A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Az Alkotmány elfogadását követően megindult a részletes törvény kidolgozási munkálata. Ezzel párhuzamosan a tanácsrendszert előkészítő egyéb intézkedések zajlottak le. Egyes szerveket összevontak, pl. a megyei számvevőségeket 1950 április 30-i hatállyal beolvasztották a pénzügyigazgatóságokba.

10 E munkálatok keretében szűnt meg a megyék törvényhatósági és közigazgatási bizottságainak néhány albizottsága.

11 Az előkészítő intézkedések közül az egyik leglényegesebb a területrendezés volt. Az új területi beosztásnál alapvető szempontként az szerepelt, hogy a kialakítandó megyék között ne legyenek óriási nagyságbeli eltérések (pl. Pest megye területe 1 000 000 holdnál nagyobb volt, ugyanakkor voltak 300 000 holdnál kisebb területű megyék is),

12 hogy az új megyék és járások gazdasági egységet képezzenek és a székhelyek jól megközelíthetők legyenek. A „gazdasági egység" követelést azt tette nagyon fontossá, hogy a munkáshatalom megteremtésével a gazdasági szervező, irányító munka központi és helyi állami szerveink feladatává vált. A területrendezések Veszprém megyét erősen érintették. Igaz, hogy az enyingi járást és még néhány községet elcsatoltak a megyétől, de ugyanakkor a megyéhez csatolták a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járást. A megye kb. 80 000 lakossal és 100 községgel bővült.

13 A területrendezés feltétlenül növelte a megye súlyát, s egyben a helyi állami szervek feladatait is. Ilyen előzményeik után tárgyalta 1950 május 10— 11-én az országgyűlés a tanácsok működését részleteiben szabályozó törvényt, melyet egyhangúlag elfogadtak. II. Az 1950-ben elfogadott I. tanácstörvény értelmében a közigazgatás átszervezésének úgy kellett megtörténnie, hogy minél kevesebb zökkenővel járjon. Ennek érdekében úgy rendelkezett, hogy a tanácsválasztásokat ideiglenes tanácsok létrehozása előzze meg. Először létrehozzák a fővárosi és a megyei tanácsokat, majd ezt követően a fővárosi kerületi, járási és a városi tanácsokat. Ezeket nem választják, tagjait a Függetlenségi Népfront megfelelő szervei jelölik. Az ideiglenes tanácsok létrehozásának részletkérdéseit a 143/1950. V. 18. M. T. sz,' és a 196/1950. VII. 25. M. T, sz. rendeletek szabályozták. Ügy rendelkeztek, hogy a megyei tanácsokat június 15-én, a járási és városi tanácsokat augusztus 15-én kellett létrehozni . 1950. június 9—10-én kétnapos, konzultációval egybekötött értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban a budapesti és a megyei tanácsok munkájának megindításával kapcsolatban, majd az előkészítő munkálatok eredményeképpen június 15-én megalakultak a budapesti és a megyei tanácsok, így a Veszprém megyei is. Tagjaikat a Függetlenségi Népfront Országos Bizottsága delegálta. A következő lépés a járási és városi tanácsok létrehozása volt. A Függetlenségi Népfront Veszprém megyei Népi Bizottsága 1950 augusztus 5-i ülésén megvitatták a járási és a városi tanácsokba jelöltek névsorát ós egy személy kivételével az előterjesztett névsorokat elfogadták. Az egy elutasítás oka: reakciós tevékenység a felszabadulás előtt. A névsorokat ezután eljuttatták a megyei tanácshoz.

15 Az előkészítő munkák következő állomása: augusztus 13-án értekezletet tartottak a megyei tanácsnál a járási és a városi tanácsok munkájának megindításával kapcsolatban.

16 Ezt követően pedig augusztus 15-én megtartotta ünnepi alakuló ülését a veszprémi, a balatonfüredi, a keszthelyi, a tapolcai, a sümegi, a devecseri, a pápai, a zirci járás, illetve Veszprém és Pápa város tanácsa. Az alakuló üléseken megválasztották a végrehajtó bizottságokat. Ezekre a Függetlenségi Népfront helyi titkára tett javaslatot. A szavazás egyhangúlag történő megválasztást * eredményezett mindenhol. Kivételt képezett a devecseri járási tanács alakuló ülése, ahol az egyik végrehajtó bizottsági jelölt ellen egy felszólalás hangzott el, de ezt a többi tanácstag visszautasította.

17 Mind a megyei, mind a járási és a városi tanácsok ünnepi alakuló ülései leszögezték, hogy a nép érdekében kívánnak tevékenykedni. Jövendő feladataik között olyanokat hangsúlyoztak, mint a jobb ügyintézés, a tömegekkel való szorosabb kapcsolat, a szocializmus építésének nagy ügye. Leszögezték, hogy minden „ .. úgynevezett helyi kérdés, még a legjelentéktelenebbnek látszó falusi kérdés is közügy, tehát a dolgozók összességének szent ügye."

18 Természetesen az ideiglenes tanácsok kezdetben különösen nagy problémákkal küzdöttek. Gondot jelentett például az, hogy községi szinten még nem tanácsok működtek, továbbá tapasztalatlanságuk és az, hogy még ki kellett érdemelniük a dolgozók bizalmát. Sok volt még a bürokratikusán gondol247