A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez

nem ment, mert a tulajdonos túlzott bért követelt. Erre a szociáldemokraták 1919 március 10-én este tüntetésre gyűltek össze a városház elé. A tüntetéshez a 41. tüzérezred legénysége adta a biztonsági szolgálatot.

92 Ezrekre menő tömeg gyűlt össze a városháza előtti téren. A Munkás- és Katonatanács éppen a városházán ülésezett. Fodor Imre, a Munkástanács elnöke rendre és nyugalomra intette az egybegyűlteket, majd közölte, hogy vonuljanak az Amazon elé, ahol elfoglalhatják a szükséges helyiségeket. 1919 március 15-én leplezték le a Deák Ferenc utcában Csány Lászlónak, az 1848—49-es szabadságharc vértanú miniszterének ma is meglevő emléktábláját. Az ünnepi beszédet dr. Csák Árpád tartotta. Az iskolák testületileg kivonultak a Csány emléktábla leleplezésére. A gimnázium tanulói délelőtt fél 11 órakor a Hungária nagytermében a felállítandó Ady szobor javára előadást tartottak. A felállítandó szobor javára 630 korona gyűlt össze. Keszthely ifjúsága tehát egyike volt az elsőknek, amely Ady nagysága előtt meghajolt. A szociáldemokraták az Amazonban tartottak este fél 7 órakor emlékestet. Ennek megnyitó szónoka Szendefi Árpád volt, majd Sneff József nagykanizsai kormánybiztos beszélt. A műsor felolvasásból, zene- és énekszámokból állott.

93 A Keszthelyi Hírlap említett, 1919 március 20-i száma az utolsó, a lap Testvériség címmel folytatja tovább munkáját. Az újság névváltozása azokkal a korszakalkotó jelentőségű eseményekkel függ öszsze, amelyekről a következő résziben számolunk be. A magyar Tanácsköztársaság A keszthelyi Munkás-, Katona- és Paraszt Tanács 1919 március 25-én tartott ülésén elhatározta, hogy a Keszthelyi Hírlap nevét Testvériségre változtatja és az új lapot hivatalos lapjának tekinti. A Testvériség 1919 március 27-én megjelent első számában olvashatjuk ezt a hírt. Az 1919 március 27-től 1919 augusztus 6-ig megjelenő Testvériség a Tanácsköztársaság időszakának Keszthelyre vonatkozó legfontosabb dokumetuma —• annál is inkább, meirt a városi levéltár semmiféle feljegyzést nem őrzött meg ebből a korszakból. A városi levéltár vonatkozó iratanyagát valaki .a Tanácsköztársaság bukása után nyilván megsemmisíthette. A Testvériség első száma ad hírt a Tanácsiköztársaság kikiáltásának keszthelyi eseményeiről is. Ezt a történelmünkben új fejezetet nyitó hírt, a Tanácsköztársaság kikiáltását, egy nappal később tudta meg Keszthely. Az események lefolyásáról így számol be a Testvériség: Délután dobszóval hirdették ki, hoigy este 8 óráira mindetoki legyen a Hungária előtt. „Este 8 órára beláthatatlan sokaságú néptömeg jelent meg, melyhez Korompay György titkár intézett beszédet. Felolvasta Károlyi Mihály volt köztársasági elnök proklamációját, a »Mindenkinek« kezdetű szózatot, mely tudtul adja az egész országnak, hogy a szociáldemokrata párt egyesült a kommunistákkal és ezután a párt hivatalon címe Magyarországi Szocialista Párt lesz és az egyesült szocialisták átvették az uralmat az egész ország felett és megalakították az ú. n. szovjetkormányt és a proletárdiktatúrát. Egyben kihirdette a Forradalmi Kormányzótanács I. és II. számú rendeletét." Korompay kitűnő szónok volt. „Értelmes előadásának minden szavát jól meghallgatta a nép s a magyarázó beszéd nagy hatást tett a hallgatóságra. Utána Balogi kommunista elvtárs beszélt, megnyugtató módon adván magyarázatot a kommunikálás nagy elvének. Utána Kulin Sándor beseélt, mindvégig az ő megszokott concilians, megértő modorában ..." A keszthelyi Nemzeti Tanács 1919 március 23-án ülésezett utoljára és átadta a hatalmat a Munkás-, Katona- és Paraszt Tanácsnak. A Munkás-, Katona- és Paraszt Tanács végrehajtó szerve a Direktorium, mely nyomban meg is kezdte működését. A Direktórium tagjai: Fodor Imre elnök, Paál Sándor és Kis Géza.

94 Külön járási és városi Direktórium nem volt. Fodor, Paál és Kis a járás és a város ügyeiben egyaránt intézkedtek. A Direktórium tagjai között a következőként oszlottak fel a munkaterületek: „Politikai, közigazgatás, közoktatás, katonaügy. Hivatalvezető: Fodor Imre. Főszolgabírói Hivatal.

95 —- Közélelmezés, földművelés, munkásügyek. Hivatalvezető: Pál Sándor,

9fi városháza, tanácsterem. — Ipar és kereskedelem, községi ügyek, egészségügy. Hivatalvezető: Kiss Géza, Kossuth Lajos utca 22. — Hivatalos idő de. 9—12, du. 2—4."

97 1919 március 25-én Szollár István elnökletével a geszthelyi „Köz- és Magánalkalmazottak Szakcsoportja" tartott gyűlést. Ezen a gyűlésen Fodor Imre beszédet tartott.

98 A Testvériség 1919 április 6-i száma közli a Forradalmi Kormányzótanács 1919 március 30-án kelt rendeletét a vörös hadsereg felállításáról. Az újság így ír: „Mindazon jelentkező, amennyiben a toborzóbizottság által megbízhatónak minősíttetett és ka173