A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

tff(f 18Í5 4815 1823 1824 ittf 1824 1827 1829 1830 1843 1847 1847 1856 UN 1862 1863 1866 1883 54) és egy, 1828-ból való molnár- és ácscéh korsón (függ. 53) látható domború, nagybetűs felírás. A XVIII. századi és a XIX. század első negyedéből való korsók karcolt feliratai általában elég szabályos, és olvasható betűkkel készültek, akár nyomtatott nagybetűt használtak, akár folyóírást alkalmaztak. A XIX. század második felében azonban már sok kezdetleges felirattal találkozunk, amelyeknek betűi szabálytalanok, kuszáltak, s a feliratok elhelyezése is aszimetrikus és ötletszerű. Mindössze 8 — 10 korsón nincs felirat, de évszámmal általában ezek is el vannak látva. A feliratok tartalmi összetétele változó. Néhány kivétellel minden korsót elláttak dátummal (6 darabon nincs vagy legalábbis nem állapítható meg, hogy eredetileg volt-e rajta). Az évszámon kívül legtöbbször a készítés hónapját és napját is feltüntették. A dátumfelirat gyakran latinos (anno die... ), sajnos ritkább a készítés helyének és a készítő nevének a megjelölése. Hat korsóra kifejezetten ráírták, hogy „Palota mezővárosában" készült. Ezeken kívül még kilenc59. A Veszprém megyei céhkorsótípusok kronológiája, (dr. Nagy László összeállítása.) 59. Chronologie der Zunftkrugtypen im Komitat Veszprém (Zusammengestellt von Dr. L. Nagy) 59. La chronologie des types de chopes de corporation du comitat de Veszprém (établie par László Nagy) 59. Хронология типов кружек гильдий комитата Веспрем, (Составил: Др. Ласло Надь). ről biztosan megállapítható a várpalotai eredetVeszprémi származást árul el négy korsófelirat, de jóval többnél lehet a veszprémi készítési helyre következtetni. A feliratok tanúsága szerint Pápán kettő, Öskün 1 darab készült. Ha feltételezzük,, hogy a készítő fazekas nevét viselő céhkorsót abban a helységben csinálták, amelyik helység céhe számára készült, akkor még jóval több korsó készítési helyét tudjuk megállapítani. Pl. Szentgál 45 darab, Nagyvázsony 3—4 darab, Tapolcafő, Devecser, stb. Értelemszerűen többnyire csak akkor írták rá a korsóra a készítés helyét, ha azt egy másik helység valamelyik céhe rendelte meg. Érdekes és a palotai fazekasok nagy hírére és jelentőségére vet fényt, hogy a „VESPREMBEN LETELEPEDET böcsületes NEMes PINTer CZEH SAMaró PALOTán csinálták" 1761-ben azt a gyönyörű céhkorsót, amelyik egyike a legtipikusabb és legmutatósabb daraboknak (függ. 18). Minden valószínűség szerint Palotán készült a Fejér megyei, ma Sárrétnek nevezett Sármellék takács-céhének korsója is 1774-ben, amely erős hasonlatosságot mutat az előbbihez. Talán ugyanazon kéz munkája is.

95 Ugyancsak a palotai fazekas készítette a Peremarton, Csajág és Balatonfőkajár csizmadia ifjúságának (1823., függ. 48), valamint a balatonfőkajár! asztalos és kovácscéh (1847., függ. 71) korsóját is. Veszprémi mester kezemunkája a szentkirályszabadjai bognároké (1862., függ. 75), a tihanyi „selem" halásztársaságé és a székesfehérvári tobakoké (1805).

96 A céhkorsók felirataiból az alábbi fazekasmesterek névsora állítható össze : Jüges (?) Pál 1777 Palota (Függ. 25.) Vajda János 1808, 1816 Palota (Függ. 39., 46.> Mantli János 1814 Palota (Függ. 43.) Purger István 1816 Palota (?) (Függ. 47.) Tsillag Sámuel 1823 Palota (Függ. 48.) Tsizmazia Mihály 1824 Palota (Függ. 49.) Lantai István 1834 Palota (Függ. 60.) Szekeres Pál 1838 Palota (Függ. 62.) Mantli György 1844, 1846 Palota (Függ. 64.* 69.) Ferentzi Ádám 1847 Palota (Függ. 71.) 185