A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Katona Imre: Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai

„az eö Klme io akaratyat es Szolgalatyat" — azonban arról már nem szól az oklevél, hogy ez a jóakarat és szolgálat miben állt? Csak az 1684. évi oklevélből derül ki, hogy az apácák többek között azt kívánták Horváth Miklóstól, hogy a kisszőlősiek és a nagyszőlősiek között folyó határpert javukra vigye véghez. Az 1677-ben kötött megállapodást azért függesztették fel, mert az apácák állítása szerint Horváth Miklós a megállapodásban szereplő birtokpert „negligálta" s „függőben hagyta" az apácák kárára. A két okirat világosan bizonyítja, hogy az apácák Horváth Miklóstól az említett konkrét eseten túlmenően más, írásban nem rögzíthető szolgálatot is kértek.

55 Ha figyelembe vesszük, hogy Nagyszőlős ezekben az évtizedekben Széplaki Botka Ferenc tulajdona volt, s ha tekintetbe vesszük Horváth Miklós és családja származását és korábbi közéleti tevékenységét is, akkor érthető, hogy inkább az apácákkal fordult szembe, mintsem Botka Ferenccel és a nagyszőlősiekkel. Természetesen Horváth Miklósnak és feleségének a továbbiakban is megmaradt a kapcsolata az általuk épített alsóiszkázi templommal és a felsőiszkázi plébániával. Ez a viszony azonban nem vallási indítékokból táplálkozott — hiszen a templom építtetője protestáns volt —, hanem inkább a mecénások sajátos ragaszkodásából. Ennek tulajdonítható, hogy mint patrónus haláláig a templom támo3. A Sándor-család 1622-es nemesi címere. Országos Levéltár Thaly. 3. Adelswappen der Familie Sándor aus 1622. StaatsarchivThaly. 3. Les armoiries de la famille Sándor, de 1622. Archives Nationales — Thaly. 3. Герб семьи Шандор из 1622 г. Государственный архив, — Тали. gatója maradt. Ez kiderül a már említett canonica visitatióDOl is, mely szerint a felsőiszkázi templomhoz hasonlóan, az alsóiszkázi is gazdag felszereléssel rendelkezett, aranyozott ezüst pohárral, albával, superlattal, három tunikával, vörös antipendiummal, vörös márvány kandelláberrel, két körmeneti zászlóval stb. .. .

56 A zászlók is tanúsítják, hogy a felszerelés egy része Nemes Iszkázy Horváth Miklós adománya volt. Már a templom védszentjének, Szent Miklósnak választása is utal arra, hogy az építtető így a saját nevét akarta megörökíteni a kő és a tégla maradandóságával. A zászlók hasonlóan, a liturgiái célokon túlmenően maga és felesége emlékének megörökítését is szolgálták. A két zászlót 1732-ben említik először,

5

7 amiből kitűnik, hogy használata azzal a Boldogasszony-kultusszal függ össze, mely Somlyó környékén már a XVII. században is megtalálható és 1714-től kezdve a somlyóvásárhelyiek fogadalmában is szerepel.

58 A zászlók túloldalán a titulus, Szent Miklós püspök és Szent Zsuzsanna — Horváth Miklós feleségének, Sándor Zsuzsannának védszentje — látható. A tálon Horváth Miklósé mellett Sándor Zsuzsanna neve is olvasható. A zászlókon levő védszentek alapján is következtethetünk arra — főleg ha a templom és az építtető védszentjének névazonosságából indulunk ki —, hogy a forrásokban szereplő Horváth Miklós feleségének is ugyanúgy Zsuzsanna volt a keresztneve, mint az a tálon olvasható. Mindenekelőtt megvizsgálandó, hogy a forrásokban említett Horváth Miklós felesége mennyiben azonosítható a tálon szereplő „Sándor Susanna"-val, s melyik az a Sándor-ág, melynek címere megegyezik a tálon levő pelikános címerrel. A Nemzeti Múzeum címeres levelei között számos olyan található, mely fiait etető pelikánt ábrázol. Ezek között találunk Sándor nevű családot is.59 1622. Jul. 7-én kelt П. Ferdinándnak az az adománylevele, mezben a király nemességet adományoz Sándor Györgynek, feleségének, Nyikos Annának, gyermekeiknek: Gergelynek, Annának és Sándor György fivérének, Istvánnak (3. és 4. kép). A tálon és a címeres levélen levő címer-azonosságából, kétségtelen hitelességgel megállapítható, hogy Sándor Zsuzsanna, Horváth Miklósné az 1622-ben nemesi címert nyert Sándor György és Nyikos Anna családjából való. A családi genealógiákból az is kitűnik, hogy Sándor György és felesége Nyikos Anna, a Vas megyei Izsákfalvi Sándor-család megalapítója.

60 Mivel a falunévben szereplő Izsák név a Sághegy révi neve, Izsákfalvát ma már Ságfának nevezik. Ezért a Sándor-családnak ezt az ágát az „Izsákfalvi" mellett „Ságfai"-nak is említik. A családnak számos kimagasló tagja volt a XVIII—XIX. században, akik közül néhányan országos, sőt, világhírnévre tettek szert, mint például a kitűnő magyar regényíró: Jókai Mór. Anyai ágon ugyancsak ebből a családból származik a múlt század romantikus történetírója, a Rákóczi-szabadságharc romantikájának tolmácsolója, Thaly Kálmán is. Közvetlenül a családalapító unokái voltak a kuruc—labanc szabadságharcból ismeretes Sándor István, Sándor Ferenc és köztük a leg116