A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: Dunántúli keramikus családok

válik szükségessé. A július 31-i ülésén a városi tanács megállapítja, hogy Mayer György posztó és köedénygyáros „városunkban 40.000 ezüst forintot érő tiszta értékkel bír".

43 Oldal József hányatott életű, egykori 1848 —1849es honvédtiszt és későbbi szerkesztő, 1860-ban az Iparosok Lapjában számunkra nézve érdekkeltő cikket írt a pápai kőedény gyárról.

44 Miután 100 év alatt elkerülte a szakemberek figyelj mét ós ilyképp teljesen ismeretlenül lappang, célszerűnek véljük kivonatos megismétlését: Ezek szerint Mayer György a gyárat nemcsak helyiségekre nézve, hanem az üzlet terjedelmében is nevezetesen gyarapította. Olyannyira, hogy már maga a nagy négyszög terjedelmű épület, a többi hozzátartozó melléképületekkel, meglepő látványul s díszéül szolgált Pápa városának. „A gyár a borsosgyőri utcza végén áll, mintegy 6 házhelyet foglal el s hét épületet tartalmaz a hozzá tartozó nagy szárítóval; a gyárépület közepén pedig első égetésű edény számára nagyszerű lerakó félszer létezik. Öt gyártó kemencéje van s körülbelül 180 ember kényelmesen végezheti a gyárban munkáját, mely munka annál pontosabban és szakavatottabban foly, mert már régibb időből letelepedtek itt az illető gyári munkások, s Pápán élnek családostól, mi a gyárra nézve kitűnő előnyt biztosít, mivel ekkép a munka, illetőleg a gyártás avatott kezekre bízathatik." „Az anyagot, melyből a gyárban a kőedény készül, a Bakonyból kapják, hol Pápa ós Városlőd közt nagy mennyiségben találtatik. Az anyag színe nyers állapotban is fehér, mint a mészkőé, a föld első rétegében fekszik s így könnyen lehet hozzájutni. Két-három láb terjedelmű darabokban ássák s e darabok sóskaviccsal vannak keverve, melyet az anyagtól utóbb elválasztanak s attól azt egészen megtisztítják. Utóbbi időben Mayer György úr tulajdonos örökösei kezelésére jutván a gyár, ezeknek egyike egy újabb anyagnemet fedezett fel, mely májbarnaszínű, annyira zsiradékos, hogy úgyszólván vágni, faragni lehet s midőn kiégettetett, hófehér színre változik. Most ezen anyagot is keverve a fentebbivel, igen használják a gyárban a kőedény gyártására. Ezen anyagokból mindennemű kőedény készül nagy mennyiségben. A gyárnak, mint legrégebbinek az országban, már a régibb időben különös engedménye volt bárhol raktárakat tartani. Ami a gyári munka kezelését, a gyártmányok készítésének könnyűséget illeti^ a pápai gyár talán egy a maga nemében, mert tüzelőre nézve legkisebb akadályt sem szenved, ott lévén a Bakony. Nem messze a gyártól folyik a Tapolza vize, melyen van a jó karban álló anyagtörő és mázörlő malom s így a gyárkezelés legcsekélyebb nehézségeknek sincs kivéve, mi azon reményre jogosít, hogy a gyár még a mostaninál is nagyobb virágzásnak néz elé. Jelenleg a gyár Mayer György örököseinek birtoka s minthogy ezek közt közös osztály tárgyaltatik, a gyár is nyilvános árverés útján, még a tavasz folytán eladó lesz, de ha vevő jelentkeznék, addig szabad kézből is megvehető. Ennek következtében igen kívánatos volna, hogy e nagy terjedelmű gyár, mely hazánk iparának jelentékeny tényezője, oly egyéniség birtokába jutna, ki mind vagyoni állásánál, mind szakszerű képzettségénél fogva annak éllére valóban hivatott." E híradás szerint tehát 1860 táján Mayer György örökösei kezelésébe került a pápai gyár. 1864 és 1866 között Pápán az üzemeltetést beszüntették, a gyárat Városlődre telepítették át, az ottani kőedényüzemmel egyesítették s városlődi kőedénygyárként folytatták a gyártást. Ennek a városlődi üzemnek is ugyancsak egy Mayer (Meyer) György a „gyártulajdonosa". Jordán Emilia nevű feleségétől Városlődön a következő gyermekei születtek : 1. Lujza Mária. 1866. február 24-én született. Keresztszülei : Schvab József és Jordán Mari pécsi lakosok. (Meghalt 1866. június 16-án.) 2. Ilona. Született 1867. május 10. Keresztanyja özvegy Jordán Mária. 3. György. Született 1868. augusztus 14-én. Keresztszülője: Sebastiani Mária, néhai Jordán özvegye. 4. Rezső Titusz Hugó. Született 1878. április 25. Keresztanyja özvegy Obertrank Rezsőné, született Schwabe Eleonóra, Budapest.

45 Mayer György 1879. május 25-én, mint tanú résztvett Oppe Ignác ós Wanke Mária házasságkötésénél. Nemsokára névváltoztatási kérelmeivel foglalkoznak. A fővárosi tanács „illetőség tárgyában nyilatkozat végett Pápa városával közölte" szándékát. A helyi tanács 1883. február 10-i ülésén oly226