A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

nista párt helyi szervezetei és a koalíciós pártok hazafias, demokratikus tömegeinek kapcsolata és egyben e pártok reakciós vezetőivel folytatott harc színterei lettek. A nemzeti bizottságok — főleg tevékenységük első hónapjaiban —• helyi viszonylatban az állami élet minden területén tevékenykedtek, irányították a politikai életet. Nagy szerepet játszottak az élet vérkeringésének megindításában, a közbiztonság helyreállításában, a közellátás megszervezésében, a helyi önkormányzati szervek újjászervezésében. Felvették a harcot a reakció és a fasizmus maradványai ellen, tevékeny szerepet vállaltak a reakcióellenes népmozgalmakban. Később a reakció támadásának kereszttüzébe kerültek.. Felülről a nemzeti bizottságok szétrobbantására törekedtek, míg a helyi reakciós erők fokozatosan igyekeztek beépülni e népi szervekbe. A kommunista párt vezetői a fő súlyt inkább a központi szervekben folyó harcra helyezték. Mindezek következtében a nemzeti bizottságok szerepe fokozatosan csökkent. A bennük rejlő forradalmi erőt bizotyítja, hogy tevékenységük a reakció elleni nagy harcok idején megélénkült, nemcsak 1945 végén és 1946-ban, de még 1947—48-ban Ls. 1946-tól kezdve azonban fokozatosan háttérbe szorultak, szerepük egyre csökkent és 1949 januárban központi intézkedésre feloszlatták őket. II. Veszprém megye a felszabadulás előtt túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű megye volt. Az ipari munkások száma alig érte el a 7500-at, jelentősebb ipart a bányászat és a vegyipar jelentett. A feudális nagybirtokrendszeren alapuló mezőgazdaság jellemezte elsősorban megyénket. Területének több mint egyharmada —• 300 034 kh. — 123 olyan nagybirtokos kezén volt, akik átlagosan több mint 2400 kh. földterületen gazdálkodtak. A megye legnagyobb földbirtokosa a felszabadulás előtt az egyház. A veszprémi püspökség, a veszprémi káptalan és a zirci apátság együttesen 150 000 kh. földterületet birtokolt. 1935-ben Veszprém megyében a földtulajdonosok 74,1 «zazalékanak egyenként 5 kh-nál kevesebb földje volt és ezek az összföldterületnek csupán 11,2 százalékán gazdálkodhattak. Ugyanakkor a 100 kh-on felüli birtokosok — akik a földtulajdonosoknak mindössze 0,8 százalékát tették ki —' a földterület 53,6 százalékával rendelkeztek. Húszezer parasztcsalád egyáltalán nem rendelkezett 206 földdel. A földnélküli mezőgazdasági proletariátus éves gazdasági cselédként, részesaratóként, vagy napszámosként tengette életét. Igen nehéz helyzetben élt a szegényparaszti réteg is; az adó, a bank és a kulákuzsora sújtotta, s állandóan a tönkrejuttatás veszélye fenyegette.

6 A megye az ország legkésőbben felszabadult országrészei közé tartozott. Nagyon sokat szenvedett a háború pusztításaitól. A náci Németország vezetői Dél-Németország és Ausztria megvédése érdekében ellentámadást szerveztek a Velencei tó és a Balaton között a Duna irányában 1945 március elején. A 2. és 3. Ukrán Hadseregcsoport ellentámadása, az ún. 1945-ös bécsi hadművelet sikeres végrehajtása során szabadult fel a megye területe. Máricus 23-án foglalták el a szovjet csapatok a megyeszékhelyt és Zircet, 25-én Balatonfüredet Máricus 26-án szabadult fel Pápa, Devecser, 27-én Tapolca, 28-án Sümeg és 30-án Keszthely. S A megye késői felszabadulása azzal a következménnyel járt, hogy a reakciósok és nyilasok jórésze már nem menekült tovább. Még az ország keleti és középső területéről idemenekült reakciós elemek is itt maradtak, az ország felszabadításának idejére különböző hivatalokba és egyéb vezető szervekbe vissza- vagy beszivárogtak és készen álltak a demokratikus fejlődés megakadályozására. Idézzük erre a Veszprém városi nemzeti bizottság egyik kommunista tagját: „Köztudomású dolog, hogy Veszprém vármegye és a város a reakció fészke. Ma az orosz parancsnokkal végigjártuk a várost és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a házak falai nyilaskeresztekkel vannak bemázolva. Az orosz megszállás óta Veszprém város lakossága mintegy 4—5000 emberrel szaporodott. Ezek közül — merem állítani — 1000 ember a régi reakció híve."

7 Veszprém város a volt magyarországi klerikális reakció főfészke, hiszen az egyházmegye püspöke Mindszenty József volt, aki a felszabadulás utáni első körlevelében hazánk felszabadulását a tatár, török csapáshoz hasonlította. Második körlevelében pedig így írt: „Muhi, Mohács, Majtény, Világos után nem volt vigasság magyar földön, 1945 sem a vigasság ideje. Annyira nem, mint majdnem a másik 4 fájdalomkorszak együttvéve."

8 A fentiekből következik, hogy Veszprénr megyében —• a dunántúli általános helyzetnek megfelelően —' az ország egyéb területeihez, főleg a Tiszántúlhoz viszonyítva, lényegesen rosszabb körülmények között kezdődött el a népi demokratikus átalakulás.