A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: A Winschügel család szerepe a magyar kerámiagyártásban

Jegyzetek 1 Wilhelm Stieda: Die keramsiche Industrie in Bayern während des XVIII. Jahrhunderts. Leipzig. 1905. 87—89, 101—102, 106, 108, 118—121 és 125. 1., valamint G u st a v Pazaurek : Steingut. Formgebung und Geschichte. Stuttgart (1918 után), 43 hasáb. 2 Országos Levéltár. Helytartótanácsi iratok. Departemeinrtum Commerciale 1790. Fons 214, Posltio 4. 3 M i h a 1 i к Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII, század végén. Folia Archeologica XIII (1961), 277—279. 1. 4 A pesti tanácsnak küldött hirdetmény tájékoztatója szerint: „Nicht weniger, dass man auch allda, nach einer in Europa noch niemal gesehenen Erfindung, mit Kaffeeund Thee-Servicen, Vasen, Urnen, Schreibzeug, kleine Tischplattel, dann auch mit andern Steinen zusammengesetzt, ebenfalls auch feuerhältigen, und der Natur ganz ähnlichen Marmor oder von andern schönen Steinarten, als schwärzten Piszqui, Jaspis, Porphir, Saphir und Lapis Lassuli, auf hohen Begehren, und Annhaffer, und ganz billige Preise, bedienet werden könne"! 5 M. H. Grant: The Makers of Black Basaltes Ware. Edinburgh and London,, 1910. "Sikló ss у László: Kuny Domokos. Egy budai keramikus a XVIII. században. Budapest, 1917. 151. 1. 7

Carl Schirek; Die к. к. MajolikaGeschirrfabrik in Holitsch. Brunn, 1905. 79, 80, 81, 82 és 83. 1. (Az összes holicsi adatok.) 8 1805-ben újból kilép a holicsi gyár kötelékéből. 9 Schirek: 82—83. 1. 10 Schirek : 82—83. l. "Schirek: 29. 1. 12 Erre leghamarább Ta s nádiné Marik Klára mutatott rá „A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája" címen az Iparművészeti Múzeum 1960-ban megjelent III—

IV. Évkönyvében, a pápai készítmények és az előképül szolgált Wedgwood^áruk ábráinak közlésével: pápai váza és angol előképe, valamint az ugyancsak Pápán készült oszlopos talapzat és annak a példaképéül vett angliai készítmény. l:i Mindezek, természetesen, csak a XIX. század első két évtizedében készült, angol példák nyomán gyártott pápai termékekre vonatkoznak. Windsehügelék működése • után két évtized múlva, még mindig továbbra isi mintakép a Wedgwood edény a pápai gyárban, amit egymagában az is igazol, hogy az 1839-től működött Mayer János György új gyártulajdonos a kőedény és porcelánon kívül a wedwood-áruk készítésére is kéri a szabadalmat. 14 Háromnegyedéves korában, augusztus 28-án már meg is halt. Apja neve a bejegyzésben ekkor tévesen Jánosnak van írva. 13 Itt mondunk köszönetet dr. Pfeiffer János veszprémi kanonoknak, aki érdemes történeti kutatásaiban szerzett tapasztalataival igen sikeresen segítette elő

1 kutatásaink eredményét, az adalékok páratlan szorgalommal végzett gyűjtésével. '"Michael Kunits: Topographische Beschreibungen, des Königneichesi Ungarn. Pesth, 1824. I. kötet. 6'2— ő8. 1. 17 Schirek: 129. 1. 14 Pápai római katolikus anyakönyv. 19 Mihalik Sándor: A körmöcbányai kőedénygyártás kezdő korszaka. Folia Archaeologica X. (1958), 191., 193. 1. 211 Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. Budapest, 1941. 37. 1. 21 Pápa város 1845. évi január 18-i tanácsülés! jegyzőkönyv. 16. 1,, 85. szám. A szegényház az elnevezését az alapítója nevei után nyerte. 22 Schirek: 126. 1. 23 Valószínűleg azonos azzal, akinek nevét a szentgáli rk. anyakönyv Vlncsel Bábira torzítja, amikor 1866 október 30-án Jülling Ferenc vele egykorú, 26 éves herendi lakossal házasságoti köt. 1867 október 8-án született gyermeküket Ferencre keresztelték. 21 Veszprémi Állami Levéltár: Veszprém vm. 1831. évi január 17-i közgyűlési jegyzőkönyv: 75. 1. 196. sz. és az 1832 május hó 20-i jegyzőkönyvben is. 25 Mihalik Sándor: Stingl Vince herendi kerámiaműhelye. A Veszprémmegyei Múzeumok Közleményei. I. kötet (Veszprém, 1963) 226. 1. 20 Szentgáli rk. akv. 2

< Schirek: 79, 126. 1. 28 A pápai rk. pléb. hivatal anyakönyve. 2,) U. o. a keresztelési, esketési és halálozási anyakönyvekben. Nevét többnyire Vinschiglnek írják. 30 Schirek: 126. 1. 31 A városlődi rk. plébánia keresztelési, esketési és halálozási anyakönyve. 32 Ezek szerint a Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia. Folia Archaeologica VII. (1955) évfolyamának a 208. oldalán levő adatok Simkó Ferenc piktor és ennek Kari Erzsébet, nevű felesége Mihály fiára vonatkoznak. 33 A szentgáli római katolikus anyakönyvekben. M A pápai rk. anyagkönyvben. 3:

"> A szentgáli rk. egyház anyakönyvei.