A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1965. évi munkájáról

kai, továbbá az IIa — Kovacsics féle „Veszprém megye helytörténeti lexikona" c. munkájának kiadásra részben nem is került cédulaanyagával gyarapodott. (Itt jegyezzük meg, hogy a műem­léki adattár az egész megye területére vonatko­zóan tartalmaz anyagot, gyarapítása viszont a Bakonyi Múzeum költségvetéséből történik.) e) Természettudományi gyűjteményünk 85, egye­dileg számbavehető, preparált és kitömött állattal, illetve kőzetanyaggal gyarapodott (Papp J. és a bakonyi munkaközösség), míg szekrénykatasz­terbe Papp J. 18 napos gyűjtése során begyűjtött és preparált 2500 rovar került. f) Fotónegatívtárunk a néprajzi, természettu­dományi, illetve régészeti vonatkozású felvétele­ken kívül a Balaton-part 14 községének 1857 — 60 között készített kataszteri felmérései, továbbá a Josephinische Aufnahme és más, bécsi levéltárak­ban őrzött váralaprajzok, várleírások fotónega­tívjaival gyarapodott. g) Könyvtárunk gyarapodása a megszokott mértékű volt, külön kezeljük a külföldi csere­példányok anyagát; 550 önálló munkát és 157 évfolyam folyóiratot. 2. Nyilvántartás, raktározás Leltározásunk, mint említettük, lépést tartott a gyarapodással. 7775 tárgy került 1965-ben lel­tárba, ebből kétszáz híján a többi régészeti anyag. Továbbra is megoldatlan a nagyvázsonyi vár­ásatás, illetőleg az ipar- és képzőművészeti gyűj­temény bizonyos csoportjainak nyilvántartásba­vétele, részben megfelelő raktár, részben szak­ember hiányában. Igen jó eredményként könyvelhetjük el, hogy a múzeum régészeti és természettudományi anyaga naprakészen kartonozott, a régészeti túlnyomó része fényképpel is el van látva. Az elmúlt évben készült 5500 leírókarton közül 1500 néprajzi. így a 92 000 db-ot számláló összgyújteménynek kb 6%-a kartonozatlan mindössze. A revízió is, 13 000 tárgy reviziózásával köze­ledik a befejezéshez, kb. még 15 000 tárgy nincs reviziózva, ezek túlnyomó részét az a geológiai anyag teszi ki, amely hosszabb kikölcsönzés után legutóbb került vissza raktárunkba. Raktározás tekintetében, mint jeleztük, a hely­zet változatlanul súlyos és megoldatlan. Anyagiak híján elakadt a raktári korszerűsítés is. Hasonló okokból a könyvtár revíziója és csoportosítása sem nagy ütemű. Az adattárat jelenleg szakosít­juk, nyilvántartásbavételének megkezdése 1966­ban várható. 3. Tudományos munka a) Kollektív munka tekintetében elsősorban a régészeti topográfia veszprémi járást tartalmazó II. kötetének gyűjtő- és terepbejáró munkáját kell megemlítenünk. A kötet szerkesztője Eri I., szerzők: Kelemen M., Németh P., Torma I. és Eri I. Közreműködött még a Veszprém városra vonatkozó anyag leírásában Tóth S. is. A keszthelyi forgatókönyv előkészítésében a Bakonyi Múzeum valamennyi munkatársa részt­vett. A Bakony természeti képe с kollektív mun­kát Papp J. szervezi és irányítja. b) Egyéni tudományos munka: Éri István folyamatosan szerkesztette a Köz­lemények II —III —IV. köteteit, a II. és III. kötetbe két-két tanulmányt írt. Résztvett korreferátumá­val a Veszprém megyei helytörténeti lexikon vitáján. Megkezdte a bakonyi üveghuták törté­netére vonatkozó anyag feldolgozását. Megjelent a Pannónia kiadásában Kisvárdáról szóló mű­emléki füzete. Papp Jenő az Opuscula Zoologica számára egy angolnyelvű szakcikket írt. Tudományos fel­dolgozásra készített elő részben a Bakonyi Múzeumban, részben kül- és belföldi múzeumok­ban található anyagot. Beszámolót írt a Bakony természettudományi kutatásának eddigi ered­ményeiről a Közlemények IL, illetőleg a hely­történet és természettudomány kapcsolatáról a IV. számába. Szerkesztette a bakonyi kutatás füzetsorozatát. Vajkai Aurél terjedelmes tanulmányt írt a balatonmelléki présházakról a Közlemények V. számába. Résztvett a falukutatásban a balaton­parti községekben, összeállította egy nagyobb terjedelmű balatoni útikalauz anyagát a Corvina számára. É. Takács Margit folytatta anyaggyűjtését a veszprémi színháztörténettel kapcsolatban. Fel­dolgozta a Borsos-kiállítás 3 kötetnyi vendég­könyvének anyagát „Képzőművészetünk és kö­zönsége" с tanulmányához. Németh Péter elkészítette, Torma Istvánnal közösen, a romándi bronzkincsről szóló tanul­mányát a Közlemények IV. száma részére. Foly­tatta a magyarországi karthauziak történetével kapcsolatos kutatását. Szervezte a régészeti és geológiai kutatásokat egyeztető kisebb munka­csoport munkáját. T. Péter Márta a megye műemléki nyilvántar­tásával kapcsolatos feladatokat látta el. Kelemen Márta két római tárgyú, a Bakonyi Múzeum anyagához kapcsolódó tanulmányának 25

Next

/
Thumbnails
Contents