A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: Dunántúli keramikus családok

Első gyerekük még Pápán született és ott is halt meg 1837. augusztus 24-én „kisded" korában.

59 A XIX. század negyvenes éveinek közepén már mint a pápai koedénygyarat elhagyó s Kőszegre áttelepedő, önálló és független mesterrel találkozunk Wanke Ferenc-cel. Az 1844-től 1851-ig terjedő időszak alatt négy gyermeke született Kőszegen. Mindegyikük leány : 1. KarolÍ7ia.l84:4:. október 9-én keresztelték.

60 2. EmMia. Keresztelték: 1846. október 1. 3. Kornélia. Keresztelték: 1848. július 28. 4. Mária. Keresztelték: 1851. március ll.

61 A keresztelőkkel kapcsolatos feljegyzések Wanke Ferencet kőedénygyárosnak nevezik. Erre vonatkozólag — a fennmaradt kőszegi F W jegyű emlékanyagokon kívül — Kőszeg legújabb monográfusától kapjuk meg a tájékoztatást:

62 „... a kapitalizmus vállalkozásai sorában egy kőedény gyár is létesült Kőszegen. Szakembere a csehországi Wanke Ferenc volt, aki 1846-ban kapott itt, Kőszegen, polgárjogot. Az üzem a szabadságharc leverése után a pénz elértéktelenedése miatt tönkrement. " 1854. március 6-án maga Sárkány Miklós apát viszi Wanke Ferenc „kőszegi fehóredénygyártót" Bakonybólbe, hogy az ottani kőedénykészítési vállalkozást beindítsa. Az apát még az ügykezelést is felajánlotta neki. Wanke hajlandó is lett volna Bakonybélben maradni és vállalkozni a gyár vezetésére, azonban elégtelen anyagi juttatások és egyéb összekülönbözósek miatt csakhamar otthagyta a gyárat.

63 Wanke Ferenc kerámiai pályájának végső szakaszában a városlődi gyárban kötött ki. Mikor 1870. május Il-ón 64 éves korában Heinrich Anna nevű felesége Városlődön meghalt, megözvegyült férjét városlődi „gyáros"-nak tüntetik fel.

64 Négy év múlva, 1874. szeptember 2-án, szintén Városlődön, 74 éves korában meghalt maga Wanke Ferenc is.

65 Az elhalálozási anyakönyvben származási helyéül Bécs városát tüntetik fel.

66 Wanke Ferenc, mint „edénygyártó legény", Pápán kezdte működését. Ezután, sorsa javítása érdekében, Kőszegen próbálkozott saját gyárat alapítani. A gazdasági bajok által elsodort gyára után Bakonybélben kísérelt egzisztenciát teremteni. Végül is a városlődi nagy kerámiai gyár lett a végső otthona. Ugyanegy mester járta végig a Dunántúl négy gyárát. Hátrahagyott családtagjai közül eddig csak Mária nevű legkisebbik leánya sorsa ismeretes. Apja halála után négy évvel, 1879. május 25-én férjhez ment Oppe Albert városlődi kőedénygyártó munkásnak az akkor 24 éves Ignác nevű fiához. A két család közötti ismeretség és barátság kezdete még azokra az időkre megy vissza, amikor az ifjú férj édesapja az egykori „Borussia "-ból átszármazva, 35 éves korában, 1854-ben Városlődön házasságot köt. Sorsa egyideig őt is Bakonybélbe veti s az ottani gyár szűk kis világa az öreg Oppét és a Kőszegről kikopott Wankét barátokká kovácsolta össze. Ezek a régi kapcsolatok familiáris rokoni kötelékekké változtak, amikor Wanke Máriát, szülei elhalálozása után Oppe Ignác Városlődön élettársául veszi. Az Oppe ós Wanke család egyesülésének aktusánál a házasságkötés egyik tanúja maga Mayer György, a városlődi köedénygyár akkori tulajdonosa, a másik pedig Röszner Gusztáv „porcellánfestő ". Az Oppe-Wanke párnak öt év alatt négy gyermeke született:

67 1. Ida. (1880. február 25.) 2. Marianna. (1882. április 13.) 3—4. Sándor és Béla. Ikrek. (1884. május 3.) Ezzel a násszal nemcsak az Oppe és Wanke, hanem még a Rettig család is egymással rokonokká vált. Kerámiai nagy dinasztiává alakultak, amelyet az akkori helyzet ismeretében inkább azzal lehetne megjelölni, hogy egy nagy közös nyomorúságba egyesültek. 6 Gerlicze Rafael A hevesmegyei Szarvaskőről származik és a régi felsőmagyarországi nagy kerámiaiközpontból, Hollóházáról került a Dunántúlra. 1852 óta tevékeny részese a bakonybéli apát kőedónygyártási törekvéseinek. A kicsinyes lehetőségek erősen korlátozták és Sárkány Miklós apátnak a gyors sikerre, előre biztosított eredményekre törő céljait nem tudta elérni. Mint a sorsában és a bakonybéli kőedénygyár sikerében vakon bizakodó 32 éves nőtlen férfiú, 1854. január 10-én házasságot köt a 19 éves hajadon bakonybéli SzákliAnná-val. „Mindkettőnemtelen" — írja be az esketést végző Nyuli Vilmos bencés plébános, jelezni kívánván ezzel azt, hogy a házasságra lépők egyszerű közrendbóliek. Az 1854. évi sikertelen gyártási próbálkozások, a szerény és ki nem elégítő eredmények miatt — az apátsági naplóba írt bejegyzés tanúsága szerint — már ősszel az apát Gerliczének megmondta, hogy 228