A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

nekik ugyanennyit kellett Sümegprágának átadni. Hasonló átadási kérelemmel léptek fel a sümeg­prágai igénylők Sümeg község Földigénylő Bizott­ságánál is. Végül egyezkedési tárgyalásra került sor a?: érdekelt négy község földigénylő bizottságainak képviselői között, amelyet Bazsiban tartottak meg. Itt újra kiderült, hogy valamennyi érdekelt fél Sü­megcsehi község rovására kívánja a sümegprágai jogos igényeket kielégíteni. Sümeg és Bazsi közsé­gek hajlandók bizonyos mennyiségű terület átenge­désére, de ugyanannyit követelnek kárpótlásul Sü­megcsehi községtől. Bazsi község a kérdéses 30 kh. szántóföldet a legelővel határos Kányaberek dűlő­részben kérte, amelyet a sümegcsehi KFB 800—1000 négyszögöles parcellákba osztott fel. A sümegcsehi gazdák az igen gazos és silány minőségű területet alaposan megjavították és azon a termelést meg­kezdték. Ennek a területnek az elvesztése azért volt különösen fájdalmas, mert itt először termőre kel­lett hozni a földet és nagy fáradtsággal — mivel az messze esett a falutól — ebben az állapotban meg­tartani. Az egyezkedési tárgyaláson a Bazsi községi Földigénylő Bizottságnak első követelése volt ez a terület. A Sümegcsehi községi Földigénylő Bizott­ságnak az az érvelése, amely szerint ennek a köve­telésnek a teljesítése az egész juttatás revízióiát vonja maga után, kevés hatással volt az egybegyűl­tekre, sőt a náluk levő kiosztási jegyzékek alapján maguk kezdték bizonygatni, hogy különösebb vál­toztatás nélkül kártalanítani lehet a Kányaberek­ben földhözjuttatott törpebirtokosokat. Eközben olyan megállapításokat is tettek, amely kétségbe­vonta a községben végbement juttatások igazságos­ságát. Az idegen községek bizottságai a kiosztási jegyzék felülvizsgálatát a Sümegcsehi községi Föld­igénylő Bizottság tiltakozása ellenére végeztéik, mi­közben hangoztatták, hogy KFB több nem igény­jogosultat . és juttatásra érdemtelent is részesített földingatlan jutattásban. Néhány olyan nevet is ki­fogásoltak, akik 800—1000 négyszögöl szántóföldet kaptak, de arra különösebben szükségük megélhe­tési szempontból nem volt. 40 A bizottságok kijelölték azokat a juttatottaikat, akiktől teljes egészében el kell venni a földet. Ez meglehetősen feszült hangulatot eredményezett. A tárgyalás során mindenekelőtt a kisiparosoktól, né­hány kis- és középparaszttól, a KFB egyik tagjától. az uradalmi erdész nyugdíjas özvegyétől kívánták teljes egészében elvenni a juttatott ingatlanokat. 41 Ezenkívül Bernáth István uradalmi cseléd juttatá­sának jogosságát is kétségbe vonták, mivel neki Sümegcsehi község határában 1 kh. 1100 négyszögöl, és a mihályfai határban 1 kh. 1500 négyszögöl terü­letű saját ingatlana van. 42 Az egyezkedési tárgyalá­son igen feszült hangulat keletkezett, és azt félbe is kellett szakítani, miután Sümegcsehi község Föld­igénylő Bizottsága a teremből kivonult. A községi elöljáróság és a Földigénylő Bizottság tudatában volt annak, hogy az ügynek folytatása lesz, éppen ezért védelmükre mozgósítottak mindenkit, akiket csak lehetett. Minden erőfeszítésük arra irányult, hogy legalább a jelenlegi állapotot fenntartsák. Kérdésessé vált azonban a kisiparosok juttatása, mivel azt már a falu elégedetlenjei is feszegették korábban, és az egyezkedési tárgyaláson is elsőnek szerepeltek. A kisiparosok juttatását- a Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945 október 27-én kelt határozatában nem hagyta jóvá és 12 iparos jutta­tott ingatlanát tartalékterületnek nyilvánította. A Megyei Földbirtokrendező Tanács azonban helyt adottba kisiparosok házhelyigényeinek. Ez ellen is egyöntetű tiltakozás indult meg a faluban, az ipa­rosok az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz for­dultak kérelmükkel. A községi elöljáróság, amely nyáron még úgy vélekedett, hogy a kisiparosok számára felesleges volt földet osztani, most köröm­szakadtáig védte ezt a juttatást, és egymás után készítették az igazolványokat, amelyben azt állítot­ták, bogy a kisiparosok megélhetési lehetősége a község kevés lakosságára való tekintettel nem biz­tosított, és így a juttatott inagtlanokra feltétlenül szükségük van. Közben a falu kocsmabérlő jé tői és egy cséplőgéppel is rendelkező géplakatostól a jut­tatott területeket visszavették, akik emiatt a Me­gyei Földbirtokrendezési Tanácsnál személyesen pa­naszkodtaik. 4:i Ősszel már csak három kisiparos ren­delkezett juttatott ingatlanokkal, a többiek viszont az OFT-hez fellebbeztek. 44 A KFB az ingatlanokat a faki igényjogosultjainak adta át. Ugyancsak el­vonták a juttatást az uradalmi erdész nyugdíjas özvegyétől is, aki 1946 február 10-én kelt levelében az OFT-nek panaszolta, hogy minden megélhetési lehetőségtől megfosztották. A kapott 1 kh .és 800 négyszögölingatlaint férje után kapta, aki 42 eszten­dőn keresztül volt alkalmazottja az uradalomnak, és ezért őt is elsőbbségi jogban kellene részesíteni. A püspökség férje halála után évi öt mázsa búzának megfelelő kegydíjat állapított meg számára, amely nagyon kevés volt, de ezt is 1944 októberében kapta utoljára. A juttatott területre azért is szüksége lenne, mivel semmiféle mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezik. 45 A Megyei Földbirtokrendező 197 /

Next

/
Thumbnails
Contents