A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal: A balácai római villa freskóinak technikai vizsgálata

mintegy 2,5 cm szélességben művészi díszítőfestés (szekkó) lehetett, azonban ennek alakos részeit nem tudjuk megállapítani. 680/7. A „fehér szüret-szoba" kevés durva szemcsét tartalmazó vakolatanyagának finom szemcsés elegyrésze, a Balaton mentén elterjedt löszképződmények anyagához hasonlít, és helyenként mészgöbecseket is tartalmaz. A habarcshoz hozzákevert növényrészek mennyisége a szokásos mennyiségnek (10%) becsülhető. A vakolat felső részén 3 mm vastagságban hófehér simítóvakolat található és ezen meszes kötőanyaggal árnyékolt sárga-barna okker festmények részei láthatók. Az okker festékanyagban a sárga agyagból készült színezékre ismerünk, amit a röntgenfelvétel a gőtit jelenlétével is igazolt. Az egész vakolat határozott rétegződést mutat, ez arra utal, hogy a felvakolás több ízben történt. A mindössze 3,5 cm vastagságú vakolatdarabon négy rétegződést látunk és csak ezek felületére vakolták fel a fehér simító habarcsot. 680/8. Ez a vakolatdarab szintén a „fehér szüretszobá"-ból való és az eddigi vakolatanyagtól nagyon eltérő megjelenésű. A felvakoláskor valószínűleg elöregedett habarcsot használtak, amelyet vízzel hígítva csak kisebb lendülettel vakoltak a falra. A vakolatban jelentős száradási zsugorodást, illetve repedéseket látunk, amely a nagy nedvességtartalomra enged következtetni. Kevés durva homokszemcse között a legnagyobb méretű 3—4 mm. A durva felületű vakolatra 1—3 mim vastagságú fehér simító vakolatot vittek fel. A felszínen hófehér vékony festékréteget találunk, amelyet röntgennel megvizsgálva, abban finom dolomitlisztet, vateritet (részben kalcitot), és kis mennyiségiben ólomfe5. A 680/9. sz. vakolatdarabon baloldalt jól látható a háromrétegű vakolat és felette a kb. 3 mm-es hófehér simító vakolat. A dolomitos fehér simító vakolatra történt a falfestés. 5. Auf dem Putzstück Nr. 680/9. an der linken Seite ist der dreitägige Bewurf und oben der ungef. 3 mm dicke schneeweisse Glättbewurf gut sichtbar. Die Bemalung der Wand geschah auf der dolomithaltigen weissen Oberfläche des Wandbewurfes. 5. Sur le morceau de crépi 680/7 on voit, sur le côté gaucne, nettement le crépi à trois couches et au-dessus le crépi de lissage blanc neige, épais d'environ 3 mm. L'est sur de crépi blanc à dolomite que fut peinte la fresque. 5. На кууке штукатуре № 680/9, на левой стороне хорошо различаются трехслойный штукатур и над ним белоснежный отделочный штукатур толщиной д около 3 мм. Стенная живопись была выполнена на белой отделочной обмазкеи с доломитовой МУКОЙ. héret észleltünk. Különös gonddal kerestük a cinkoxid-fehéret, azonban cinknek nyomát sem találtuk. A fehér festékben még kaolin (fehér agyag) is volt. A vizsgált darab jelentős részét széles sáv foglalja el, amely Közvetlenül, alapozás nélkül, a fehér simító vakolaton nyugszik. Ennek a sávnak a fehér mező felé eső része világosabb okker színezésű, amely fokozatosan 0,5—1,0—1,5 mm széles árnyékolt párhuzamos vonalkázással zöldes árnyalatba megy át. A vonalkázást feltétlenül vonalzó mellett kellett hogy végezzék, mert a vonalazott árnyékolás pontosan párhuzamosan halad. Ennek a sávnak a festését különlegesen kialakított durva sörtéjű ecsettel végezhették, mert nem valószínűsíthető, hogy a vékony színes vonalakat egyenként vékony ecsettel festették volna. A vakolatanyagon végzett megfigyelés és a rajta látható száradási zsugorodások arra engednek következtetni, hogy ez a vakolatanyag a „szüretszoba" mennyezetéből származik. Ezt alátámasztja a vakolatfelületnek egyszeri fehérre való festése, valamint a falrész közelségében az árnyékolt vonalkázással kiképzett sáv is. 680/9. A vizsgálat tárgyát képező vakolatrész szintén a fehér alapú „szüret-szobá"-ból származik, a vakolaton háromszoros vakolatréteg félhordása jól megkülönböztethető. A ház falazatával érintkező részen a téglakötésre használt vályogsár részek jól láthatók, a habarcsanyagban pedig az elkorhadt növényi részek hézagai, vékony csőszerű (szalma) nyomai szintén megtalálhatók. A növényi részek mennyisége kevesebbnek mondható, mint azt az eddig vizsgált vakolatokon láttuk, de így is 6—8%-ra becsülhető. A vakolatban durvább homokszemcséket nem látni, inkább lösszel kevert oltott mésszel készítették. Kevés mészgöbecset is találunk benne, ami azt mutatja, hogy megoltás után nem pihentették (vermelték) az oltott meszet, vagy a habarcs 466