A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

. 18. Tányér I. M. ltsz. 15. 462. 18. Teller I. M. Inv.-Nr. 15. 462 18. Assiette. Musée des Arts Décoratifs. № d'inv. 15. 462 18. Тарелка, БМПИ, Иив. 15. 462. tésére gondol, tevékeny kereskedő. Nem éri be a pesti bizományosokkal, hanem 1812-ben a „Kemnitzer Házban" (a hídnál a Fő-utcában) lerakatot létesít; árjegyzéket ingyen ad; viszonteladók részére 5% engedményt biztosít. A folyamatosan haladó beruházások, pesti raktárbórlet, szállítási költségek, tetemes összegeket emésztenek fel. 1813. január 1-én gróf Esterházy Miklós pápai uradalma segíti 3650 váltóforint kölcsönnel a fabrikot, biztosítékként Winter Mátyás és felesége Köntzöl Klára Pápa belső városi házukat és a Devetseri utcában levő Cserepes Part nevű majorjukat kötik le.

14 József nádor, 1816. táján Pápán járva, meglátogatta az üzemet és teljes elismerését fejezte ki a gyártás módja és az elkészült termékeket illetőleg. 1818-ra már nemcsak Pesten, hanem Győrben is van raktára, ezekben gyári áron árusít. Ez év júliusában árleszállításról értesíti a közönséget, ígérve, hogy készítményeinek tetszetős formája és jósága nem fog ezzel változni. Áruinak keresettsége nagy, 1818. évi mérlege igen jó: 56.000 vft. értékű edényt állított elő és 50.000 vft. értékűt sikerült eladnia. Kereskedelmi tevékenységének területét még tovább szélesíti, minőségi tekintetben Holies után a hazai gyárak egyik legjobbja, áruját egész Magyarországon, Horvátországban, Szlavóniában, a Bánátban és kisebb mennyiségben Ausztriában is ismerik. Növeli a választékot, mind a forma, mind a festés tekintetében ; gyárt étkészleteket, kávéskészleteket, puncsos edényeket, korsókat, vázákat, fazekakat, kisebb-nagyobb tálakat és tányérokat, sokféleképp festett díszítéssel. Bevezeti a zománcfestést is (a felületből plasztikusan kiemelkedő, vastagon felrakott festékanyaggal), amelyet még csak néhány osztrák gyár használt eddig. Anyagi alapja az 1816 — 1818-as évekre már megszilárdult, adósságait kifizeti, köztük a Timár Idámtól 1806-ban kölcsönzött 2000 ft-ot is.

15 1819-re az építkezések is befejeződtek, s a fabrika beosztása a következő: 19. Tányér I. M. ltsz. 53. 997. 1. 19. Teller I. M. Inv.-Nr. 53. 997. 1. 19. Assiette. Musée des Arts Décoratifs. № d'inv. 53. 997. 1 19. Тарелка, БМПИ, Инв. № 53. 997. 1.