A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Fettich Nándor: A jutasi avarkori temető revíziója

kezdték el készíteni. Azt gondoltam akkor, hogy e bronzok a mongol fajú avarok legkorábbi felszerelései, sőt, hogy egy részük még a távoli keletről származik. E keleties bronzok és a nyugati germán régiségek időrendi párhuzamba állítása (abban a formában, mintha mindkét csoport az avarkor legelejéhez tartoznék) hibás volt tehát. Ma már világos, hogy a germán réteget kell közelebb hozni a 7. század utolsó évtizedeiben kezdődő griffes-indás első réteghez. Az a módszer azonban, hogy néptörténeti eredményeket az időrend, a térképelemzés és az anthropológia öszszeegyeztetésével keressünk, mai távlatból nézve is helyesnek bizonyult. 4. Újabb jutási sírleletek A Jö-könyv megjelenése után tovább folytak a kavicskitermelések és közben-közben Rhé Gyula kisebb ásatásai. A múzeumi napló, Rhé Gyula jegyzetfüzetei, továbbá két sírlap a forrásai ezen újabb sírok adatainak. Sajnos, a feljegyzések így is hiányosak (nyilván több följegyzés elpusztult a háborúban). Valószínű, hogy a hiányzó sírszámok lelet nélküli sírokat jelöltek. így például a 245—247. sz. sírokról semmi följegyzés nem maradt. A 245—251. sírokat Rhé Gyula a térképbe berajzolta (2. kép). 248. sir. (7. kép 1—9.) 8 darab tarka (szentendrei típusú) gyöngy (7—9), két darab sárga, nagyobb kettős (3), három sárga közepes nagyságú, egy kis sárga és végül egy zöld átlátszatlan üveggyöngy (2—6); összesen 14 darab gyöngy. Római császári bronzfibula (1—l/a). Két kovakő. 252. sír. Gyermek (fog). (8. kép 10—13.) Csuklós gepida bronzszíjvég alsó, hosszú tagja (12). Ólommal kitöltött préselt szíjdíszítmény, töredékes állapotban (11). Zárt, öntött bronzkarika (10). Vascsat, behúzott oldalakkal (13). 260. sír. (9. kép 1—15.) Két darab, trapéz alakú vascsat (2, 3). Vaskés (1). Nagy, fekete agyagpaszta gyöngyök: fehér (7 db) és sárga (2 db) mintával (6, 8, 9), egy darab átlátszó nagy színtelen üveg, ún. dinnyemag alakú gyöngy (7), egy nagy sárga pasztagyöngy (12), nagy feketés pasztagyöngy (13), három kisebb barna gyöngy, két kis sárga pasztagyöngy. Az egyik kis barna gyöngynek (10) négyszögletes lyukja van. Hasonló a lyukja a 11 alatti háromszemes pasztagyöngynek. A két bronz fülbevalókarika keresztmetszete négyszög alakú (4, 5). Rhé Gyula bejegyzése 1930. évi naplófüzetében: „X/10-én. Bevágás déli fele. 2 sarló, 2 vastárgy, 2 bronzdarab, 4 koponya egymás mellett, 4 test lehetett. . ." „267. sír. Kettős: a) szegény felnőtt sírja melléklet nélkül, alatta b) kifosztott nagy és mély sír." „1931. IX. 16-án": „273. sír. A fej mellett az É-ra elfordult homlok mellett vas nyílhegy, a koponya hátsó részén kis vaslemez. Bal könyöknél kis bronz szíjvég. Bal alsó kar és medence közt, nagyrészt a medencén 3 darab háromélű nyílhegy, 1 darab kétágú, 1 darab lapos, fűzfa (levél) idomú; a két utóbbi foltos (?). A könyök belső felén kis bronz lemez (szíjvég alakú), közelében a derékon egy nagyobb ezüst szíjvég, mellette kis bronz lemez. Hátul a gerinc alatt nagyobb bronz lemez (hármas csoport?). A derékon elöl (a medence felső részén), középen, bronz csat, vas nyelve jobbra. Közvetlen mellette, jobbra, egy vascsat, nyelvével a váll felé fordulva (puzdra tartó csat). Medence jobb felén állati lábszárcsont, ez alatt, derékon, kis bronz lemez. Jobb könyök és derék között füles vas korong (rajta volt az állati csont). Ugyanitt egy tűzkő is. A jobb combtól a felső lábszár feléig, párhuzamosan, egy másik hosszabb állatcsont. Mellette, a combcsont oldalán vaskés, hegyével lefelé. A kés hegyénél vas karika. A két felső lábszár között, közvetlenül a medence alatt egy vascsomó. A fül tájakon kis bronz karika, gömbös függővel. A bal combcsont felső részén még egy bronz szíjvég. A bal tompor alatt egy második vaskés. A jobb combcsont térd feletti részén, a csont felett, egy kisebb szíj vég, A bal alsó lábszáron kutya (?) csontváza feküdt, hosszában, fejjel az ember feje felé." — Ezeket a bronzokat a veszprémi múzeum raktárában megtaláltam: 10. kép 3—12. Az övveretek nem bronzlemezből préseltek, hanem vékony öntvények. Felületük többé-kevésbé erősen ezüstözött. Ezért írta Rhé Gyula a nagy szíjvégről (12) azt, hogy „egy nagyobb ezüst szíjvég". A 10. kép 1 és 2 alatti csatok közül valószínűleg a 2 alatti tartozott ehhez a garnitúrához, ugyanis a sírleírás szerint vas nyelve volt s a két bronzcsat közül ennek volt vas nyelve a vasrozsdamaradványok szerint. „1931. IX. 16." „274. sír. Nő. Teljesen feldúlva és kifosztva. Töredékes leletek. 5 db gyöngyszem, 5 db gyűrű a háborítatlan jobb kézről. Apró lemeztöredékek, egy darab cserép- és több vastöredék. A töltelékföldben római tetőcserép töredékek és egy bronzpánt töredéke." — A veszprémi múzeum revíziós naplójában e 274. sz. sír leleteit megtaláltam. A 11. kép 1—13 alatti rajzokat az ott felsorolt eredeti darabok után készítettem. A revíziós naplóban az ólom kereszt azonban (1) tévedésből keveredett ehhez a sírlelethez; biztosan a 116'. sírhoz tartozik (20. kép). A revíziós napló ugyanis a 116. sír leleteinek felsorolásában ólom keresztet nem említ. Viszont Rhé Gyula sírleírásában a 116. sírhoz ólom kereszt tartozott.

15 A 11. kép 2 alatti bronz karperectöredék viszont valószínűleg ehhez a sírlelethez tartozik, bár Rhé Gyula fent idézett ásatási naplójában nem szerepel. Ehhez való tartozást mégis valószínűsíti Rhé Gyula sajátkezű bejegyzése a múzeumi naplóban; a 7319. sz. alatti, azonosítható lelettárgyak között sorolja fel az 1931. szept. 21. naphoz: „1 db bronz karperec (törött)." „275. sír. Férfi. A fej bal oldalán egy ezüst gombfej, a túlsó felén egy fűzőpánt keskeny, drótszerű része. Jobb oldalon, a bordákon (derék felső része) egy nagy vascsat, hegyével fölfelé; alatta három tűzkő. A bal medencében egy kisebb vastag. A bal derékon két füzőpánt lemez, ólom töredékekkel. A jobb alkar alsó harmadában, kívül, vaskarika, alatta levő rétegben egy háromélű nyílhegy. A jobb tenyér alatt vaskés. Sírmélység 160 cm. Th: 145, Fláb: 32, Aláb: 26, Fk: 25, Ak: 18 cm." — Ezeket a tárgyakat nem találtam. „1931. IX. 16." „276. sír. Férfi. Feldúlt. A feldúlt csontok között egy törött vascsat, egy vaskarika, egy vastárgynak lemeztöredékei bronz nyomokkal, egy vaskarika, egy durva csonthüvely. A töltelékföldben egy kettős szemes gyöngy, valószínűleg a szomszédos 274. női sír feldúlásakor került a felszínre." — E leletek nagy része felismerhető a múzeumi naplóban a 7319. sz. alatt felsorolt leletek között. Az eredeti darabokat nem találtam. „277. sír. Férfi, fej nélkül. Testhossza a nyakig 170 cm. FI: 44, Al: 37, Fk:32, Alkar: 26 cm. A fej táján négyszögletes bronz (súly?), törmelékekben. Bronz- és vastöredékek." — Ez a szöveg a helyszínen készült, amikor a bizánci bronzsúlyt, ezt a nagy ritkaságot nem lehetett biztosan felismerni, öt nap múlva Rhé Gyula a múzeumi naplókönyvbe 7319. sz. alatt már „1 db byzánci mérleg súly"-ként 82