A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1964. évi munkájáról
Ábrahámhegyen megrendeztük a madártani kiállítást. Zircen átrendeztük a néprajzi és a természettudományi kiállítás egy részét, a geológiai kiállítás átrendezése 1965-re is áthúzódott. Tihanyban a „Balaton jövője" címmel rendeztünk az állandó kiállítás három termének átrendezésével egyidejűleg új kiállítást. Ugyanitt a Népművészeti Háziban „A Bakony és a Balaton népművészete" címmel állandó kiállítást rendeztünk. Keszthelyen a Közlekedési Múzeummal együtt hajózástörténeti állandó kiállításrészt rendeztünk be a múzeum előcsarnokában. Elmaradt: a badacsonyi irodalmi és szőlészet-borászati kiállítás átrendezése, az ehhez szükséges építkezések elhalasztása miatt. A tihanyi szabadtéri néprajzi múzeum létesítése ugyancsak az építkezések elmaradása miatt halasztódott el. Sümegen és Nagyvázsonyban a várban az Idegenforgalmi Hivatallal közösen végzendő kiállításrendezési munkák külső, anyagi okok miatt maradtak el. Megfelelő épüle!: hiányában elmaradt a tapolcai Batsányimúzeum létesítése is. 11. Múzeumi és műemléki propagandamunkánk egyelőre nem jelentős. Elkészíttettünk egy általános megyei jellegű múzeumi plakátot, leporellót és szórólapot, ezek nyomdai kivitelezése azonban csak 1965 elején várható, összeállítottuk a megye múzeumait ismertető rövid tájékoztatónkat, mely javított és bővített kiadása lenne az 1963-ban 4000 példányban kiadott és néhány hónap alatt elfogyott hasonló jellegű kiadványnak. Anyagiak hiányában azonban a kívánatos nagyobb példányszámban, több nyelvre lefordítva megjelentetni nem tudtuk. 1964 őszén a Veszprém városi műemléki munka szervezett formában való végzése érdekében szabályrendelet-tervezetet dolgoztunk ki a Városi Tanács és a Hazafias Népfront által létrehozandó és irányításunk alatt működő Műemléki Bizottság számára. A szabályrendelet megtárgyalása és életbeléptetése 1965-re halasztódott. Még mindig minimális azonban az Igazgatóság szerepe a megye műemlékügyeinek intézésében, ennek legfőbb okát a Művelődésügyi Minisztérium részéről már évekkel ezelőtt kilátásba helyezett hatáskör-leadás (műemlék-hasznosítés és propaganda ügyében) elhúzódásában látjuk. 12. Védett magángyűjtemények tekintetében 1964 folyamán folytatódott a veszprémi Egyházművészeti Múzeum gyűjteményének számbavétele és fényképeztetése, irányításunkkal. A teljes leltári nyilvántartás, leírókartonanyag elkészítése azonban 1965-re iá áthúzódik, tekintettel arra, hogy több mint ezer, zömében nagyértékü műtárgyról van szó. Nem Igazgatóságunk szervezettébe, hanem szakmai ellenőrzése alá tartozó múzeumi gyűjteményekkel és kiállítóhelyekkel kapcsolatban leginkább a Herendi Porcelánmúzeummal építettünk ki gyakorlati kapcsolatot. Részfoglalkozásban a Bakonyi Múzeum egyik munkatársa segíti elő a herendi múzeum gyűjteményének nyilvántartásbavételét. Ez a munka 1964 novemberében vette kezdetét. 13. Amint fentebb már jeleztük, múzeumaink népművelési munkájában legfontosabb feladatnak a tárlatvezetések színvonalemelését, általában ezek rendszeressé tételét tartottuk. A 4205 tárlatvezetésből kb. 300 hangzott el német, 30 francia nyelven. Nyilvántartásunk szerint 1964-ben legalább 33 000 külföldi látogató kereste fel múzeumainkat, tehát az idegennyelvű vezetések egyre inkább szükségesek lesznek. Legtöbb tárlatvezetést Tihanyban és a veszprémi Vármúzeumban tartottak (mindkét helyen 1100-nál többet). Hétszáznál több hangzott el Balatonfüreden, 670 körül Keszthelyen. A tárlatvezetések száma és a látogatottság növekedése természetszerűleg arányban áll egymással, különösen Keszthelyen, ahol a tárlatvezető tevékenysége igen sokban hozzájárult a múzeum 100 százaléknál is magasabb látogatónövekedéséhez. 43 000 fővel több volt a veszprémi Vármúzeum, 25 000-rel több a tihanyi múzeum, 8—8000-rel a badacsonyi és balatonfüredi múzeumok látogatószáma az előző évihez viszonyítva, összesen 606 000 látogatója volt múzeumainknak 1964-ben. Az állandó kiállításaink újjá-, illetőleg átrendezése 12 kiállítást érintett. Ezenkívül 43 időszaki kiállítást rendeztünk Keszthelyen, Veszprémben, Pápán és Tihanyban az év folyamán. Egyes időszaki kiállításainkat több helyen is bemutattuk a megyében (Balatoni Nyári Tárlat, Forma 64). A Nyári Tárlat és a Bakonyi Múzeum állandó kiállításához új plakátok készültek. 14. A megye legújabbkori történeti bizottságát 1964 elején létrehoztuk az összes érintett intézmények bevonásával. Azonban megfelelő személy hiányzott és hiányzik e bizottság munkájának igénybevételére, a szervezés végzésére. E téren csupán a honismereti szakkörvezetőkkel való foglalkozás s ennek befolyásolása jelent némi előrehaladást. A szaikíkörvezetökkel a Bakonyi Múzeum egyik munkatársa tart közvetlen kapcsolatot, megszerveztük, s legújabbkori témákat tárgyaló előadásokkal 17