A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez

nevében Keszthely területére is kihirdeti. Sichermann csapatát lefegyverezni senkinek joga nincs. Bejelenti, hogy Sichermann és a szervezett munkásság segítségére 500 embernyi karhatalom máris útban van. Mindnyájan magyarok vagyunk és a fehér gárdisták a hazafiság jelszavával bennünket, magyar munkásokat akarnak halomra lövetni. Az intellektueleknek a szociálisztikus társadalmi rendbe való beilleszkedéséről beszél és az új szocialista kormány éltetésével végzi beszédét. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Pámer bejelenti, hogy elfogatási parancsot adtak ki ellene és az állomáson le is akarták tartóztatni. (Hallatlan! Gyalázat! Pimaszság!) Kozma elvtárs felhívja a munkásságot, ébredjenek öntudatra, fojtsák el a fehér gárdák készülődéseit. Pál Sándor: A vörös őrség zászlóaljparancsnoka, a direktórium és az állomásparancsnokság tudta nélkül megbízhatatlan embereknek fegyvert osztott ki. Mindenkit felszólít, hogy a fegyvert minél előbb szolgáltassa be a direktóriumnak. A fegyvereket a szervezett munkásság között kell kiosztani. (Viharos éljenzés!) Sajnálattal látja, hogy egyesek félre vannak vezetve, kéri a megtévesztetteket, hogy térjenek meg idejekorán. A gazdászok betörtek az ifjúmunkások helyiségébe, ahol a berendezést összetörték és a hamisítatlan tudományt hirdető szocialista könyveket tépték szét. (Nagy mozgás; pisszegés.) Ugyancsak a gazdászok a gimnáziumi tanárok tudtán kívül tűzték ki a nemzeti zászlót. Indítványozza, hogy a gyűlés kérje fel a tüzéreket, hogy szívvel-lélekkel csatlakozzanak a szervezett munkássághoz. Egyhangúlag elfogadták. (Időközben a tüzérek kimondták feltétlen szolidaritásukat a szervezett munkásokkal.)" Világosan kitűnik az idézett részből, hogy a keszthelyi pártvezetőség egyes régi szociáldemokrata tagjai úgy érezték, hogy a kommunizmus bukása után a szociáldemokrata uralom következett el. A keszthelyi munkásság továbbélő forradalmi magatartása azt eredményezte, hogy Keszthelyen augusztus 7-ig még a munkásság kezében volt a hatalom. A munkáshatalom, kiszabadítja az augusztus 2-án letartóztatott Szendefi Árpádot, aki tovább szerkesztheti a Testvériséget. A Testvériség utolsó száma 1919 augusztus 6-án jelent meg. A Testvériség utolsó száma a cím felett: Világ proletárjai egyesüljetek! felirattal jelent meg, az újságckn alatt pedig változatlanul ott a felírás, mint a Tanácsköztársaság idején: „A Keszthelyi szocialista párt tulajdona." A Testvériség ezen utolsó példánya tudósít bennünket arról, hogy Pámer Istvánt és Kulin Sándort az intézőbizottság Budapestre küldte, azonban őket Balatonszentgyörgyön letartóztatták. „Közben a munkászászlóaljból egy fegyveres szakasz ment Balatonszentgyörgyre, hogy elvtársainkat kiszabadítsák, ami meg is történt." Aa események további menetére már csak következtetni tudunk. 1919 augusztus 6-án Tapolcára egy ellenforradalmár páncélvonat futott be, amely ágyúés gépfegyvertűzzel letörte a munkásság még meglevő erőit. Több embert lefogtak, akiket a páncélvonathoz kapcsolt teherkocsiba zártak. Ez a páncélvonat Keszthelyen át kanyarodott le Kaposvárra, ahol az elfogottak közül egyeseket ki is végeztek.

141

'

1 A páncélvonat keszthelyi szerepléséről nincsenek még adataink, csak annyit tudunk, hogy Keszthelyt is érintette. Az eltelt pár nap alatt az események tisztázódtak, kiderült, hogy a Tanácsköztársaság bukását nem a szociáldemokrata párt uralma követte. hanem egyre élesebben kibontakozó fehér terror. Sichermann alakulata augusztus 6-án este gépfegyverrel nyitott utat magának nyugat felé. Keszthelyen is kezdetét vette a fehér terror. „Porba hullott a proletár dicsőség. A városi képviselőtestület még a felvert porfelhőt sem engedte eloszlani, máris összeült" — írja a Keszthelyi Hírlap.

147 Augusztus 6-át írtak. A városbíró „mély sajnálattal constatálta, hogy a képviselőtestületnek és az elöljáróságnak voltak olyan tagjai, akik önmagukról megfeledkezve, nem gondolván meg cselekményeik rettenetes voltát, iparkodással szolgálták a Tanácsköztársaságot, magukat a szovjet eszmékkel azonosították. A legnagyobb sajnálattal emlékezik meg a helybeli tanítótestület viselkedéséről, akik talán legjobban feledkeztek meg magukról Megbélyegzendők a városbírói székből mindazok, akik a Tanácsköztársaság intézkedéseit lelkesedéssel fogadták és a mozgalmakban aktív szerepet játszottak, úgy a tanítói kar tagjai, mint az elöljáróság tagjai közül. Amenynyiben a városnál akár tiszteletbeli, akár fizetési állást foglalnának el, állásukból törvényes úton elmozdítandók és evégből az eljárás ellenük azonnal megindítandó .... Név szerint lett továbbá megemlítve Neumark Béla dr. községi orvos, ifj. Neumark Jakab kereskedő, Révész Jakab elöljárósági tag, Nemes Samu körzeti gazdasági felügyelő." 182