A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók
12. Szentkirályszabadja (?)'vagy Vörösberény (?) község korsója. 1744. 12. Krug der Gemeinde Szentkirályszabadja (?) oder Vörösberény (?) 1744 12. Chope de la commune de Szentkirályszabadja (?) ou de Vörösberény (?) 1744 12. Кружка села Сенткирайсабадъя (?) или Вёрёшберень (?) 1744 г. XVII. században jelentek meg a Felvidéken, а rendszerint fehér alapszínű, sárga, kék zöld és ibolyaszínű olasz késő reneszánsz ízlésű, majd egyre népiesebbé váló virág és indadíszek között, eleinte minden felirat nélkül, de évszámmal ellátva, később a megrendelők neveinek kezdőbetűivel, végül teljes felirattal. Ezek a habán jellegű korsók igen öblösek, gömbalakúak (gömbkorsók), nyakuk igen rövid, szájuk széles és kerek, kiöntő nélküliek. Hasuk alsó egyharmada gyakran gerezdéit, némelyiknek ónfedele is van. Méretre jóval kisebbek, mint a zöld, ólommázas dunántúli nagy céhkorsók. Magasságuk kb. 25—30 cm. Másik típusuk karcsú, bokályformájú. A második csoportba tartozó céhkorsók egység szerszámait és jelvényéit ábrázolják, még rendszerint nem viselnek feliratot és így nem állapítható meg róluk, hogy melyik céhé voltak. Mivel maguk a habánok nem tartoztak céhszervezetbe, felmerülhet annak a gondolata, hogy a XVII. századi, felirat nélküli, szerszámdíszítésű ós mesterségjelvónyes korsók még nem is voltak valódi céhkorsók, hanem azokat a habán újkeresztény kézművesek csak saját részükre készítették, vagy a céh jelvény eket csupán díszítőelemként alkalmazták. A XVIII. század elejétől azonban már egyre sűrűbben találkozunk feliratokkal is és ezek konkréten arra utalnak, hogy a korsókat a céhek használták. 34 Maguk a habánok is lassanként beleolvadtak a szlovák és magyar lakosságba és ezzel készítményeik motívumai is népiesebbekké váltak. A szerszámokat ábrázoló céhjelvények a 13. Vilonyai Pap Mihály korsója. 1745. 13. Krug des M. Vilonyai Pap 1745 13. Chope de Mihály Vilonyai Pap 1745 13. Кружка Михая Вилоньяи Папа 1745 г. 150