A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez
testületet. Ezt a rendelkezést a keszthelyi tüzérezred is'! végrehajtotta, 1918 november 20-án megválasztotta az ezred bizalmi testületet. A választások előtt a keszthelyi ; Szociáldemokrata ' Párt Fodor Imre és Széndefí Árpád élvtársaikat küldte ki, akik elbeszélgettek a legenysiéggel, felhivták figyelmüket a bizalmi testület Jelentőségére és, arra, hogy : megfelelő emberéket válasszanak meg. Ilyen előkészítés után a tüzérezred Kovács-Gyula tiszthelyettest, Mód Gyula tizedest, Orbán József tizedest, Vida István tüzért, Barna Elek főhadnagyot, Somogyi Lajos szakaszvezetőt,' Orbán- János tüzért és Balogh Gyula tizedest választotta meg. ' A bizalmi testület az alakuló értekezletén Somogyi Lajost főbizalminak, Mód Gyulát pedig • jegyzőnek választotta meg. • A bizalmi testület azonnal hozzálátott a fegyelem helyreállításához, rendszeresítette a szolgálatot, kivonulásokat, illetve gyakorlatokat és a legénységet gyűlések és szóbeli agitáció útján'szorította a helyes fegyelmi mederbe. Közben a hadügyminiszter Budapestre, a Sándor utcai régi képviselőházba értekezletre hívta össze az ezredbizalmikat. A. keszthelyi 'tüzérezredet Somogyi Lajos, Barna Èlék, Kovács Gyula, Orbán József és Vida István .képviselték. AZ, egybegyűltekhez gróf Festetics hadügyminiszter szólt és a fegyelem helyreállításáról a hadsereg szervezéséről beszélt. Beszédéből olyan hadsereg képe bontakozott ki, amely inkább szolgálná a régi reakciós érdekeket, mint a munkásosztályt. Amikor a keszthelyi küldöttség ezt felismerte, otthagyta az értekezletet. Az értekezletről a Hadügyminisztériumba mentek, ahol Stromfeld Aurél vezérkari ezredest keresték meg. Beszámoltak neki a keszthelyi helyzetről, maid elmondták a Sándor utcai értekezlet célját és az ottani megfigyeléseiket. Egyben megkérték, hogy a keszthelyi tüzérezred fejlesztésénél legyen segítségükre. Ezt meg is ígérte és meg is tartotta. 60 A véres háborút követő izgalmas napok után nehezen indult meg a polgári hétköznap fárasztó munkája is. A Keszthelyi Hírlap 1918 december U-i számában „Dolgozzunk" a vezércikk címe. A munka felvétele országos probléma volt. A Balatoni Múzeum Adattára több, ezzel a témával foglalkozó röpiratot őriz: „MIT FOGTOK ENNI A TAVASSZAL, MEG A JÖVŐ ÉVBEN? HA MOST NEM DOLGOZTOK? A burgonya az ország számos helyén a földben, néhány nap múlva már meg is fagy. Sok helyen a kukorica nincs még letörve, a cukorrépa is a földben hever. Az ország földje egész vidékeken parlagon hever, nincs munkáskéz, amely termővé tegye. TÉRJETEK ÉSZRE MAGYAROK! FOGJATOK MUNKÁBA AZONNAL, AMÍG NEM KÉSŐ! Éhen fogunk pusztulni.. ." 70 Az említett, Budapesten az Uránia könyvnyomdában előállított aláírás nélküli röplaphoz hasonló tartalmú az alábbi is, amely Búza Barna földművelésügyi miniszter aláírásával jelent meg: „KATONÁK DOLGOZZUNK! A háborúnak vége. Csak annyi katona marad, amennyi a rend őrzésére szükséges. A többi hazamegy. örüljetek a viszontlátásnak. Pihenjétek ki magatokat egy pár napig. De csak egy pár napig. Azután fogjon munkához mindenki. DOLGOZZUNK, MERT MEGHALUNK ÉHEN..." 71 A közellátási helyzet egyre nehezebb lett. A Nemzeti Tanács 1918 november 25-én tartott ülésén Karácsony főbíró a 8261/1918. számú rendelet értelmében bejelenti, hogy a Nemzeti Tanácsnak egy 12 tagból álló közélelmezési tanácsot kell választania. A közélelmezési tanács elnöke Nagy István lett. Jegyzője: Bory Imre. Tagok: Szollár István, Pál Sándor, Kovács Lajos, Perpics Ferenc a katonatanácstól. 7- Pintér János, Gyümölcsös János, Kapitány Imre, Kovács János a szociáldemokrata párt részéről. Révész Lajos, Kenesey Sándor, Neumark Jakab a polgárság részéről. 71 A Nemzeti Tanács említett ülésén felolvasták a helyi szociáldemokrata párt átiratát is, melyben bejelentik, hogy a következő szociáldemokrata párttagokat küldik be a Nemzeti Tanácsba: Kapitány Imrét, Pintér Viktort, Schossberger' Samu, Bory Imrét, Fodor Imrét, Szerdahelyi Károlyt, Vida Lajost, Kulis Sándort, Pámer István Mórt, Radier Lajost, Papp Lajost, Pintér Jánost és Bődör Ferencet. 7 ' 1 A Nemzeti Tanács 1918 november 25-i ülésén a nemzetőrség kérdése is szóbakerült. Miután a nemzetőrség országosan megszűnik, Fodor Béla főhadnagyot kérik fel, a nemzetőrség eddigi helyettes parancsnokát, hogy szervezze meg a polgárőrséget. Polgárőrségre minden 18—60 éves férfi kötelezhető. A Nemzeti Tanács 1918 december 1-i ülésén Reischl Imre elnök bejelenti, hogy a nemzetőrséget a tüzér parancsnokság a városban történt lövöldözés miatt lefegyverezte. A katonai parancsnokság 170
