A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez

Mi az élet tűzfolyasa? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri.. Hit és remény a szűk pályán.. Tarka párák s szivárvány. Holdvilág csak boldogságunk; Gyertyaláng egész világunk; füst a balsors mely elszáll; egy fuvallat a halál.—" Az aláírás és keltezés, valamint a vers láthatólag nem azonos kéz írása. Az aláírás mindenesetre Győrök Leó írása. De nem egyezik meg a vers kézírása atyjának, Győrök György kézírásával sem. A valószínűleg női kézírás talán később került rá. A verset a család tagjai Győrök Leónak tulajdonítják. Három évet töltött a fiatalember Párizsban, kemény tanulmányok közepette. Kialakult már biráti köre. amely elsősorban a Courbet-isikola tagjai közül verbuválódott. Győrök L. Tivadarné visszaemlékezve férje elbeszélésére, említette, hogy megismerkedett Párizsban egy francia leánnyal és elhatározták, hogy összeházasodnak. A leány neve azóta már feledésbe merült. Közben kitört a francia— porosz háború. III. Napóleon hatalomra jutása után az ország zilált anyagi helyzetét igyekezett hódítá~ok útján rendezni. E?zel ideig-óráig sikerült hatalmát megszilárdítani, azonban 1860 után politikájának kudarca gazdasági visszaesést idézett elő. Napóleon trónját a poroszokkal folytatott katonai akció során akarta újra megszilárdítani. Bismarck kancellár szintén háborút kívánt folytatni Franciaországgal. A háború 1870 július 19-én tört ki. A proletariátus nem tekintette e háborút sa'M érdekének. Július 12-én a háborús hangulat hatására az Internacionálé párizsi csoportja kiáltvánvnyal fordult a világ munkásaihoz. Abban a dinasztikus érdekekért folytatott háború ellen tiltakozott.

2Я A közvéleményt azonban sem a párizsi nyilatkozat, sem a július 28-i Nemzetközi Munkásszövetség Főtanácsának nyilatkozata sem tudta kellően felrázni annyira, hogy a háborút megakadályozhassák. Nem tudhatjuk még ez ideig, hogy a fiatal mérnök-képzőművész hallgató a háború kitörésének hírét hogyan fogadta. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a küzdelembe hamarosan beleavatkozott. Franc-tireurnak jelentkezett. A francia hadsereg természetesen örömmel vehette a külföldi állampolgárságú ifjú jelentkezését, mivel a franciák a háborút nem tekintették érdekükben állónak s önIrént nem jelentkeztek ez időben katonai szolgálatra, így különösen a műszaki szakemberek hiánya volt érezhető. Győrök Leó e cselekedetének értékelésekor el kell mondani, hogy nem a gyűlölt osztrák sereget kapitulációra kényszerítő porosz hadsereg ellen fogott fegyvert; hanem a német militarizmus terjeszkedése ellen. Kötelességének érezte, hogy az őt vendégül látó és tanulmányait biztosító Franciaország védelmére siessen. Ott volt a gyászos sedani ütközetben is. Sedan városa a belga határhoz közel esik, ahol III. Napóleon kapitulált és a teljes francia hadsereggel együtt fogságba esett. Csupán 3000 katona tudott belga területre menekülni. Közöttük volt Varjassy Béla, aki mint főhadnagy küzdött a poroszok, ellen. Leírásából, melyet az „Alföld" című újságnak küldött meg Bouillonból

20 a sedani csatáról es az azt követő időkről, ismerkedhetünk meg a Belgiumba menekültek sorsáról: „Mi belga foglyok vagyunk, igen jól fogadtak, én egy igen kedves családnál vagyak, kik folyton felvátva őriznek. — Holnap azt hiszem, hogy Párizsban a respublikát ki fogják kiáltani.'" Győrök Leó valószínűleg a 3000 belga fogoly között volt. Másképpen a körülzárt francia seregből nem juthatott volna vissza Párizsba. Leidenfrost idézett könyvéiben pedig határozottan állítja, hogy a ,.sedani veresség után visszatért Párizsba." Varjassy Béla a közhangulat megítélésében nem csalatkozott. Párizsiban a nép még nem tudott a sedani vereségről, amikor szeptember 3-án jelszavai már „Trónfosztást!" és „Éljen a köztársaság!" voltak, A szeptember 4-én este megalakult Trochu kormány látva a forradalmi hangulatot, a polgársággal kompromisszumot kívánt kötni, hogy a „belső rendet'" megszilárdítsa. Ezzel párhuzamosan a poroszokkal békét akart kötni. A helyzet nagyon komoly volt. Szeptember 18-án a porosz sereg elérte Párizs környékét. Egy nappal a porosz csapatok megérkezése előtt Victor Hugónak •c. franctireurökhöz intézett híres felhívása látott napvilágot. A parázs hangulat lelkesedésbe csapott: a párizsi munkások és hazafiak tömegesen jelentkeztek fegyveres szolgálatra. Az önként jelentkezők között volt a francia hadvezetésben csalódott Győrök Leó is. Beosztást természetszerűleg most is a műszaki alakulatoknál nyert. Hamarosan a rendkívül vontatottan haladó erődítési munkáknál tevé132