A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Herényi István: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója

Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1. Az elmúlt századok paraszti életéről számos elsőrendű fontosságú forrás maradt ránk. Mindezek nagyrésze azonban részint kifejezetten az uralkodó­osztály szempont iából nézi a paraszti élet egyes területeit (s csak azokat, melyek valamilyen formá­ban az uralkodóosztály szempontjából jelentősek), részint —' amennyiben maga a nép rögzíti írásban életének egyes problémáit (pl. kérvényekben, pana­szokban) —• akkor is csak annak az életnek egyes részleteire derül fény. A paraszti élet egészéiről a paraszt szemével látott és írásban is rögzített for­rások száma azonban igen csekély: annál cseké­lyebb, minél messzebbre megyünk vissza időben. Éppen ezért érezzük igen érdekesnek és tanulsá­gosnak Székely János csöglei nemes közbirtokos az alábbiakban ismertetendő. 1808—1866 közötti évekre kiterjedő terjedelmes feljegyzéseit, melyek 1884 fo­lyamán kerültek birtokunkba. 2. Székely János naplója 40 cm hosszú és 25 cm széles, mindkét fedőlapja vastag, kemény papír, erősen elhasználódott állapotban. A fedőlapján van egy korabeli cimke, ez azonban olvashatatlan, mert az írás idők folyamán lekopott, elmosódott rajta. A fedőlap belső felén anyakönyvi feljegyzések ol­vashatóik, majd egy üres lap után két lap feljegy­zésekkel, továbbá újból három üres lep következik, végül ezt követi a tulajdonképpeni napló. A napló különben 238 oldalból áll. Ezen kívül van még 8 üres lap is a napló hátsó részén, s csak az­után jutunk el a hátsó fedéllaphoz. Ennek a belső oldalán főleg versek olvashatók. Az eredeti félbőr­kötés ma már meglehetősen elnyűtt s házilag a bőr- , kötésre még egy textilréteget is varrtak. A textil szintén szakadozott. Címe és tárgya Székely János eredeti fogalmazása szeriint: „Jegyzőkönyv, melyet az 1808-dik eszten­dőtől kezdvén írásba rakott nevezetesebb környül­állásaimat és egyéb jelessebb történeteket s több ma­gam vélekedéseit moist ezen könyvbe kezdem be­írni oly szándékkal, hogy ennek utána is bele fo­gom írni minden nevezetesebb dolgokat, míg a ke­zem a pennát bírhatja. írtam Csöglén március 27-iik 1835-dik esztend." Mint említettük: keze 1866-ig tudta tartani tollát, mellyel élete folyását saját és utódai okulására megörökítette. 3. Ahhoz, hogy a napló és a benne foglalt adatok jelentőségét pontosan felmérhessük, mindenekelőtt az ábrázolt tájat, a kort és az író személyét kell ismernünk és bemutatnunk. Veszprém megye a középkorban négy járásra osz­lott. A négy járás közül a pápai járás volt az, mely a megye északnyugati peremén holdalakban nyúlt el a Jánosháza—Pápa—Lovászpatona vonaltól nyu­gat felé a Győr megyei és Vas megyei határokra. A honfoglalás után ez a terület a Szalók nemzet­ség birtoka volt, a Marcal-menti gyepű határőrei őrizték a folyó mentét. A Csögle, Csigla név jelen­tése is gyepűt, sövényt, akadályt, gátat jelent, jelen­tése a törökből fejthető meg. A Csögle melletti Csősz szintén őrt, őrzőt jelent és besenyő eredetű név. A Csögle név egyébként hol székelyekkel, hol besenyőkkel kapcsolatban fordul elő. Nyilvánvaló, hogy ez a magyarság keleti elemeinek nyelvében élt mint közszó. A Marcal-mente a Jánosháza—Pápa—Lovászpa­tona vonaltól nyugatra nemcsak a középkoron át, hanem az újkorban is, sőt az egész XIX. századon végig jól megkülönböztethető a már említett vonal­tól keletre húzódó részektől. Míg ugyanis a keleti részek kifejezetten nagybirtokosok (Kinizsi, Choron stb.) ós az egyház (vásárhelyi apácák stb.) kezében voltak, a már említett nyugati részeik a gyepűt őr­zők utódainak, az egytelkes nemeseknek a birtoká­ban állott. Míg a nagybirtokosok és az egyház bir­tokai tele voltak különböző szolgáló népekkel (job­bágyokkal, zsellérekkel), addig a kisnemesi falvak­ban jobbágyokat jóformán egyáltalán nem, csupán házas és hazátlan zselléreket találunk. A reformációtól kezdve a két vidéket egymástól nemcsak a vagyoni helyzet, hanem a vallásfeleke­zeti megoszlás is élesen elkülönítette. A kisnemes­falvak nagy többségükben reformátusok voltak, a nagybirtokosok és az egyház falvai pedig nagyobb részükben katolikus hitüket vallották. Csögle a középkortól kezdve a XIX. század vé­géig, sőt még azon túl is a nemesi közbirtokosság 101

Next

/
Thumbnails
Contents