A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

adunk, még ha jogtalanul vették is el, akkor sem."

200 Több helyen népítéletre került sor. CsögLén a gyűlölt és utált népnyúzó jegyzőt visszahelyezték a községbe. A csöglei és adorjánházai parasztok husángokkal mentek ki a község határába a jegyző fogadtatására. Nem is merte az betenni a lábát a faluba.01 A megyében március elején több helyen bányász nagygyűléseket szerveztek. Ajkacsingervöl- / gyön és Várpalotán tiltakozó táviratban, felháborodva ítélték el Mindszenty reakciós üzelmeit, követelték a reakciós megmozdulások erélyes elfojtását, a közigazgatás megtisztítását.

202 A reakcióellenes népmozgalmakban új lendületet kaptak a NB-ok. 1945 másodilk felében ugyanis sok helyütt — a közigazgatás kialakulása után „értelmetlen kupaktanácsokká" váltak, tevékenységük fokozatosan leszűkült. A párt ebben a súlyos helyzetben felismerte a NB-okban rejlő nagy erőt. A MKP Vármegyei Bizottsága 1946 január 23-án kimondja: „A NB-ök munkáját fel kell frissíteni... A NB-ok munkáját nekünk, kommunistáknak kell elsősorban megindítani."

20:í

" A megyei pártértekezlet feladatul tűzte ki: „A NB-okba... a legagiüsabb elvtársalkat küldjük."

20

'* Taliándörögd község NB-a a község főjegyzőjének állásából való elmozdítását sürgette a belügyminiszternél. A NB, mint a nép hivatott szerve feladatának helyes értelmezéseképpen az ügyet a belügyminiszter elé tárta. A panaszirat szerint „a maga céljaira használta fel a zselléreinek kiutalt ruhaneműt ... tagja volt a nyilas pártnak, felesküdött Szálasira. Felszabadulás után volt csendőrökkel vétette magát körül... a jóvátételi kötelezettség címén beszolgáltatott gabonát a maga céljaira használta fel... A tapolcai járás főjegyzőjétől kérte P. felmentését, de ... semmit sem tettek ellene. P-t ez anynyira vakmerővé tette, hogy legutóbb már megfenyegette a NB tagjait: rendőri karhatalommal viteti el őket a községből."'-'

0

"' A NB akciója sikerrel járt: a fasiszta főjegyzőt állásából felfüggesztették. Fűzfőn pl. egy kisgazdapárti bizottsági tag követelte, hogy „ ... a NB-ot fel kell oszlatni, tekintettel arra, hogy a választásokon a KGP győzött. A NB-ban minden párt olyan arányban képviseltesse magát, mint amilyen arányban a választásokon szavazatot kapott. A NB kommunista elnöke azonban nem hátrált meg, továbbra is б vezette a NB ügyeit. Az adászteveli NB feljelentette a FKP és a Polgári Demokrata Párt helyi vezetőit, akik a nemzeti bizottságok tagjai ellen vádaskodtak, „hogy ne legyenek éppen a nemzeti bizottság tagjai között olyan 226 . egyének, akik a népet uszítják és lázítják."

206 A kommunista küldöttek, akiket a többi baloldali küldött is támogatott, a követelést visszautasították, és ragaszkodtak továbbra is a pártok szerinti arányos képviselethez. Éles vita után az egyik szavazáson a kisgazda javaslatot 7 :3 ellenében (2 tartózkodással) visszautasította a NB. Egy későbbi ülésen a kisgazda javaslat győzött 9 : 8 arányban, mire a kommunista, a szociáldemokrata és a szakszervezeti küldöttek kivonulták az ülésről."

207 A NB-ok aktívan kivették részüket a népmozgalmakból, sőt maguk is irányítói voltak. A kommunisták voltak a kezdeményezőik az ellentámadás során. A MKP megyei titkára az erők összefogását és a feketézők elleni szigorúbb rendszabályokat javasolta. Követelte, hogy a feketézők áruit le kell foglalni és az ellátatlanok között kell szétosztani.

20

' A megyei NB ülésén „ ... a MKP szónoka javasolta a reakció elleni küzdelmet, mely nemcsak egy falrafestett ördög, hanem a földreform elleni kísérletekben, a fasiszta ifjúsági szervezkedésekben, a háborús és népellenes bűnösök mentegetésében és nem utolsó sorban főpapi pásztorlevelek hamis és valótlan állításaiban jelentkezik."

200 A MKP javaslatát elfogadták a NB tagjai. Több NB nem maradt közömbös Mindszenty demoikráciaellenes tevékenysége hallatára. A keszthelyi NB pl. átiratban kérte az ONB-ot, követelje a kormánytól, hogy fékezze meg a hercegprímást népellenes ténykedésében.

210 A reakció erői elleni ellen támadás az 1946 március 5-én elvezetett a Baloldali Blokk megalakulásához. A Baloldali Blokk nyilatkozatában a reakció elleni küzdelemben első helyre teszi a közhivatalok megtisztítását. Az ország demokratikus fejlődésének súlyos gátját jelentette a közhivatalokban meghúzódó reakció. A hivatalok apparátusa rendkívül felduzzadt — a reakció minden rendű és rangú képviselőjével. Mindez természetes következménye volt a régi közigazgatási rendszer visszaállításának, az igazolási eljárások kudarcának. Fzért tehát az osztályharc fő területévé vált a közigazgatás gyökeres megtisztításáért folyó harc, közismert kifejezéssel a B-listázások. A MKP Veszprém megyei Pártértekezlete 1946 február 24-én a következő feladatot tűzte ki ezzel kapcsolatban : „ ... a közigazgatás megtisztítása.. Az egész nép akciójának kell lenni, így hatásos, így erős. így vezetik a kommunisták a nép harcát a reakció ellen. .. Helyes, hogy a NB ellenőrizze és nemcsak ellenőrizze a közigazgatást, hanem azokat a jegyzőket, akiket el kell távolítani, listára kell