A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Kisvarga Lajos: Sármellék gazdasági fejlődése 1731–1850 között

böző a termőereje. 2/5 része elsőosztályú, 2/5 része másodosztályú és 1/5 része harmadosztályú. Mivel ezek a földek az ugar leszámításával 336 pozsonyi mérő termést hoznak, amiből az elsőosztályúhoz 134 29/72 mérőnyi számítódik, amiből (az elsőosztályúhoz tartozóból) viszont 1 mérőnyit 1 frt-ra lehet értékelni, így összesen 134 frt 24 1/8 kr az értéke. A másodosztályúhoz 134 29/72 mérőnyi termést hozó föld számítódik, ennek egy mérőnyi részét 0 frt 40 dénárra értékelik, összesen tehát 89 frt M 3/8 kr az értéke. A harmadosztályúhoz 6714/72 mérőnyi termést hozó föld számítódik, ennek egy mérőnyi részét 0 frt 24 dénárra értékelik, összesen tehát 26 fr 52 3/8 kr az értéke. Mind a 336 mérőnyi termést hozó föld évenként 250 frt 50 7/8 kr-ra értékeltetik, ami 150 50 7/8-ra redukálva s a föld nagysága szerint 336 részre osztva arányos számítással mérőnkint 44 4/5 kr-t jelent, amit az összeírási táblázat 6. rubrikájának 2. osztályába beírtak. Egy mérőnyi búza elvetéséből hozzávetőlegesen, figyelembe véve a háromféle fajta földet, — többévi vetőmagot stb., amit le kell vonni, — három és fél mérőnyi búza terem. 1 mérőnyi rozs átlagtermése: 2 és fél mérő, 1 mérő búza: . 3 és fél mérő, 1 mérő zab: 3 és fél mérő, összesen: 9 mérő, ami a gabonafélék száma szerint 3 arányos részre osztva 1 mérőnyi mennyiség elvetése után 3 mérőt terem, azaz mind a 336 mérőnyi föld elvetése után 10008 mérő. Ebből 252 a búza, 630 a rozs, a zab pedig 126 mérő. Nevezett gabonákból elsőosztályú földön 3 és fél mérő, másodosztályú földön 2 és fél mérő, harmadosztályú földön 2 mérő terem. Egy pozsonyi mérő gabona árát a szomszédos Keszthely város hét évi átlaga szerint a nemes vármegye 1 frt 3 kr-ban állapította meg. Ezen árak szerint egy mérőnyi vetés után 3 frt 9 kr, az összes 336 mérőnyi birtoknál 1056 fr 21 kr mutatkozik. E termés elérése érdekében a következő kiadásokat kell esziközölni: három szántás az ősziek alá, kettő a tavasziak alá. Közepesen számítva egy mérőnyi, — akár őszi, akár tavaszi az, — két és fél szántás kell. Egy-egy szántás az elöljárók szavai szerint 45 kr. A vetés és boronálás 12 kr, a trágyakihordással együtt egy-egy mérőnyi föld után 24 kr. Egy mérőnyi föld vetésével kapcsolatos összes kiadások 1 frt 24 kr-t tesznek ki. Vonjuk ki ezeket a fent feltüntetett bevételből, marad 1 pozsonyi mérő vetés után tiszta haszon 1 frt 48 kr, azaz a háromszázharminchat pozsonyi mérőnyi föld elvetéséből 604 frt 48 kr. Az itteni rétek csak egyszer kaszáihatók. Mivel gyakran elönti őket a víz, csak másodosztályúnak számíthatók. Értékük egyenlő a másodosztályú földek értékével. 1 pozsonyi mérőnyi rét értéke 40 kr. Az összes helyi rétek értéke 29 frt 45 kr-t tesz ki. A község rétjei ezek szerint a második osztályhoz tartoznak, a másodosztályú földek termésének értékével egyenlő a jövedelmük, ami a kilenced levonásával 2 7/8 pozsonyi mérőt tesz ki. Egy pozsonyi mérőnyi rét teljes jövedelme 3 frt 1 1/8 kr, az öszszes rétek jövedelme 134 frt 42 kr-t tesz ki. E bevételért a következő kiadások vannak: A kaszáló bére egy-egy kaszálásra 12 kr, Gyűjtés, rakás és behordás 15 kr, összesen: 27 kr. Ezeket a kiadásokat a fenti totális bevételből levonva, 1 pozsonyi mérőnyi rét után a tiszta haszon 2 frt 34/68 kr, minden helyi rété együttvéve 114 frt 38 3/8 kr. A helyi szőlők után természetben adják a kilencedet. Értékük egyenlő a helyi elsőosztályú földek értékével. 1 pozsonyi mérőnyi szőlő értéke 1 frt. Az összes itteni szőlők 135 1/2 pozsonyi mérőt tesznek ki, értéke tehá 135 frt 30 kr. 1 pozsonyi mérőnyi szőlő átlag két kapást kíván meg. Az egész helyi szőlő után tehát 271 kapást, minden kapás után levonva a kilencedet, mivel az itteni hegy egyforma termésű, 3 akó terem. A 271 kapás után 813 akó terem. Egy akó bor átlag 1 frt-ért adható el, ami beszorozva a mondott három akóval (kapásonként) 3 frt-ot tesz ki. Az egész termés középarányos értéke 271 kapás után 813 frt. Egy kapásnyi termés árából, a 3 frt-ból ki kell vonni: a., két kapálást; minden egy kapásnyi szőlő után: 24 kr, b., karózás 5 kr, c, nyesés 12 kr, d., fattyazás 8 kr, е., kötözés 8 kr, f., trágyázás 6 kr, összesen: 1 frt 3 kr. Egy kapásnyi szőlő tiszta haszna így 1 frt 57 kr, a 271 kapásé pedig 528 frt 27. kr. Egy itteni tehenet átlag 4 hónapig fejnek (az 1828-as összeírás szerint csak 3 hónapig), azaz 120 37