A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez

2. kép. Az 1919 március 11-re tervezett nép­gyűlés plakátja Abb. 2. Plakat der zum 11. März 1919 geplanten Volkisversamrnlu n,g A polgári demokratikus forradalom 1918 október 17-én Tisza István kénytelen volt bejelenteni a Parlamentben a háború elvesztését. Október 24-én ért Budapestre a fiumei katonaláza­dás híre: a kormány lemondott. 1918 október 25-én Károlyi Mihály pártiából, a radikális pártból és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. 1918 október 30-ról 31-re virradó éjjel győzött Budapesten a polgári demokra­tikus forradalom. A forradalom győzelmét így tu­datja egy, a Balatoni Múzeum Adattárában őrzött röplap : 5 '* „KATONÁK MAGYARORSZÁG NÉPE! A cselekvés órája ütött! A magyar kato­nák, akiket négy évre a halál árkaiba dob­tak, kezükbe vették a haza sorsát, létünk megmentését. Várkonyi Albert tábornok, térparancsnokot elfogták. A térparancsnok­ságot, rendőrfőkapitányságot, pályaudvart, telefonközpontokat egyetlen csöpp drága magyar vér kiontása nélkül megszállták a magyar nép katonái. Katonák, polgárok, munkások, mindenki a Magyar Nemzeti Tanács utasítása szerint cselekedjék. Ka­tonák, csatlakozzatok a Nemzeti Tanács­hoz, amely az ország megmentését, a nép uralmat, a békét akarja. A MAGYAR NEMZETI TANÁCS" A király Károlyi Mihályt miniszterelnökké ne­vezte ki, de a nép már köztársaságot akart. „Éljen a forradalom, éljen a béke, éljen a köztársaság" voltak a forradalom jelszavai. Keszthelyen 1918 november 2-ig változatlan me­derben folyt az élet, melyet a régi közigazgatási apparátus irányított. A vidék népének nem voltak vezetői, akik erőiket összefogták, irányították volna. A szociáldemokrata pártszervezetek vezetői a szak­szervezetek szervezésével voltak elfoglalva. A vi­déki megmozdulások az iparvidékek és Budapest eseményeinek függvényei voltak. 55 Nem csodálkoz­hatunk tehát, hogy Keszthelyen, ahol ekkor szociál­demokrata pártszervezet nem is működött még, csak november 2-án, a polgári forradalom vitathatatlan győzelme után alakult meg a Nemzeti Tanács, A Tanács tagjai a következők lettek: Dr. Berzsenyi Gerő, dr. Büchler Sándor, Bóry Imre, Bokány József, Bendekovits István, Bognár Imre, dr. Csák Árpád, dr. Dunst Ferenc, Fentős Jó­zsef, Fábián János, Gaál József, Geiger János, Hei­decker János, Harasztovits István, Kiss József, Ká­rolyi István, Kenesey Sándor, dr. Lakatos Vince, Lázár József, Lukács Elek, Mojzer Sándor, Meizler Károly, Nagy István, dr. Neumark Béla, Práger Ti­vadar, Pál Sándor, Reischl Imre, Révész Lajos, Ti­toper István, Regensperger Ferenc, Szerdahelyi Jenő, Schweiger Sándor, Szekeres 1 Ödön, Szigeti Fe­renc, Wilin Péter, Weitzi János, Veháp Lajos. A Keszthelyi Nemzeti Tanács elnöke Reischl Imre városbíró lett, aki a következő táviratot intézte a budapesti Nemzeti Tanácshoz: 56 V 167

Next

/
Thumbnails
Contents