A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1964. évi munkájáról

séget. Az eddig részfoglalkozású adminisztrátor he­lyett főfoglalkozású munkaerő beállítására nyílt le­netősógünk, ugyanakkor részfoglalkozásban a csak­nem száz fős létszámhoz elengedhetetlenül szüksé­ges bérszámfejtő-SZTK előadót tudtuk beállítani. Zökkenőmentesen, kapkodás nélkül sikerült az 1964. évi költségvetés, a póthitel s a külső támogatások 3 millió Ft-inál is magasabb összegével gazdálkodni. Valamennyi felújításunkat, jelentősebb beszerzé­sünket már őszre lebonyolítottuk. A múzeum gépkocsijának kihasználtsága az év fo­lyamán 100 százalékos volt. A már említett kiszál­lásokon kívül jelentős segítséget adhattunk a régé­szeti terep járásokhoz, leletmentésekhez, tárgy vásár­lásokhoz. Hasonló módon jelentős volt a gépkocsi szerepe kiállítások mozgatásában. 3. A teremőri és adminisztrátori létszám bizonyos növekedése mellett jelentős volt az a segítség, me­lyet elsősorban a megyei tanácstól kaptunk a mu­zeológusok alkalmazásához. Ismeretes, hogy az Igazgatóság korábbi tudományos létszáma minimá­lis volt. Tervszerűen igyekeztünk fiatal muzeológu­sokat már egyetemista korukban megyénkben fog­lalkoztatni. 1964 folyamán vált esedékessé négy ál­lamvizsgát tett muzeológus elhelyezése. A Múzeumi Főosztálytól 1963-ban, majd 1964-ben biztosított 1—1 státussal Keszthelyen egy fő néprajzos. Veszprém­ben egy régész munkábaállítását meg tudtuk ol­dani. A megye művelődésügyi osztálya segítségével részben órakedvezményes, részben szolgálattételre a Bakonyi Múzeumhoz beosztott 1—1 tanári állás­sal egy művészettörténészt és egy régészt is alkal­mazhattunk. Ezenkívül a tihanyi múzeum gondnoki állásának ideiglenes betöltetlensége miatt ezt a stá­tust muzeológus állássá szerveztük át s Veszprém­ben múzeumi ismeretterjesztő-könyvtáros munka­körben foglalkoztatott személlyel töltöttük be. Megoldatlan maradt azonban, megfelelő személy és státus hiányában egyaránt, a legújabbkori törté­nész munkábaállítása. Miután a megyei szervezet nemcsak gazdasági tekintetben központosított, az egész megyére kiterjedő tudományos, szervező és népművelési feladatok központi ellátása igényelte, hogy az új munkatársak közül négyet veszprémi székhellyel foglalkoztassunk. Itt lemlítjük meg, hogy 1964 augusztusától a felet­tes pénzügyi szervek által is javasolt módon, szer­ződéses részfoglalkozású grafikust alkalmaztunk a megyében rendezett időszaki, illetőleg állandó jel­legű kiállítások rendezéséhez. Szándékunkban áll a technikai részleg bővítése mellett, ugyancsak szer­ződéses alapon állandóbb jellegű ásatási munkaerők lekötése is, miután a régészeti kutatásnál egyre inkább nehezebb lesz alkalmi munkaerők foglal­koztatása. II. Igazgatóságunk munkatervében súlyponti feladat­ként kiemelt főfeladataink teljesítésében az alábbi eredményekről számolhatunk be: 1. A veszprémi Bakonyi Múzeum új állandó ki­állításának rendezése különböző okok miatt 1964 első felére is áthúzódott. Ez lehetőséget adott egy­úttal az eredeti kiállítási program bővítésére is: a múzeum előcsarnokában kőtárat rendeztünk be. Ugyanakkor az Igazgatóság 1964. évi költségvetését is felhasználtuk az épület modernizálásához, felújí­tásához. Így került sor a lépcsőházi csillár elkészí­tésére, az előcsarnok teljes átalakítására stb. A Ba­konyi Múzeum dolgozói számára másfél esztendős megfeszített munkát jelentő kiállításrendezés má­jus elején fejeződött be. Az 1964 május 9-én meg­nyílt kiállítás modern installációjával, korszerű fel­fogásával, szemléltetőbb bemutató-módszerével igen szép sikert aratott. 2. A keszthelyi Balatoni Múzeum újjárendezendó kiállításának forgatókönyve jelentős átdolgozásra szorult, így az elmúlt évre tervezett kiállításrende­zés halasztást nyert. Időközben módosította a ter­veket az épület központi fűtésének megoldásával kapcsolatos új elképzelés (közös kazánház az épülő új keszthelyi gimnáziummal). Emiatt e kiállítással kapcsolatban lényeges előrehaladásról nem számol­hatunk be. 3. A megye régészeti topográfiájának munkálatai egyébként 1964-ben amúgyis alaposan igénybevet­ték a Balatoni Múzeum munkatársait. A tervek szerint a Balatoni Múzeum gyűjtőterületének lelő­helykataszterét őszre kellett nyomdakészen össze­állítani. Tekintettel azonban egyrészt a nem várt mértékű anyagra s a kiadvány terjedelmének kö­töttségére, csak a keszthelyi és a tapolcai járások régészeti lelőhelyeinek számbavétele történt meg. Ez azonban kb. 500 oldalas kéziratban, 5—600 lelő­helyet tartalmaz, melyeknek legalább egyharmada korábban ismeretlen volt. A sümegi járás terepbe­járása is megkezdődött, azonban befejezése halasz­tásit nyert: a Bakonyi Múzeum gyűjtőterületéhez tartozó devecseri járás anyagával kerül egy kö­tetbe. — A Bakonyi Múzeum gyűjtőterületén az előkészítő munkákon kívül ősszel került sor 20—25 15

Next

/
Thumbnails
Contents