A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Katona Imre: Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai
ken kellene keresnünk. A továbbiakban meg kell vizsgálni azt is, hogy a Bajnán birtokos Sándoroktól került-e a tál Szalay Ágostonhoz, illetve az ő közvetítésével az Iparművészeti Múzeumba? A bajnai Sándorok ősei már a XVII. század második felétől birtdkosok Bajnán, és a hozzátartozó Sárisápon, Nagysápon, Szomodón stb. Sándor Menyhért a XVIII. század elején bárói ragra emelkedett. Unokája volt az említett Sándor Antal, aki nejével, Viczay Eszterrel együtt a bajnai templom előtt mindmáig meglevő kőkeresztet emeltette 1778-ban. 28 A festett korpuszú, volutás vörösmárvány kereszt talapzatát a család egykori címere díszíti: a koronás, zöld halmon ágaskodó szarvas, melynek nyakát nyíl fúrja át, szájában pedig ezerjófüvet tart. Ezzel szemben a tálon látható címerek egyike sem ábrázol szarvast. Sándor Zsuzsa címerében — hasonlóan a Batthyányakéhoz — a fiait etető pelikán van. Ha feltételeznénk, hogy a tál címereit nem a felirat sorrendjében ábrázolták, hanem fordítva, akkor sem lehetne azonosítani az ágaskodó egyszarvút a bajnai feszület szarvast ábrázoló Sándor-címerével. Tehát Sándor Zsuzsanna nem a Bajnán is birtokos Sándor családból származott, hanem más, azonos nevű családból. Következésképpen nem a rárói, illetve bajnai Sándoroktól kerülhetett a tál Szalay Ágoston birtokába, hanem a bábsütő mintákkal és a cserép edényekkel azonos helyről —, talán valamelyik soproni polgári családtól vásárolhatta. Mint látni fogjuk, a későbbiek meg is erősítik ezt a feltevést. Sándor Zsuzsanna férjét, Horváth Miklóst is hiába keressük a családtörténeti kézikönyvekben a megszámlálhatatlan, az ország különböző részein felbukkanó Horváthok között. Pusztán az „Iskázy" előnévből következtethetünk többé-kevésbé biztonsággal arra, hogy családja a XVII. században, vagy már előbb is Veszprém megyében élt. Az előnévben szereplő „Iskház" a mai Somlyóvásárhely melletti Középiszkáz nevének egyik, XVT. századi alakjához hasonlít. Iszkázt a XVI. és XVII. századi adólajtsromok általában „Izkáz"-nak írják. 2 * Ekkoriban a ma már Középiszkáz néven egyesített község még három különálló falu: Alsóiszkáz, Középiszkáz, és Felsőiszkáz néven szerepel. 25 Az Iszkáz helynév az említett változatok között a XVI. században — kivéve 1592-es előfordulását — mindmáig Iszkáz-ként szerepel. Nemcsak az adólajstromokban találjuk így, hanem az 1570-es somlyói hegyvámösszeírásban is. 26 A tálon előforduló „Iskház"-hoz leginkább hasonlító „Iskáz"-t a vásárhelyi apácák Szent Lampert monostorának 1592. évi urbáriuma említi először. 2 ? Kétségtelenül megállapítható, hogy Horváth Miklós „Iskházy" előnevében a Veszprém megyei Iszkáz XVI. századi alakjára ismerhetünk. Eszerint a család ekkor vehette fel az ,,Iskházy" előnevet, hogy a bizonyára már ekkor is gyakori Horváth nevűektől magát megkülönböztesse. Iszkázon és 114 a környező falvakban a XVI. és XVII. századoan a jobbágycsaládok összeírásában csak elvétve akadunk Horváth nevűekre. A környék birtokosai közül a Horváthok a vásonykeő-i előnevet használták, így velük szemben semmi sem tette szükségessé a megkülönböztető előnév viselését. Mindezek arra mutatnak, hogy a Horváthok „Iszkházy" előneve nem Iszkázon alakulhatott ki a XVI. század második felében, a XVn. század elején, hanem idegen környezetben. Ezzel azonban távolról sem állítjuk, hogy NEMES ISKHAZY HORVÁTH MIKLÖS-nak az előnevén kívül nem lehetett semmi .kapcsolata sem a Veszprém megyei Iszkáz faluval. Nemcsak a XVI—XVII. században, hanem a korábbi, sőt a későbbi időben is meglehetősen elterjedt volt, hogy a nemesi családok ott kapták a címerrel járó birtokaikat, ahonnan kiemelkedtek. Ennek a szokásnak tulajdonítható, hogy az előnév nemcsak úgy fogható fel, mint amely más családoktól megkülönböztette őket, hanem úgyis, mint utalás arra a területre, melyen ősi családi birtokaikat kereshetjük. Ezek alapján Nemes Iskházy Horváth Miklós kilétének és egykori szerepének felfedéséhez a Veszprém megyei Iszkáz XVI—XVII. századi történeti adataihoz kell folyamodnunk. Iszkáz, ez a már egyesített, de a XVII—XVIII. században még három faluból álló település hányatott történeti múltra tekint vissza. Míg Alsóiszkáz a XVI—XVII. században a középnemeseké. Közép- és Felsőiszkáz már a XIII. században monostori birtok. Előbb a bencés apácák, majd 1511-től a Szegedről menekült somlyóvásárhelyi premontrei apácák tulajdona, 28 akiktől 1601-ben a pozsonyi klarissza apácák szerzik meg Vásárhelyt és tartozékait, a bennünket elsősorban érdeklő Iszkázzal együtt.29 A tálon levő 1678-as évszám alapján Nemes Iskházy Horváth Miklós a XVII. század második felében élt, amikor már Iszkáz a pozsonyi klarisszák birtoka volt, s így érthető, hogy az apácák Országos Levéltárban levő levéltárában Horváth Miklós is szerepel. Már a levéltár elenchusában is felbukkan Nemes Iskházy Horváth Miklós neve. Van egy 1676-os, tehát a tálon levő 1678-al közel azonos évjáratú oklevél melyben Nemes Iskházy Horváth Miklós Veszprém megye alispánjaként szerepel. 30 A különben tárgyunktól idegen és vele össze nem függő oklevélnek a tálunkon szereplő és többször említett Horváth Miklós csak a kiadója volt. A Pfeiffer-féle canonica visitatio-gyűjtemény is említ egy Horváth Miklós nevű földesurat 31 , azonban a jegyzőkönyvben nincs olyan utalás, mely arra mutana, hogy ez a tálon szereplő Nemes Iskházy Horváth Miklóssal lenne azonos. Ez az 1698-as canonica visitatiőban többször is említett Horváth Miklós Alsóiszkáz egykori földesura volt, és a templom patrónusa,32 így személyére a mondottak ellenére is fel kell figyelnünk. Egy 1694-es tanúvallomási jegyzőkönyv szerint Horváth Miklós Iszkáz és Csősz egykori földesura. 33 Riba Mihály középiszkázi lakos vallomásából az is kiderül, hogy Horváth Miklós halála után birtokai Martonfalvi István tulajdonába kerültek. 3 * Még a XIX. század közepén is a Martonfaiak (!) Alsóiszkáz földesurai. 35 így a Horváthok egykori alsóiszkázi birtokainak még a kiterjedése is könnyűszerrel megállapítható. Egy másik, 1673. júl. 22-i tanúvallomási jegyzőkönyvben Horváth Miklós (Domini Nicolai Horváth) csőszi birtokos, mint Veszprém megye alispánja (Uice Comitis Comitatus Wesprimiensis) szerepel.^ Ez az említés teszi nyilvánvalóvá, hogy az 1698-as canonica visitatiőban említett Horváth Miklós azonos azzal, akinek nevét a tálon Nemes Iskházy előnévvel olvashatjuk. Horváth Miklóst, az 1698-as kánoni látogatási jegyzőkönyv alsóiszkázinak írja (incolarum huius loci), 3 ? ezzel
