A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

nista párt helyi szervezetei és a koalíciós pártok hazafias, demokratikus tömegeinek kapcsolata és egyben e pártok reakciós vezetőivel folytatott harc színterei lettek. A nemzeti bizottságok — főleg te­vékenységük első hónapjaiban —• helyi viszonylat­ban az állami élet minden területén tevékenyked­tek, irányították a politikai életet. Nagy szerepet játszottak az élet vérkeringésének megindításában, a közbiztonság helyreállításában, a közellátás meg­szervezésében, a helyi önkormányzati szervek újjá­szervezésében. Felvették a harcot a reakció és a fasizmus ma­radványai ellen, tevékeny szerepet vállaltak a reak­cióellenes népmozgalmakban. Később a reakció támadásának kereszttüzébe kerültek.. Felülről a nemzeti bizottságok szétrobbantására törekedtek, míg a helyi reakciós erők fokozatosan igyekeztek beépülni e népi szervekbe. A kommunista párt ve­zetői a fő súlyt inkább a központi szervekben folyó harcra helyezték. Mindezek következtében a nem­zeti bizottságok szerepe fokozatosan csökkent. A bennük rejlő forradalmi erőt bizotyítja, hogy tevé­kenységük a reakció elleni nagy harcok idején meg­élénkült, nemcsak 1945 végén és 1946-ban, de még 1947—48-ban Ls. 1946-tól kezdve azonban fokozato­san háttérbe szorultak, szerepük egyre csökkent és 1949 januárban központi intézkedésre feloszlatták őket. ­II. Veszprém megye a felszabadulás előtt túlnyomó­részt mezőgazdasági jellegű megye volt. Az ipari munkások száma alig érte el a 7500-at, jelentősebb ipart a bányászat és a vegyipar jelentett. A feudális nagybirtokrendszeren alapuló mezőgazda­ság jellemezte elsősorban megyénket. Területének több mint egyharmada —• 300 034 kh. — 123 olyan nagybirtokos kezén volt, akik átlagosan több mint 2400 kh. földterületen gazdálkodtak. A megye leg­nagyobb földbirtokosa a felszabadulás előtt az egy­ház. A veszprémi püspökség, a veszprémi káptalan és a zirci apátság együttesen 150 000 kh. földterüle­tet birtokolt. 1935-ben Veszprém megyében a föld­tulajdonosok 74,1 «zazalékanak egyenként 5 kh-nál kevesebb földje volt és ezek az összföldterületnek csupán 11,2 százalékán gazdálkodhattak. Ugyanak­kor a 100 kh-on felüli birtokosok — akik a föld­tulajdonosoknak mindössze 0,8 százalékát tették ki —' a földterület 53,6 százalékával rendelkeztek. Húszezer parasztcsalád egyáltalán nem rendelkezett 206 földdel. A földnélküli mezőgazdasági proletariátus éves gazdasági cselédként, részesaratóként, vagy napszámosként tengette életét. Igen nehéz helyzet­ben élt a szegényparaszti réteg is; az adó, a bank és a kulákuzsora sújtotta, s állandóan a tönkrejut­tatás veszélye fenyegette. 6 A megye az ország legkésőbben felszabadult or­szágrészei közé tartozott. Nagyon sokat szenvedett a háború pusztításaitól. A náci Németország vezetői Dél-Németország és Ausztria megvédése érdekében ellentámadást szerveztek a Velencei tó és a Balaton között a Duna irányában 1945 március elején. A 2. és 3. Ukrán Hadseregcsoport ellentámadása, az ún. 1945-ös bécsi hadművelet sikeres végrehajtása során szabadult fel a megye területe. Máricus 23-án fog­lalták el a szovjet csapatok a megyeszékhelyt és Zircet, 25-én Balatonfüredet Máricus 26-án szaba­dult fel Pápa, Devecser, 27-én Tapolca, 28-án Sümeg és 30-án Keszthely. S A megye késői felszabadulása azzal a következ­ménnyel járt, hogy a reakciósok és nyilasok jórésze már nem menekült tovább. Még az ország keleti és középső területéről idemenekült reakciós elemek is itt maradtak, az ország felszabadításának idejére különböző hivatalokba és egyéb vezető szervekbe vissza- vagy beszivárogtak és készen álltak a de­mokratikus fejlődés megakadályozására. Idézzük erre a Veszprém városi nemzeti bizottság egyik kommunista tagját: „Köztudomású dolog, hogy Veszprém vármegye és a város a reakció fészke. Ma az orosz parancsnokkal végigjártuk a várost és meg­döbbenve tapasztaltuk, hogy a házak falai nyilas­keresztekkel vannak bemázolva. Az orosz megszál­lás óta Veszprém város lakossága mintegy 4—5000 emberrel szaporodott. Ezek közül — merem állítani — 1000 ember a régi reakció híve." 7 Veszprém város a volt magyarországi klerikális reakció főfészke, hiszen az egyházmegye püspöke Mindszenty József volt, aki a felszabadulás utáni első körlevelében hazánk felszabadulását a tatár, török csapáshoz hasonlította. Második körlevelében pedig így írt: „Muhi, Mohács, Majtény, Világos után nem volt vigasság magyar földön, 1945 sem a vigas­ság ideje. Annyira nem, mint majdnem a másik 4 fájdalomkorszak együttvéve." 8 A fentiekből következik, hogy Veszprénr megyé­ben —• a dunántúli általános helyzetnek megfele­lően —' az ország egyéb területeihez, főleg a Tiszán­túlhoz viszonyítva, lényegesen rosszabb körülmé­nyek között kezdődött el a népi demokratikus át­alakulás.

Next

/
Thumbnails
Contents