Lilla: Nemzeti kerámikánk kialakulása. Bp. 1951. Egyetemi szakdolgozat. Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp. 1892. 272 1 Szükséges megjegyezni, hogy a magyarországi múze­umok gyűjtőtevókenysége az ilyen egyszerűbb kerá­miai termékek esetében sokkal szélesebb és jobb mint sok külföldi múzeumé. Az ausztriai st. pölteni keménycserépgyár gyártmányaiból — amelyeket a pápai gyár történetének kutatásakor oly jelentős lenne ismerni — a bécsi Niederösterreichisches Lan­desmuseum csak 13 darabot, az Österreichisches Museum für angewandte Kunst pedig csak néhány darabot őriz. 2 Köszönetet mondok Révhelyi Elemérnek az időköz­ben megsemmisült Pápai Esterházy Levéltárban felkutatott, a pápai kemény cserépgyártás történe­tére vonatkozó adatokért, amelyeket rendelkezé­semre bocsájtani szíves volt, Dohrovits Aladárnak,. aki mint az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kutatásaimat lehetővé tette és hathatósan segítette és Tasnády Kubacska Andrásnéneik, aki tanácsaival sok segítséget nyújtott. A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményé­ben levő pápai keménycseréptárgyak fónyképeit­Kárász Judit készítette, a Veszprémi Bakonyi Mú­zeumban és a Keszthelyi Balatoni Múzeumban levő tárgyakat a szerző fényképezte. A kéziratot mint­egyetemi szakdolgozatot eredetileg 1955-ben zártam le. Ami kevés kiegészítésre a st. pölteni kemény­cserépgyár eddig megismert termékei lehetőséget adtak, azt az V. fejezetbe beillesztettem. Mihalik Sándor a Folia Archaeologica XV (1963) kötetében (p. 169—185) „Pápai kőedény és porcelán kísérle­tek" című tanulmányában már idézett kivonatos apró adalékokat kéziratomból és szélesebb keretben foglalkozott a pápai porcelánkísérletek eredményei­vel, amelyeket viszont én csak érintettem. Mihalik­közli az utóbbi években a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába került pápai keménycseréptálca képét is (XXVII t. 2). A Richter Antal Fülöp moralizáló té­májú kőrajz sorozatából a „Process" jelenet van rajta ábrázolva (amelyet talán inkább mint peres­kedést javaslok lefordítani). 3 Meghatározását lásd az V. fejezetben. A korabeli szóhasználat : Steingut kőedény. Ez, a továbbiakban mindig keménycserépnek értelmezendő. 4 Reizner i. m. 5 Pápa Ref. Levélt. Rat. Sen., Rat. Coll. Ref. 6 Pápai г. к. és ev. anyakönyvek a megfelelő években.. 7 Pápai Esterházy Levélt. Birtok Könyv. 1835. 19. o. 8 In tabulálás: Veszprémi levélt, közgyűlési jvk.. 1806-246-325. 9 Intabulálás: Veszprémi Levélt, közgyűlési jvk„ 1813-559-39. 10 Orsz .Levélt. Htt. Dep. Com. 1811-20-24. 11 Veszpr. Levélt, közgy. jkv. 1811 — 458—9.

Next

/
Thumbnails
Contents