A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kőhegyi Mihály: Két XVIII. századi vers a veszprémi református templom elvételéről

21 Albertus Molnár Szenciensis : Lexikon latino-graeeoungaricum. II. rész : Dictionarium ungarico-latinum. Heidelberg. 1621. 22 Molnár Albert szótára eredetileg Norinbergában jelent meg 1604-ben. Csak a Nünbergben (1708) nyomtatott 5. kiadás tartalmaz német értelmezést. — Az újonnan szó „neulich" értelmezését nyelvtörténeti adatok is egyértelműen támogatják. Szarvas Gábor—Simonyi Zsigmond: Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Bp. 1890-1893. III. 849. 23 A gályarabságra hurcoltak névsora: Sárospataki Füzetek, 1865. 24 Borsos István: A pozsonyi rendkívüli törvényszék és a gályarabok története. Szentgotthárd, 1911. — Marton Sándor: A gályarabok története. Bp. 1896. — Payr Sándor: A magyar protestáns gályarabok. Bp. 1926. — Tóth Endre: A gályarabság története. Pápa. 1906. 25 Thaly Kálmán: Adalékok a Thököly- és Rákóczikor irodalomtörténetéhez. Pest, 1872. 69— 73. 26 Thury Etele: Veszprém városának történetei. Történelmi Tár, 1905. — Lukcsics József: A veszprémi káptalan a XVI. században. Veszprémi Hírlap, 1908. júl. 26. 27 Amint megszűnik Veszprém véghelyi jellege, érvényüket vesztik a véghelyi kiváltságok is. Ennek során válik vitássá a reformátusok vári egyházi területbirtoklása ott, ahol régen a káptalan intézményei állottak. Korompay György: i. ni. 38. 28 Hodosi Sámuelnek két munkája is ismeretes, az egyik közülük veszprémi vonatkozású: Eőrálló toronyban helyheztetett Vigyázó. Az az: Oly idvességes együgyű rövid tanítás, mellyben minemű lelki-ismerettel kellyen tisztiben forgolódni, az Istentől elő állattatott Egyházi szolgáknak, rövideden lerajzoltatik mellyet A Veszprémi Reform. Ecclesiaban való hivattatásának alkalmatosságával, azon meg-nevezett gyülekezet előtt, az Isten dicsőségére, s az élő híveknek lelki hasznokra ki-jelentett, 1680. Esztendőben, Böjt más havának tizenhetedik napján . . . Debreczen, 1680. k. 29 Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia I — III. Leipzig — Wien, 1774-1787. II/l. 29-30. - Thury Etele: Protestáns Szemle, 1893. 211. — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1896. ÍV. 942-944. 30 Tóth Ferenc négykötetes, kb. 1810 körül keletkezett kéziratgyűjteményét az OSZK Quart. Hung. 1043. szám alatt őrzi. A kézirat nem volt ismeretlen ezideig sem (Magyar Könyvszemle, 1886. 238 — 250. — Szabó T. Attila: Kéziratos évkönyveink és verses kézirataink a XVI —XIX. században. Zilah, 1934.), de feldolgozása még nem történt meg. Mivel a kéziratnak igen sok Veszprém megyei vonatkozása van, itt kissé részletesebben közöljük tartalmát: I. kötet, lb : „Nevezetesebb Reformata Oskoláknak és Ekklésiaknak Históriáját illető feljegyzések. 1810-ben Pápán öszveszedte Tóth Ferenc mp. II. köt. 81a- 84a: Versmásolatok RMK I. 1133-ból. 102a-b: Végetlen kegyelmű királyi felség . . . Veszprém Siralma. írta Hosszúfalvi Márton akkori veszprémi prédikátor, mikor 1716. d. 14. Dec. a Templom el vétetett. 102b : A Veszprémi Várat egy valaki le rajzolván 1760 tájján ezen Verseket írta alája. 103a-b: „Magyar Sión siralma". Árván maradt magyar Sión leánya . . . (1674 körül). 171a— 194b: Üldözés tüköré . . . Mint mikor a hajós csendes . . . 195b— 196a: Halotti versek Helmetzi István felett

r 1753. Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565—1840). Bp. 1963. 313. 31 Utalás arra, hogy a kiugratott sorok első betűjének függőleges összeolvasása ugyancsak megadja a vers címét: Veszprém siralma. Az akrosztichon nem szokatlan ebben a korban. 32 Közismert református egyházi ének. Első említése 1635-ből a lőcsei énekeskönyvben. - Közönséges isteni tiszteletre rendeltetett Énekes Könyv . . . Debreczenben, 1838. 430. 33 A „kétszáz esztendőkig" az eredetiben aláhúzva. 34 A vers címe az eredetiben aláhúzva. 35 A „Gerlicze Szava" aláhúzva. 36 A megyegyűléseket a XVIII. század elején nem Veszprémben tartották. Biró Márton püspöknek főispánná történt választása után Veszprém lett a megyeközpont. Az ő kezdeményezése volt a régi vármegyeház felépítése. Az alispán jelentése szerint még 1762-ben remélik befejezhetni az építkezést: „Istennek segítségével a N. Vrgye háza ez idén egészlen el-fog készülni:, a mellynek is frontispiciumára a N. Vrgye czimerét föl-tetetni, és valamelly Chronosticummal, vagy inscriptioval azt ékesíttetni, illyendő, és szükséges." Veszprémi püspöki leváltár^ Prot. Dominale 1762. 457-458. Kiss alispán 1762. ápr. 9. levele a püspökhöz. A század építkezésére általában Lukcsics Pál — Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 37 Schermann Egyed: Adalékok az állami könyvcenzúra történetéhez Magyarországon, Mária Terézia haláláig. Bp. 1928. — Sashegyi Oszkár: A német felvilágosodás és magyar cenzúra. 1800—1830. Bp. 1938. — Maros A.: A cenzúra. A haladó eszmék öldözésének története. Bp. 1947. — Sashegyi Oszkár: Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II. Bp. 1958. 38 Biró Márton: Enchyridion. Győr, 1750. 39 S. Szabó József: A protestantizmus Magyarországon. Bp. 1928. 66. 40 IIa Bálint — Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 397. 41 Véghely Dezső: i. m. 205 — 206. — Keresztelni is. Vámosra (ma Nemesvámos) vitték a gyerekeket,, amint azt az 1723-ban az anyakönyvbe beírt nevek között az akkori lelkész feljegyezte. Sajnos ez, a legrégibb anyakönyv all. világháború során elpusztult. Nádasdy Lajos szíves levélbeli közlése (1966.

1. 21.). Fogadja érte köszönetemet. 42 Hornig Károly: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója. Veszprém, 1903. — Thury Etele: Biró Márton naplója. Protestáns Szemle, 1£05. — Ottó Albrecht Isbert: Das südwestliche ungarische Mittelgebirge. Bauernsiedlung und Deutschtum. Berlin — Leipzig, 1931. с könyvének ismertetésekor ezt veti szemére Mályusz Elem,ér: „Mennyire más színben tűnik fel egyszerre a régi magyar lakosság ós a betelepítő németség gazdasági ereje, ha elolvassuk azt a lesújtó ítéletet, amelyet a XVIII. századi magyar barokk tipikus képviselőjének, Padányi Biró Marion veszprémi püspöknek a kolcnizációsi munkájáról a saját ügyésze mondott! Beck ügyvéd 136