A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1965. évi munkájáról

Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság I965. évi munkájáról Igazgatóságunk szervezetébe tartozó múzeu­maink és kiállítóhelyeink, emlékmúzeumaink 1965. évi tevékenységéről az eddigi módszer alap­ján számolunk be. Az 1964/65. évi munkatervün­ket 1964 október 13-án a Művelődósügyi Minisz­térium Múzeumi Főosztályának és a Megyei Tanács VB Művelődés Osztályának kiküldöttei jelenlétében vitattuk meg s azt bizonyos módosítá­sokkal elfogadták. Tevékenységünket sikerült egyre jobban a kidolgozott tervekhez igazodva meg­valósítanunk, ez az 1965. évi mérleg megvonásának egyik legjelentősebb eredménye. Altalánosságban megállapítható, hogy a múzeu­mi szervezet kereteinek, működési körüknek kiala­kulása befejezettnek vehető. Ezért az elmúlt esz­tendőben elsősorban nem is mennyiségi, hanem minőségi tekintetben észlelhető előrehaladás. Az év második felében ugyan nehezítette munkánkat bizonyos személyi változásokkal járó kiesés, azon­ban nyilvántartási és régészeti dokumentációs munkák kisebb mértékű elmaradásán kívül ez az intézmény tevékenységében nagyobb nehézsége­ket nem okozott. Mind a múzeumok tudományos, mind népmű­velési tevékenységében észlelhető színvonalemel­kedés nem maradt visszhang nélkül. Az eddigi évek előkészületei által megalapozott eredmények a tudományos körök és a közvélemény elismerését váltották ki. Elég itt egyrészt a szervezet tudomá­nyos kiadványsorozata első kötetének, s más pub­likációnak hazai és külföldi visszhangjára utal­nunk, vagy másrészről a sajtó és a nagyközönség részéről megnyilvánult nagyfokú érdeklődésre, nyá­ri kiállítási tevékenységünkkel kapcsolatban. I. 1. Az elmúlt esztendőben a központi irányítást mind kevesebb írásbeli közléssel kívántuk megol­dani. A tudományos kollektíva az év folyamán két­ízben két-két napos értekezleten egyrészt az 1964. évi munkabeszámolót, másrészt az 1965. évi mun­katervet vitatta meg, míg a második alkalommal, a keszthelyi Balatoni Múzeumban tartott értekez­leten főleg a múzeum új állandó kiállításának ren­dezésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk. Ezenkívül az év végén a múzeumigazgatók jelen létében vitatták meg felettes szerveink az 1965/66" évi munkatervet. A gondnokok és tárlatvezető teremőrök számára, takarékossági okokból, csak egyízben tartottunk értekezletet, azonban a helyszíni kiszállások során egy-egy múzeum teremőri kollektívájával, illető­leg teljes munkatársi gárdájával vitattuk meg fela­dataikat, így Pápán, Tihanyban s másutt is. 2. A munkaterv alapján 1965-ben megtörtént az addig egységesen kezelt költségvetés intézményen­kénti felbontása. A három múzeum (Keszthely, Pápa és Veszprém), továbbá a tihanyi kiállítóhely és végül a többi kismúzeum együttesen alkotott egy-egy költségvetési egységet, ezenkívül termé­szetesen külön előirányzattal gazdálkodott maga az Igazgatóság is. A költségvetés felbontása, amellett, hogy az egyes múzeumok számára nagyobb önállóságot biztosított, a könyvelés miatt nagyobb megterhe­lést rótt a központi gazdasági vezetésre is. Sike­rült azonban megoldani a gazdálkodás mikéntjé­nek intézményekre bontott nyilvántartását, hite­leik felhasználásáról az egyes intézmények negyed­évenként tájékoztatást kaptak. Az egyes költség­vetések — az évközben végrehajtott átcsoportosí­tások, illetve póthitelek biztosítása révén — min­denütt alacsonyabbak voltak mint a tényleges fel­használás. Kivételként csupán a kismúzeumokra előirányzott összegek voltak magasabbak a fel­használásnál. A felbontott költségvetés tényszá­mainak figyelembevételével gondosabban tudtuk az 1966. évi előirányzatot összeállítani, majd ismét intézményekre szétbontani. Igyekeztünk hasonló módon meghatározni nem­csak a kiadások, hanem a bevételek előirányzatait is. Ezek, természetszerűleg, miután bevételeink a látogatottság, érdeklődés függvényei, kisebb mér­21

Next

/
Thumbnails
Contents