A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Szodfridt István–Tallós Pál: A felsőnyirádi erdő cseres-tölgyesei

a víz. Alatta pedig rendszerint tömött mésziszap réteg helyezkedik el, ennek fehér színe és iszapos jellege a talaj gödörnél, különösen kiszáradt állapotban, szembetűnő. A vízzáró réteg feletti talajszintek csak az esősebb időszak alatt telítődnek vízzel és képződik a felszínen is vízállás. Ez az állapot általában a télvégi hóolvadás után jelentkezik és tart a helyi megfigyelések szerint a tavasz derekáig. A későbbi időszakban csak nagy esőzések, hirtelen jött erős nyári záporok után észlelhetünk a felszínen vízállást. Ha a vízzáró réteg felett elhelyezkedő talajréteg vizét a növényzet felhasználta, szárazság keletkezik. Mivel a felső rétegek sekélyek, már az esőzések utáni 1—2 hét múlva is előállhat ez az állapot A tömődött réteget a fák nem szívesen keresik fel gyökereikkel, hanem inkább a levegősebb, felső szintekben helyezkednek el. Egyedül a kocsányos tölgy képes a tartósabb, levegőtlen állapottal, tömődöttséggel megbirkózni. Elegy fája a cser, amely viszont a száraz körülményekhez jobban alkalmazkodott, s ezért a vízzáró réteg feletti sekélyebb talajjal is beéri. Ugyanez vonatkozik az erdeifenyőre is, amely helyenként még nagyon szép természetes újulatfoltokkal is jelentkezik. A fent elmondottak szerint tehát ezek a termőhelyek — nedvességtartalmukat tekintve — hol egyik, hol másik szélsőségnek kitettek. Vannak időszakok, amikor a túlzott nedvességtartalom következtében még a felszínen is pangóvíz áll, máskor pedig teljes szárazság uralkodik. Az évi csapadékeloszlás olyan mérvű, hogy ez a szárazság nem éri el a lehetséges legnagyobb értéket, ezért még a szárazabb körülményekhez szokott cser növekedése is elég jó és az aljnövényzet sem a szélsőségesen száraz állapotnak megfelelő jeleket mutatja. Ezekkel szemben a szárazabb szubasszociációnál a tömődöttséget jelentő talajréteg mélyebben helyezkedik el (0,8—1,0 m) és a ráhordás kavicsos homokból áll, amely köztudomásúlag rossz víztartó, a vizet gyorsan átereszti, ezért a legfelső rétegek vígazdálkodása gyengébb. Az elsősorban a felső talajrétegeik vízgazdálkodását jelző gyepszinti növényzet ezért is mutat szárazabb jelleget. A fent mondottakkal a nyirádi cseres-tölgyesek rendszertani és ökológiai helyét igyekeztünk tisztázni. A Felsőnyirádi-erdő még számos érdekes növénytársulást rejt magában, ezek felvételezése és kiértékelése folyamatban van. Befejezésül szeretnénk hálás köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal, szakirodalommal láttak el bennünket — mindenekelőtt Zólyomi Bálint akadémikus, valamint Fekete Gábor, Jakucs Pál és Pócs Tamás botanikus kutatók — az ő meszszemenő támogatásuk nagy segítséget jelentett e tanulmány összeállításában. Köszönettel tartozunk még a Keszthelyi Erdőgazdaság szakembereinek — elsősorban Gáspár Hantos Géza és Lippenszky György erdőmérnököknek — a terepi munkák lebonyolításában nyújtott szíves támogatásukért. Szodfridt István—Tallós Pál 1. sz. táblázat Potentillo (albae) — Quercetum deschampsietosum, moliniosum litoralis M Eu A) Lombkoronaszint záródása % B) Cserjeszint borítása % C) Gyepszint borítása % 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 К A-D 70 60 80 70 90 70 80 70 59 60 80 50 50 — 2 — + 5 5 io 5 10 60 80 80 80 80 70 10 95 90 80 80 H Kont N Keu G Smed H Eur H Keu H Eur MM-M Smed MM Eu H Eur MM Eu M Eu MM-M Smed H Eu H Eu H Eur Quercion petraeae csoportfajok és lokális karakterfajok (x) С Potentilla alba — — + + — + С Cytisus supinus ssp. aggregatus С Asphodelus albus С Carex montana С Festuca heterpylla С Ranunculus polyanthemus A Quercus cerris В Pyrus piraster С Satureja vulgaris A Pyrus piraster В Prunus spinosa В Quercus cerris С Betonica officianalis С Peucedanum oreoselinum С Serratula tinctoria — — + + III. + — — + + — + — — — + + + 1 III. I. I. I. I. + + +—1 + + 9 era etea pubescenti-petraeae fajok / — III. I. I. I. I. + + +—1 + + — 3 4 — — + 4 2 2 + + IV. + —4 — + — + — — 1 + + — — III. + —1 — — + + — + + — — + + III. + + — — — — — -j- — — — — IL + 3 2 — — " — — — + — — — IL + —3 1+1 — — IL +—1 + + 1 — — — — — — + — IL +—1 — — _|_ — — — + — — — + IL + — — + + — + — — — — + IL + 427