A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

nekik ugyanennyit kellett Sümegprágának átadni. Hasonló átadási kérelemmel léptek fel a sümegprágai igénylők Sümeg község Földigénylő Bizottságánál is. Végül egyezkedési tárgyalásra került sor a?: érdekelt négy község földigénylő bizottságainak képviselői között, amelyet Bazsiban tartottak meg. Itt újra kiderült, hogy valamennyi érdekelt fél Sümegcsehi község rovására kívánja a sümegprágai jogos igényeket kielégíteni. Sümeg és Bazsi községek hajlandók bizonyos mennyiségű terület átengedésére, de ugyanannyit követelnek kárpótlásul Sümegcsehi községtől. Bazsi község a kérdéses 30 kh. szántóföldet a legelővel határos Kányaberek dűlőrészben kérte, amelyet a sümegcsehi KFB 800—1000 négyszögöles parcellákba osztott fel. A sümegcsehi gazdák az igen gazos és silány minőségű területet alaposan megjavították és azon a termelést megkezdték. Ennek a területnek az elvesztése azért volt különösen fájdalmas, mert itt először termőre kellett hozni a földet és nagy fáradtsággal — mivel az messze esett a falutól — ebben az állapotban megtartani. Az egyezkedési tárgyaláson a Bazsi községi Földigénylő Bizottságnak első követelése volt ez a terület. A Sümegcsehi községi Földigénylő Bizottságnak az az érvelése, amely szerint ennek a követelésnek a teljesítése az egész juttatás revízióiát vonja maga után, kevés hatással volt az egybegyűltekre, sőt a náluk levő kiosztási jegyzékek alapján maguk kezdték bizonygatni, hogy különösebb változtatás nélkül kártalanítani lehet a Kányaberekben földhözjuttatott törpebirtokosokat. Eközben olyan megállapításokat is tettek, amely kétségbevonta a községben végbement juttatások igazságosságát. Az idegen községek bizottságai a kiosztási jegyzék felülvizsgálatát a Sümegcsehi községi Földigénylő Bizottság tiltakozása ellenére végeztéik, miközben hangoztatták, hogy KFB több nem igényjogosultat . és juttatásra érdemtelent is részesített földingatlan jutattásban. Néhány olyan nevet is kifogásoltak, akik 800—1000 négyszögöl szántóföldet kaptak, de arra különösebben szükségük megélhetési szempontból nem volt.

40 A bizottságok kijelölték azokat a juttatottaikat, akiktől teljes egészében el kell venni a földet. Ez meglehetősen feszült hangulatot eredményezett. A tárgyalás során mindenekelőtt a kisiparosoktól, néhány kis- és középparaszttól, a KFB egyik tagjától. az uradalmi erdész nyugdíjas özvegyétől kívánták teljes egészében elvenni a juttatott ingatlanokat.

41 Ezenkívül Bernáth István uradalmi cseléd juttatásának jogosságát is kétségbe vonták, mivel neki Sümegcsehi község határában 1 kh. 1100 négyszögöl, és a mihályfai határban 1 kh. 1500 négyszögöl területű saját ingatlana van.

42 Az egyezkedési tárgyaláson igen feszült hangulat keletkezett, és azt félbe is kellett szakítani, miután Sümegcsehi község Földigénylő Bizottsága a teremből kivonult. A községi elöljáróság és a Földigénylő Bizottság tudatában volt annak, hogy az ügynek folytatása lesz, éppen ezért védelmükre mozgósítottak mindenkit, akiket csak lehetett. Minden erőfeszítésük arra irányult, hogy legalább a jelenlegi állapotot fenntartsák. Kérdésessé vált azonban a kisiparosok juttatása, mivel azt már a falu elégedetlenjei is feszegették korábban, és az egyezkedési tárgyaláson is elsőnek szerepeltek. A kisiparosok juttatását- a Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945 október 27-én kelt határozatában nem hagyta jóvá és 12 iparos juttatott ingatlanát tartalékterületnek nyilvánította. A Megyei Földbirtokrendező Tanács azonban helyt adottba kisiparosok házhelyigényeinek. Ez ellen is egyöntetű tiltakozás indult meg a faluban, az iparosok az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz fordultak kérelmükkel. A községi elöljáróság, amely nyáron még úgy vélekedett, hogy a kisiparosok számára felesleges volt földet osztani, most körömszakadtáig védte ezt a juttatást, és egymás után készítették az igazolványokat, amelyben azt állították, bogy a kisiparosok megélhetési lehetősége a község kevés lakosságára való tekintettel nem biztosított, és így a juttatott inagtlanokra feltétlenül szükségük van. Közben a falu kocsmabérlő jé tői és egy cséplőgéppel is rendelkező géplakatostól a juttatott területeket visszavették, akik emiatt a Megyei Földbirtokrendezési Tanácsnál személyesen panaszkodtaik.

4:i Ősszel már csak három kisiparos rendelkezett juttatott ingatlanokkal, a többiek viszont az OFT-hez fellebbeztek.

44 A KFB az ingatlanokat a faki igényjogosultjainak adta át. Ugyancsak elvonták a juttatást az uradalmi erdész nyugdíjas özvegyétől is, aki 1946 február 10-én kelt levelében az OFT-nek panaszolta, hogy minden megélhetési lehetőségtől megfosztották. A kapott 1 kh .és 800 négyszögölingatlaint férje után kapta, aki 42 esztendőn keresztül volt alkalmazottja az uradalomnak, és ezért őt is elsőbbségi jogban kellene részesíteni. A püspökség férje halála után évi öt mázsa búzának megfelelő kegydíjat állapított meg számára, amely nagyon kevés volt, de ezt is 1944 októberében kapta utoljára. A juttatott területre azért is szüksége lenne, mivel semmiféle mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezik.

45 A Megyei Földbirtokrendező 197 /