A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

sablonoktól elütő", kivitelre ajánlják Medgyaszay elgondolását. 4. Laczkó kifejtette igen jogos aggodalmát az új épület kis terjedelmével kapcsolatban. A kaszinó telke 410, a várostól megszerzett telek 150, összesen 560 m

2 terület áll rendelkezésre, azonban a terv mindössze 350 m

2-t foglal el. „Elhibázott dolognak tartaná, hogy emberi előrelátás és számítás szerinti végleges rendezésre van szükség, és mégis szűk korlátok közé szorított ideiglenes állapotokat teremtünk." Óváry válaszában közli, hogy a tervezőnek a rendelkezésre álló pénzösszeghez kellett igazodnia. Ha a MKOF további áldozatra hajlandó, az épület bővíthető lenne. — Ennek alapján azt határozzák, hogy további 60 m

2-es területbővítésre kérnek Medgyaszaytól pótköltségvetést s a terveket így továbbítják. 5. Molterer javasolta, hogy a fel nem használt te4. Medgyaszay István tervrajzai, az átalakítás feltüntetésével. 4. Entwürfe von István Medgyaszay, mit Bezeichnung der Umgestaltung. 4. Plans graphiques d'István Medgyaszay, avec indications de la transformation. (1909). 4. Проекты Иштвана Меддьясаи, с указанием перестроек. rületet lapidárium céljára „terraszszerűen" képezzék ki. Szeglethy polgármester fél a költségtöbblettől, s ugyanakkor kifejti, hogy a meglevő terület ilyetén biztosítása felesleges, „mert Veszprémnek mindig lesz oly intelligens polgársága, hogy szükség esetén a szükséges területet átengedje, illetőleg az építkezéssel most ki nem használt területet eredeti rendeltetésének visszaadja." Néhány nappal később

39

, már Medgyaszay jelenlétében folytatódik a tárgyalás. Az épület elhelyezését illetőleg Medgyaszay ragaszkodik elképzeléséhez s ezt a bizottság el is fogadta. Majd az épület bővítésével kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy az megvalósítható, 2 méter hosszban, 1 méter szélességben kell a tervezett épületet megnagyobbítani. A tervezett légfűtést Molterer kifogásolta, mivel az nem praktikus, Medgyaszay a kifogás jogosságát elismerte, azonban a gőz-, vagy melegvízfűtés költségtöbbletére hivatkozott. Ez az érv hatott,, a légfűtés terve maradt. Ugyancsak „költségkímélés" céljából az új épületnél is megkívánta a bizottság, hogy „a meglevő kaszinó épület pincéi lehetőleg felhasználandók." A tervezés díjának megállapításánál Óváry Ferenc hivatkozott arra, hogy Medgyaszayt nem az anyagi haszon, hanem inkább az erkölcsi siker buzdítja, hiszen Veszprémben már a színház és a kaszinó tervezésénél megmutatta képességeit. Bár Hültl 17 000 koronát kért a tervezésért, Medgyaszay mindössze 8 000 koronás árajánlatát elfogadhatónak tartja. A bizottság is ilyen értelemben határozott. Az építő bizottság határozatai alapján Medgyaszay terveit a kibővített, a három szinten, (földszint, I. és II. emelet) összesen tehát 1204 m

2-es alap területű új épületről, az átdolgozott s 159 000 koronás költségvetéssel együtt Laczkó Dezső felterjesztette a MKOFhez.

40 A kísérőiratot megelőzőleg Óváry is átnézte s belejavított, mint írja: „a mi áldozatkészségünket kellett még kidomborítani." Ezért szerepel benne a kaszinó 80 000 koronás eredeti vételárának 30 000rel való csökkentése, mint „a színpártoló egylet ajándéka", a város által megajánlott 40 Qj-öl értékeként ugyancsak 30 000 korona, majd a gyűjtés öszszege, végül a kilátásba helyezett megyei l°/o-os pótadó 20 000 koronás értéke.

41 Javasolta, hogy egyidejűleg a VKM-hez intézzenek kérelmet, hogy az 50