A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

A „Jegyzetek"-ben" és „Függelék"-ben használt rövidítések V. B. M. == Veszprémi Bakonyi Múzeum Fel. M. N. M. = Magyar Nemzeti Múzeum zm. M. Népr. M. = Magyar Néprajzi Múzeum d. Lsz. = leltári szám sgr. Mag. = Magasság kar. függ. = Felirat = zöld ólommázas cserép — domborműves = karcolt ornamentika (sgraffiato) = karcolt felírás = függelék JEGYZETEK 1 Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek Magyarországon. Bp. 1913.

1. 2Ó9. 1. 2 Isenberg, Heinrich: Altes Brauchtum im Handwerk. Das Gesellenwandern und was damit zusammenhing. Münster i. W. 24.1. 3 Szűcs Jenő : Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 158. 1. * Mummenhoff, Ernst : Der Handwerker in der deutsehen Vergangenheit. Leipzig 1901. 81. 1. 5 Edvi Illyés Pál: Dékánymester választás a Mészárosoknál Szakolczában. Tudományos Gyűjtemény 1822. VII. 119— 120. 1.: „így szokás magyar kézmívesek között nevezni az első legényt, kinek a Németek Altgesell tisztelet nevet adnak". Ezt az elnevezést használták a palotai csizmadiák is 1824. évben készült korsójuk feliratában. 6 A dékány és öreglegény elnevezés nem mindenütt jelentette ugyanazt a tisztséget. Pl. a veszprémi magyar vargalegények kannáján (1820.) külön „öreg dékány" és külön „öreglegény" tisztség szerepel. 7 Richter M. István : Mesterlegény avatás a céh világban. Ethnographia. 1940. 1. sz. 78. 1. 8 Isenberg id. m. 26. 1: „Hobeln." Az asztalosoknak külön „gyalulási rendtartásuk" volt (Hobelordnung der Tischler aus dem 17. Jh. in Lindauer Stadtarchiv). 9 Wissel, Rudolf: Des alten Handwerks Recht und Gewohnheit, Berlin 1929. II. 465. 1. 10 Ecsedi István: Vezető Debrecen sz. к. város Déri múzeumában, é. n. 138.1. 11 Bellovics Bálint: Bajai céhszokások. Néprajzi Múzeum Értesítője 1901. 2. évf. 126. 1. 12 Richter M. István id. m. 79. 1. 13 Szádeczky id. m. I. 209-210. 1. 14 Richter M. István id. m. 82.1. 15 Isenberg id. m. 108. 1. és Szádeczky id. m. I. 215. 1. 16 Petelei István: A marosvásárhelyi céhek házi szokásairól. Századok 1878. 95. 1. 17 A „geschenkte Handwerk" megkülönböztetésre Magyarországon is van példa, pl. egy Selmecbányái céhpecsétnyomón 1691-ből a következő körirat olvsaható: „DER ERBAREN GESCHENKTEN HANDWERK CECHEN ZUR SCHEMNITZ (Magyar Nemzeti Múzeum L. sz. 151 /1914.) 18 Isenberg id. m. 93-97. 1. es 102. 1. 19 Richter M. István : A céhmester-választás. Ethnographia XL. évf. 1929. 172.1. 20 Richter M. István: A mesterek a céhvilágban. Ethnographia 1934. 1 - 2. sz. 60- 61.1. 21 Isenberg id. m. 84. 1. és Wissel id. m. П. 106.1. 22 Szádeczky id. m. I. 226. 1. Priv. et Art. Ceharum LX/41. 5. arti

cuius. 23 Gombócz — Melich: Magyar etimológiai szótár: Billikom „Ein Trinkgeschir so unten gespitzt der Pokal in welchem auf der Herberge dem Zugewanderten der Wilkommentrunk unter gewissen Ceremonien gerichtet wurde". 24 Leers v., Johann: Das Lebensbild des deutschen Handwerks, München. 1938. 343. 1. 25 Rumpf, Max: Deutsches Handwerkerleben, Stuttgart. 1955. 47. kép. 190