A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

sága szedje össze az összeget és fizesse vissza az Alapnak. A községi elöljáróság katasztrális holdanként kivetette a megváltással járó költségeket. A hadiözvegyek és a hadiárvák 10 pengőt, a többi juttató ttak pedig egy kh. után 15 pengőt fizettek.

21 Az 1940. évi földreform lezajlása után az uradalom a megmarad'; szántó-, legelő- és erdőterületeket mély árokkal körülvétette, és ezzel jelezte azt, hogy a maga részéről a földosztást befejezettnek tekinti. 1945 március 27-én hajnalra a szovjet csapatok felszabadították a falut. A visszavonuló német katonaság a lakosságnak tetemes kárt okozott. 26-án éjfél előtt felgyújtották a falu nyugati oldalán fekvő házakat, a szérűsíkertekben a gazdasági épületeket, pajtákaí: és szalmakazlakat. Néhány család ekkor elveszítette állatállományát. Más kár nem esett, bár a nyugati oldalon lakó gazdák ezt .a veszteséget szinte egy évtizeden keresztül érezték. A németeknek a gyors szovjet előnyomulás miatt nem volt idejük a falu kirablására, pedig 26-án délután erre előkészületeket tettek. Végeredményben a gazdák kezében maradt az 1944. évi igaerőállomány 80 százaléka, ami azt jelentette, hogy a mezőgazdasági termelésben kiesés vagy hosszabb lemaradás nem következett be. A gazdák a front elvonulása után tíz nap alatt pótolták a legszükségesebb gazdasági eszközöket, kijavították a gépeket, rendezték a házak környékét és megkezdték a tavaszi munkákat. A községi elöljáróság április elején felvette a kapcsolatot a járási szervekkel, ahonnan a legszükségesebb utasításokat a közigazgatás menetére, a közrend biztosítására, a dem&kratikus átalakulásra megkapták. Április 11-én a MKP járási szervezete a községbe küldte Rosenthal József, Szálai József és Bar tos Antal munkatársait, akik a helyszínen adtak tanácsokat az új élet megszervezésének területén. Egyik legfontosabb teendőnek a földigénylési eljárás lefolytatását tartották. Jelenlétükben megalakult a Nemzeti Bizottság, amely létrehozta a Községi Földigénylő Bizottságot. A földreformrendelet ekkor még teljesen ismeretlen volt a községben, csupán homályos elképzeléseik voltak a földosztással kapcsolatban. Ezért a járási kiküldötteknek kellett rövid előadásokban megmagyarázni a bizottság teendőit, és felvilágosítani őket a hatáskörükről is. A Községi Földigénylő Bizottságot nem az igénylak gyűlésén választották meg, hanem a Nemzeti Bizottság jelölte ki azokat a földigénylők közül. A bizottság elnöke ifjabb Németh István lett, tagjai: Darabos Géza, Farkas Gyula, Kardos Elek, Lenner Vilmos, Nagy Lajos, Parragi János, Szántó Géza, Tanai János lettek. A bizottság összetétele egyben biztosíték volt arra, hogy a föbdreformot a községben a lehető leggyorsabban megvalósítják." A Nemzeti Bizottság utasítására a KFB a reform előmunkálatait még ezen a napon megindította. Április 12-én reggel dobszó útján hívták fel a lakosság figyelmét a földigénylésre. A bizottság pedig megkezdte a felosztandó földalap létesítését. Ezzel párhuzamosan a bizottság egy másik csoportja a kisajátítást végezte el. A bizottság egy harmadik csoportja a házhelyigénylési eljárás lefolytatása után a házhelyalapot teremtette meg. A felszabadulás után meginduló demokratizálódásnak első és igen szép példáját adta ezzel a bizottság. A lázas és egyre lelkesebb munkát a földigénylők türelmetlenrége is sürgette. A gazdák vetni akartak, és egyöntetűen állást foglaltak az új világ mellett. A bizottság először a szántóföldeket osztotta fel, majd a rét és legelőterület következett. Kimerték a házhelyekei; is. A község elöljárósága a KFB létrejötte után 10 nappal már jelentette a MKP sümegi járási szervezetének, hogy Sümegcsehi községben a földosztás gyakorlati részét befejezettnek lehet tekinteni, a juttatottak a tavaszi munkákat a birtokon megkezdték.

23 ^^ A kisajátítást a bizottság hivatalosan csak április 21-én végezte el, amikor határozatilag rögzítették, hogy a község területén fekyő veszprémi püspökség 1191 kh. és 975 négyszögöl ingatlanát, a sümegcsehi római katolikus egyház 100 kh-on felüli birtokából 5 kh. és 80 négyszögölet, valamint Sümegcsehi község 3 kh. ingatlanát, amely 1940-ben levente-tér gyanánt került a község kezére, kisajátítják. A felosztásra kerülő földalap művelési ágak szerint a következőkben oszlott meg: szántóföld 307 kh. 848 négyszögöl, kert 1295 négyszögöl, rét 68 kh. 479 négyszögöl, legelő 520 kh. 334 négyszögöl, erdő 286 kh. 1546 négyszögöl volt.

24 A Községi Földigénylő Bizottság eredeti elgondolása szerint az uradalom erdeje a földalapból a község tulajdonába kerül, és azt a vele összefüggő közbirtokossági erdőhöz kapcsolják. Később jutott a bizottság tudomására, hogy a földreform rendelete az erdőbitrtokokról másképpen intézkedett, így került állami tulajdonba a község által is annyira óhajtott erdőterület. Az említett rendelet ugyanis csak a 10—100 kh. közötti erdők juttatását tette lehetővé.

25 Tiszteletreméltó volt a KFBnnaik az a törekvése, amely a községi vagyont és általában a közérdeket tartotta szem előtt a juttatás alkalmával. Ennek nyomán határozták el, hogy a legelőt nem fogják felosztani, hanem köz193 >-"