A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Füzes F. Miklós: A jutasi és ösküi avarkori temetők növényleletei
A két egymáson fekvő és azonos szövésmódú réteg között kevés homokszemcse volt. Egymásba való visszahajlás nyomát nem leltük. A sávolyozottság a következőképpen alakítja kl e mintát: A vetülékfonal 2 láncfonal fölött lebeg, utána köt (háromfonalas sávoly). A következő vetülékfonal „Z" irányban 1 láncfonallal eltoldva kezdi a lebegést. így kialakul egy egyirányú vetüléksávoly. Azonban mintánk tanúsága szerint a lebegés eltoldása 10 lebegésen keresztül tart. Utána a sávolysor megfordul: ,,S" irányban öszszesen 10 lebegésen keresztül nő a szövet. A minta e folyamat ismétlésével éri el a kívánt hatást. Fonalsűrűsége ( láncfonal 4 38 —...... , r /cm 2 1 —- /cm 2 , vetülékfonal ' ) 20 A szövet alapsodratokból áll. Kalanderezetlen. 1. 47. sír vetüléksávoly maradványai. 1. Überreste des Schußkörpers aus dem Grab 47. 1. Les restes de la trame de treillis de la tombe n° 1. Могила № 47, остатки основной саржи. 47. A láncfonalak keresztmetszetének átlaga 0,3 mm körül van. Sodratiránya „S". Sodratszáma okulár-szögmérő hiányában nem mérhető, de annyi jól látható, hogy sodrása egyenletes. A vetülékfonalak átmérője átlagosan 0,39 mm körül van. Sodratiránya ,,Z". Egyenletesen sodrott. A szálasanyag mikroszkópi képe (2. kép) klórcinkjódos lefedés alkalmával háncsrost eredetre utal; az eltolódás! vonalak sűrűn helyezkednek el. Mivel kevés szálasanyagot tudtunk gyűjteni, azonnal a réztetraminhidroxidos oldódást figyeltük meg. Ekkor azt tapasztaltuk, hogy az enyhe sejtfalduzzadást követően a bélüreg igyekezett meanderekké összeugrani. Közben a simafelületű bélüreg apróbb darabokra szakadozott. Az említett jelenségeken kívül feltűnő gyakorisággal szilánkolődtak a sejtfalak. Ezt a hatást mikrobiológiai lebontás következményének tekintjük. Az oldódás tehát fehérített lenre enged következtetni (Linum sp.) 5 . A klórcinkjódos reagensben való vizsgálat előtt már feltűnt a rostok barna színe. Ezért koncentrált sósavval (HCl) néhány rostot lecseppentettünk. (Sósav a limonit oldószere.) A sav hatására a rost némileg rongálódott, kitisztult, azonban barnás színe nem változott. Ugyancsak hatástalan volt az utána következő ammoniumhidroxidos (NH 4 OH) áztatás is. Tehát a kelmét barnára színezettnek kell tekintenünk. A rostok minősége a közepesnél jobb. A most leírt mintát feltétlenül import szövetnek tekintjük. A felhasznált fonalak sodrásegyenletessége, az egyenletes szövés nagy termelési tapasztalatot mutat. Nagy technológiai jártasságot árul el az is, hogy a lánc- cs vetülékfonalak sodrásiránya ellentétes. A mai modern szövetekre szintén jellemző a vékonyabb (finomabb) láncfonal és a magasabb fonalsűrűség. Nincs okunk feltételezni, hogy a családot ellátó házi, vagy háziiparszerű termelés ilyen fokú technológiai tudás birtokában volt. A ruha kelméjének tekintett sávoly valószínűleg a felső ruha nyakrészének gallérszerűen visszahajtott darabjából származik. b) Vászonszövet. A kétrétegű sávoly alatti őzbarnás színű vasokker (linomit féleség) tömegében preparálőmikroszkóp alatt is alig kivehető vászonszövetnyomokra bukkantunk. A szálasanyagok bomlása már igen előrehaladott stádiumban volt. Így pontosabb technológiai megfigyeléseket nem végezhettünk. A jelek arra mutatnak, hogy finomszálú és sűrű szövésű vászon volt. Kuszáltsága és elmosódottsága miatt egyetlen rongált fonalat, valamint lenyomatokat sikerült megfigyelni. E fonalak elég lazán sodrottak, a sodratirány „Z". Többszörös kísérlet után alig sikerült némi szálasanyagot gyűjteni. Mikroszkópi kép háncsrost eredetet mutat. Oldódása szerint fehérített lennek (Linum sp.) gondoljuk. Színezés 2. A 47. sír vetüléksávolyának mikroszkopikus képe. 2. Mikroskopisches Bild vom Schußkörper des Grabes 47. 2. L'image microscopique de la trame de treillis de la tombe n° 47. 2. Микроскопический снимок основной саржи могилы № 47. 438
