A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

ft nép túlnyomó többsége nem ismerte fel a forra­dalom igazi jellegét és a népi demokrácia ellen tá­• madó erők valódi politikai arculatát." 179 Az első nagy összecsapást a haladás és a reakció erői között az 1945 őszi választások jelentették. A reakció Veszprém megyében is előretört. A MKP győri területi tikára (ehhez a területhez tarto­zik Veszprém megye is) 1945 június 13-án így jel­lemzi a helyzetet: „A pártokkal kapcsolóiban meg kell állapítanunk azt, hogy különösen a Dunántúl nyugati határa felé a Kisgazdapárt meglehetősen erős terrorral dolgozik... A kisgazdák általában Veszprémben és Sopronban nemcsak hogy erősen, hanem terrorisztikus módon is dolgoznak. Előfor­dult, hogy utasításokat adtak, hogy gyűlések tartása szigorúan tilos." 180 A választásokat megelőző politi­kai küzdelmek során a reakciós elemek elérkezett­nek látták az időt, hogy a kommunista párttal szemben fellépjenek és gyengítsék választási esé­lyeit. A kommunistaellenes utasításokat dr. Rainprecht Antal kisgazdapárti főispán vezeti be Csöglén el­mondott választási beszédében. „A rendőrséget le­csibészezte és bejelentette, hogy olyanok érkeznek a községbe, akik azt kérik, hogy a Kommunista Pártba lépjenek be, fogjanak össze és furkósbottal verjék agyon. A főispán azt is kijelentette, hogy a kommunisták nem ismernek magánvagyont és ezek kolhozgazdálkodást akarnak bevezetni. A kisgazdák fogjanak össze és csak a FKP-ba lépjenek 'be." 181 A kommunista párt papkeszi szervezete arról szá­mol be, hogy a község reakciós kisgazdapárti nagy­gazdái „ ... A jelszót kiadták, hogy a FKP-nak kell győzni, mert csak úgy állnak szóba velünk az an­golszászok s akkor megindul a forgalom és lesz mindenünk. Már egyes nagygazdák addig mentek, hogy olyan kijelentéseket tesznek, hogy kommu­nista vért szeretnének inni." 182 A kommunisták erre kiadják a jelszót: „Sürgősen cselekedni kell...", a reakciós jegyzőt és egy volt bérlőt, a kommunista­ellenes mozgalom vezetőit el kell távolítani a köz­ségből. Borzaváron a kisgazda közjegyző egy nyil­vános népgyűlésen támadta a kommunista pártot és kijelentette, hogy ha a Kisgazdapárt megnyeri a választást, a kommunista pártot be fogják tiltani. ш A választások lebonyolításában a NB-ok tevéke­nyen kivették a részüket. Az országos NB a helyi NB-okhoz intézett felhívásában arra szólítja fel a helyi NB-okat, hogy ,..., minden tekintély ükkel őrizzék meg a választások tisztaságát. Vigyázzanak arra: a választási harc során az agitáció ne éleződ­jön ki olyan mértekben, hogy a NFF-ben tömörült demokratikus pártok az ország demoíkraitikus erői­nek választások utáni együttműködését megakadá­lyozza." 184 A NB-ok a megyében is a 20/1945. В. M. sz. rendelet értelmében kijelölték az összeíró bizott­ságokat és elvégezték azok kioktatását tenniva­lóikra. Ismeretes, hogy a választások a, Kisgazdapárt ab­szolút többségét eredményezték (megszerezték a sza­vazatok 57 százalékát). A MKP 17 százalék, az SZDP 17,4 százalék, és a NPP 7 százalék szavazatot kapott országosan. Veszprém megyében, az ország aikkor politikailag egyik legelmaradottabb részén, ahol „a nyilas fertőzés a leginkább hatott, ott, ahol a feudális uralom a parasztságban, a cselédségben a legtovább őrizte meg a jobbágyi alázatosság szel­lemét, azon, a Dunántúlon, amely jóval később sza­badult fel, mint a Tiszántúl, ahol tehát a demok­rácia csak jóval később kezdhette el és jóval kisebb eredménnyel folytathatta tisztogató és átnevelő mun'káját.. .", ,8ri az országosnál is rosszabb volt a helyzet. A Kisgazdapárt 85 016 szavazattal (66,6 szá­zalékot), a MKP 16 503 szavazattal 13 százalékot, a SZDP 17 136 szavazattal 13,5 százalékot, a NPP 9679 szavazattal 7,6 százalékot és végül a PDP 1397 sza­vazattal 1,1 százalékot kapta meg. 186 Mindez azt mutatja, hogy a Kisgazdapárt még az 'országosnál is jóval nagyobb befolyással rendelke­zett. A két munkáspárt elmaradt az országos ered­ményektől, egyedül a NPP ért el néhány tized szá­zalékkal jobb eredményt az országos képhez viszo­nyítva. Ebből már látni lehet, hogy a megyében még hevesebb rohamot indít a reakció a haladás erői és az ed^ig elért demokratikus vívmányok ellen, még nehezebb a kommunisták által vezetett baloldali erők helyzete, mint országosan. A reakció a megyében is vérszemet kapott a vá­lasztási siker hatására. Ki akarta használni a szá­mára kedvező helyzetet és véglegesen felszámolni az addig megvalósított demokratikus vívmányokat. Támadása fő színterének a földosztás elleni harcot választotta. A földosztás elleni támadásuk szórvá­nyosan már 1945 tavaszán-nyarán megkezdődött, a választások után azonban tömegméretűvé vált. Sió­fokon a hírhedt jegyző már 1945 áprilisában be akarta szüntetni a földosztást, ezért a következő hazugsághoz folyamodott: „...bejelentette, hogy a földosztást lefújták... a kormány visszavonta a végrehajtást kimondó rendeletet s így a földigénylő bizottságnak nincs létjogosultsága." 187 224 / /

Next

/
Thumbnails
Contents