A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

állandó bizottság megszervezésére. Ismertették az állandó bizottságok feladatát, hatáskörét stb., majd ezt követően a vb elnök javaslatot tett az állandó bizottsági tagokra. Az előterjesztett javaslat eltért a vb ülésen elfogadottól. Azon ugyanis a BM-nak a vb ülés után kézhez kapott határozata alapján változtatásokat eszközöltek. Az eredeti javaslat sze­rint ugyanis az egyes állandó bizottságokba beke­rültek a szakigazgatás megfelelő osztályainak a ve­zetői. Az utóbb kézhez kapott BM utasítás viszont megtiltotta, hogy ez előforduljon. A megyei módo­sított javaslat az első hibáin azonban úgy „segít", hogy az osztályvezetőket meghagyja állandó bizott­sági tagoknak, csupán nem az osztály melletti ál­landó bizottságokban. Az állandó bizottságok ilyen összetétele is elősegítette azt a veszélyt, hogy a vb, illetve a szakigazgatás függvényévé válnak, s tulaj­donképpeni feladatuknak, a végrehajtás ellenőrzé­sének nem tudnak megfelelni. S valóban, már igen korán jelentkezett az igaz­gatási szervek részéről ilyen helytelen törekvés. Erre utal pl. a megyei tanács vb ülés következő ha­tározata a népművelési állandó bizottsággal kapcso­latban : „ ... január hó folyamán részleteiben is tár­gyalja meg a versenytervet — (az országos téli fa­lusi kultúrverseny megyei tervéről van szó) — és a megyei bemutató február 11-i szervezését és elő­készítését.' 118 Másrészt hibás véleményünk szerint azért is az osztályvezetők állandó bizottsági tagságának a fenti formában történő fenntartása, mert egy-egy szak­terület problémáival foglalkozó osztályvezető nem valószínű, hogy élted szakterületen működő állandó bizottságban az eltérő feladatok iránt messzemenő érdeklődést mutasson. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai decem­ber 6-án, illetve 9-i üléseiken foglalkoztak az ál­landó bizottságok megszervezésének kérdésével. Ér­dekes a keszthelyi járás vb ülés, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy még komoly problémák van­nak a tanácstagok aktivitását illetően. Éppen ezért vigyázni kell, nehogy hasonlóképpen alakuljon a helyzet az állandó bizottságoknál. Határozatban uta­sította a vb ülés a vb titkárt, hogy személyesen vegyen részt segítségadás céljából a járási állandó bizottságok alakuló ülésein, ott az állandó bizottsá­gok feladatait részletesen ismertesse. 119 A december 14-i tanácsüléseken megvitatták a járási és városi állandó bizottságokat. A megyei ta­nácsüléshez hasonlóan ezeken a tanácsüléseken is általában hozzászólás nélkül elfogadják a javasolt neveket. Ilyen szempontból kivételt jelentett a sü­megi járási tanácsülés, ahol három hozzászólás volt e napirendi ponthoz. A hozzászólók igen helyesen a tömegkapcsolatok szempontjából hangsúlyozták az állandó bizottságok fontosságát. 120 A községi állandó bizottságok megalakítása 1950 december utolsó napjaiban tartott községi tanács­üléseken történt. A megalakulás előkészítése a ké­sőbbi munka szempontjaiból igen fontos volt. A jó előkészítés azt eredményezte, hogy a jelöltek szíve­sen elfogadták az állandó bizottsági tagságot, és nemegyszer már a tanácsülésre is konkrét javasla­tokkal jöttek el pl. a zirci járásban. Hasonló volt a helyzet a sümegi járásban is. Mihályfán olyan javaslat hangzott el, hogy az iskoláskorú leányok­nak szervezzen az állandó bizottság kézimunka tan­folyamat. Gyepűkajánon a kultúrház építésére való mozgósításban várnak sokat a megalakult áEandó bizottságoktól. 121 Aa előkészítő munkálatok azonban nem voltak mindenhol megfelelőek. Ennek következtében ki­rívó esetek is előforduutak pl. Papkeszin. Itt ta­nácsülésen az állandó bizottságokat „ ... minden hozzászólás nélkül elfogadták azzal, hogy nem is tudják mi az, de így kell lenni, hát jól van." 122 Olyan állandó bizottságtól aktivitást, jó munkát várni nem lehet, melynek tagjai nincsenek tisztában fel­adataival, szerepével és jelentőségével. Más jellegű hibák is előfordultak az állandó bi­zottságok alakítása kapcsán. Több helyen pl. nem beszélték meg az illető tanácstaggal, hogy állandó bizottsági taggá választják. Az sem érvényesült kel­lően, hogy a tanácstagokat érdeklődésüknek meg­felelő bizottságba válasszák be. Ennek következté­ben egyes jelöltek nem akarták vállalni a tagságot. Sőt a rossz szervezés olyan esetével is talákozhat­tunk, hogy az egyik tanácstagot megválasztották a megyei közegészségügyi és népjóléti állandó bizott­ságba akkor, amikor 1951 szeptember l-ig Gödöl­lőn tanult a mezőigazdasági akadémián. 123 Résziben az állandó bizottságok szervezése körül elkövetett hibák, részben nem kielégítő munkájuk, részben pedig új osztályok létrehozása következté­ben 1951 márciusban átszervezték az állandó bizott­ságokat. A megyei tanács mellett működő bizottsá­gok számát kettővel felemelték. Az újjászervezés azonban nem javította ki követkzetesen a decem­berben elkövetett összes hibát. A megyei állandó bizottságokban pl. továbbra is részt vettek az elő­adókon kívül az apparátusból osztályvezetők, illetve egyéb apparátusi dolgozók. A legrosszabb helyzet 261

Next

/
Thumbnails
Contents