A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez
egyes helyeken észlelhető ellenforradalmi megmozdulásokról. „A magyar grófok millióik egy részét Bécsibe mentették és pénzzel, ármánnyal meg akarják ásni a dolgozók társadalmának sírját. Mi számítunk is egy ellenforradalomra és fel vagyunk rá készülve." Hamburger Sándor nyilatkozott a Testvériségnek az úgynevezett „csereboltokról" is. „A csereakció célja, hogy a fővárosi proletariátust élelemmel, a vidék dolgozó népét pedig szükséges ipari termékekkel lássa el. A keszthelyi járás részére két és fél vagon csereáru érkezett. A csereakció június 17-én kezd működni. A vásárlás módja a következő: Az élelmiszert a Központi Kitelszövetkezet keszthelyi fiókjánál kell beadni, ahol átvételi elismervényt adnak róla és kifizetik az átvett áru értékét. Az elismervény ellenében aztán a Práger-féle üzletben lehet iparcikkeket vásárolni." ,:!l A cserebolt raktára a Vaszary Kolos utca 8. számú ház udvarán volt. 1 '' „A falu már védi Budapestet" címmel a Testvériség 1919 június 29-i száma naigy cikket közöl a cserebol/tok jelentőségéről. Hasonló ér'elemben beszélt Fodor Imre is a csereboltokról a keszthelyi Munkás-, Katona- és Földműves Tanács, valamint a járásbeli községek bizalmiainak együttes értekezletén. 1 " Közben elérkezett az aratás ideje is. A Testvériség 1919 június 27-i számában „Aratás" című vezércikkében üdvözli az első szabad aratást. A Balatoni Múzeum Adattárában őrzött egyik faLragasz utal az aratással kapcsolatos nehézségekre is 134 (5. kép). Szendefi Árpád szóbeli közlése szerint a Georgicon, Újmajor, Fenékpuszta sztrájkolt. A sztrájk átterjedt a környező községekre is. Nyisztor György, földművelésügyi népbiztos jött le Keszthelyre a kedélyeket lecsillapítani. Szendefi Árpád társaságában megfordult a keszthelyi gazda~ágokban, Zalaszántón, Cserhát majorban, Alsópáhokon, Felsőpáhokon. A munkásság Nyisztor György minden igyekezete ellenére sem kezdte meg az aratást. Egyéb bajok is jelentkeztek. A keszthelyi proletárasszonyok megtámadták a csereboltot és követelték, hogy ott pénzért ők is vásárolhassanak iparcikkeket. 135 Szalay Dezső, a forradalmi törvényszék elnöke, feleségével együtt a forrongó asszonyok közé ment és —• izgalmas percek után — sikerült nyugalmat teremteniük. ш 1919 július 16-i Testvériségben a következő felhívást olvashatjuk: „MINDEN SZERVEZETT MUNKÁSHOZ! A sorozás kivétel nélkül úgy az alkalmazásban lévő munkásra, mint a munkanélküliekre el van rendelve. Ennélfogva aki még nem jelentkezett, úgy július 16-án és 17-én saját érdekében jelenjen meg a sorozóbizottság előtt az Amazon szálló nagytermében délelőtt 9—12 óráig. Járási Direktórium/' 1919 július 17-én sorozták be Mohacsek Lajost is, akinek sorozó igazolványa Balatoni Múzeum Adattárában van. 137 1919 július 7-én alakult meg a keszthelyi Sportdirektórium, amelyhez az összes sportügyek tartoznak. A „Keszthelyi Munkás Testedző Kör" július 7-én tartott rendes gyűlésén a keszthelyi testnevelési sportdirektóriumba a következőket választották be: Verő Mártont alelnöknek, Österreicher Józsefet titkárnak. Tagoknak: Erdő? Árpádot, Ludvig Sándort, Szász Alfrédet. A sportdirektórium felhívja a keszthelyi sportegyesületet, hogy ügyeikkel forduljanak hozzá, ügyeiket támogatni fogják. 1-'* A „Keszthelyi Munkás Testedző Kör" a Testvériség 1919 július 13-i számában felhívja a szakcsoportok, birkózók, labdarúgók, evezősök figyelmét, hogy milyen napokon jelenjenek meg edzésre. A „Keszthelyi Munkás Testedző Kör" csapata 1919 július 15-én a Gazdasági Akadémia csapatával mérkőzött. 1111 Ezt követően még számos sporthírt olvashatunk a keszthelyi sportéletről a Testvériség hasábjain. A Testvériség 1919 július 15-i száma hírt ad a tanítók szociális átképző tanfolyamának első előadásáról. Keszthelyen az élet normális medrében folyt tovább, az említett gazdasági bajok cserebolttal kapcsolatos része is megoldódott, az aratósztrájk ügye azonban nem ült még el. Mivel ezt a kérdést békés úton megoldani nem lehetett, Keszthelyre kellett rendelni egy karhatalmi szakaszt, meg egy gépfegyverosztagot. Ezek az alakulatok 1919 június 18-án érkeztek Keszthelyre. A karhatalmi szakasznak Siehermann Miksa, a gépfegyverosztagnak Abdurachmanovic Abdurrachman volt a parancsnoka. Sichermann alakulata 40 főből, a gépfegyverosztag 26 főből és 4 gépfegyverből állott. ш Mivel a keszthelyiek az elrendelt kijárási tilalmat nem tartották be, egy sortűz dördült, aminek három sebesültje lett. 1 '' 1 Abdurachmanovic horvát gépfegyveresei csakhamar elhagyták a várost, heloO
