A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Herényi István: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója

Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1. Az elmúlt századok paraszti életéről számos elsőrendű fontosságú forrás maradt ránk. Mindezek nagyrésze azonban részint kifejezetten az uralkodóosztály szempont iából nézi a paraszti élet egyes területeit (s csak azokat, melyek valamilyen formában az uralkodóosztály szempontjából jelentősek), részint —' amennyiben maga a nép rögzíti írásban életének egyes problémáit (pl. kérvényekben, panaszokban) —• akkor is csak annak az életnek egyes részleteire derül fény. A paraszti élet egészéiről a paraszt szemével látott és írásban is rögzített források száma azonban igen csekély: annál csekélyebb, minél messzebbre megyünk vissza időben. Éppen ezért érezzük igen érdekesnek és tanulságosnak Székely János csöglei nemes közbirtokos az alábbiakban ismertetendő. 1808—1866 közötti évekre kiterjedő terjedelmes feljegyzéseit, melyek 1884 folyamán kerültek birtokunkba. 2. Székely János naplója 40 cm hosszú és 25 cm széles, mindkét fedőlapja vastag, kemény papír, erősen elhasználódott állapotban. A fedőlapján van egy korabeli cimke, ez azonban olvashatatlan, mert az írás idők folyamán lekopott, elmosódott rajta. A fedőlap belső felén anyakönyvi feljegyzések olvashatóik, majd egy üres lap után két lap feljegyzésekkel, továbbá újból három üres lep következik, végül ezt követi a tulajdonképpeni napló. A napló különben 238 oldalból áll. Ezen kívül van még 8 üres lap is a napló hátsó részén, s csak azután jutunk el a hátsó fedéllaphoz. Ennek a belső oldalán főleg versek olvashatók. Az eredeti félbőrkötés ma már meglehetősen elnyűtt s házilag a bőr- , kötésre még egy textilréteget is varrtak. A textil szintén szakadozott. Címe és tárgya Székely János eredeti fogalmazása szeriint: „Jegyzőkönyv, melyet az 1808-dik esztendőtől kezdvén írásba rakott nevezetesebb környülállásaimat és egyéb jelessebb történeteket s több magam vélekedéseit moist ezen könyvbe kezdem beírni oly szándékkal, hogy ennek utána is bele fogom írni minden nevezetesebb dolgokat, míg a kezem a pennát bírhatja. írtam Csöglén március 27-iik 1835-dik esztend." Mint említettük: keze 1866-ig tudta tartani tollát, mellyel élete folyását saját és utódai okulására megörökítette. 3. Ahhoz, hogy a napló és a benne foglalt adatok jelentőségét pontosan felmérhessük, mindenekelőtt az ábrázolt tájat, a kort és az író személyét kell ismernünk és bemutatnunk. Veszprém megye a középkorban négy járásra oszlott. A négy járás közül a pápai járás volt az, mely a megye északnyugati peremén holdalakban nyúlt el a Jánosháza—Pápa—Lovászpatona vonaltól nyugat felé a Győr megyei és Vas megyei határokra. A honfoglalás után ez a terület a Szalók nemzetség birtoka volt, a Marcal-menti gyepű határőrei őrizték a folyó mentét. A Csögle, Csigla név jelentése is gyepűt, sövényt, akadályt, gátat jelent, jelentése a törökből fejthető meg. A Csögle melletti Csősz szintén őrt, őrzőt jelent és besenyő eredetű név. A Csögle név egyébként hol székelyekkel, hol besenyőkkel kapcsolatban fordul elő. Nyilvánvaló, hogy ez a magyarság keleti elemeinek nyelvében élt mint közszó. A Marcal-mente a Jánosháza—Pápa—Lovászpatona vonaltól nyugatra nemcsak a középkoron át, hanem az újkorban is, sőt az egész XIX. századon végig jól megkülönböztethető a már említett vonaltól keletre húzódó részektől. Míg ugyanis a keleti részek kifejezetten nagybirtokosok (Kinizsi, Choron stb.) ós az egyház (vásárhelyi apácák stb.) kezében voltak, a már említett nyugati részeik a gyepűt őrzők utódainak, az egytelkes nemeseknek a birtokában állott. Míg a nagybirtokosok és az egyház birtokai tele voltak különböző szolgáló népekkel (jobbágyokkal, zsellérekkel), addig a kisnemesi falvakban jobbágyokat jóformán egyáltalán nem, csupán házas és hazátlan zselléreket találunk. A reformációtól kezdve a két vidéket egymástól nemcsak a vagyoni helyzet, hanem a vallásfelekezeti megoszlás is élesen elkülönítette. A kisnemesfalvak nagy többségükben reformátusok voltak, a nagybirtokosok és az egyház falvai pedig nagyobb részükben katolikus hitüket vallották. Csögle a középkortól kezdve a XIX. század végéig, sőt még azon túl is a nemesi közbirtokosság 101