A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

pár év után azonban a herendi gyár rohamos fejlődéséhez mérten be kellett látnia, hogy versenytársként nem jöhet számításba és 1845-re valószínűleg végképpen felhagy a porcelángyártással; Stingl pedig újra az önállósodás gondolatától vezetve kerül Zichy Domokos veszprémi püspökkel kapcsolatba, aki a tervet megkedvelve 1846-ban Városlődön porcelángyárat épít és művezetőként alkalmazza. A Pápát átszelő Tapolca folyón a csapók már a XVIII. század óta több kallót építettek. A század elején 120 csapómester működik itt és 10 posztókészítő, 70 legénnyel. Mayer a posztókereskedést sem hagyta abba, s kőedénygyár megszerzése után posztógyár felállításának gondolatával is foglalkozik. 1839 októberében tervéhez megnyeri az uradalom hozzájárulását és a csapók által bírt „felső kallót" 6 esztendőre bérbeveszi és átalakíttatja úgy, hogy az posztót kall s egyszersmind a mázkészítéshez szükséges anyagokat zúzza.

47 Az 1840-ben elkészült posztógyárat már „angol mozdonyokkal" szerelte fel, 1841-re naponként 40 ember dolgozik itt és hetenként általában 300 rőf különféle posztót készít, amelyből évente 15.000 rőföt ad el. A keménycserépgyárban is elérte már a Winter birtoklása alatti forgalmat : évenként 50 — 60 ezer ft. értékű edényt állít elő. Üzemének teljesítőképességét évről-évre fokozza. Az 1842-es ipari összeíráskor kő- és porcelánedény gyárában a hetenként készített mintegy 3.000 vft. értékű árucikkeiből évenként 600 ezüst ft. áru készítményt Bécsbe szállít, — a kiviteli dí46. Gyertyatartó, nagyméretűi. M. ltsz. 19. 794. 46. Großer Leuchter I. M. Inv.-Nr. 19. 794 46. Grand bougeoir. Musée des Arst Décoratifs. № d'inv. 19.794 46. Подсвечник, большой, БМПИ, 19. 794. 260 45. Tejeslábas V. M. ltsz. 551. 15. 1. 45. Milchpfanne V. M. Inv.-Nr. 551. 15. 1. 45. Pot à cuire le lait. Musée de Veszprém. № d'inv. 551. 15. 1 45. Кастрюля для молока, BM, Инв. № 551. 15. 1. jat a bécsi kereskedők fizetik. A posztógyárban akkorra hetente már 500 rőf, egyedül az országban eladni szokott posztó készül.

48 Az 1842-es iparműkiállításon résztvesz termékeivel. Csak mérsékelt sikert arat ; értékelésében Kossuth a körmöczi és iglói keménycserépgyárakhoz minőségben nem tartja hasonlíthatónak, porcelángyártását pedig még gyermekibb korban lévőnek említi. Méltányolja ellenben Mayer buzgóságát, vállalkozó szellemét. Még a kiállítás tartama alatt (szeptember 14-én és szeptember 21-én) lát napvilágot az „Egy pillanat a pápai kőedény-gyárra" majd a „Még egy pillanat a pápai kőedénygyárra" című közlemény a Társalkodó hasábjain, Józsa F. tollából. Az író látoga-