A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

meg. Ennélfogva aránylag kevés terepmunka szükséges ahhoz, hogy róla részletes összefoglaló íródjon. Ellenben feltétlen figyelembe kell venni szerte a Bakonyban (elsősorban a bányavidéken) eszközölt mélyfúrási eredményeiket. A geológiai megismerésnek éppen a modern technikai eszközök alkalmazásával elért eredményei azolk, melyek tudományos ismertetésével még jórészt adósok vagyunk. Ezeknek a részletismereteknek a közlésére szükség van ahhoz, hogy az eddigi (főleg felszíni formációkról szóló ismereteinkkel együtt) új megvilágításba és megokoltabb összefüggésbe hozzuk a bakonyi geológiai ismereteinket. Vázlatosan a Ikövetkezőkkel kell foglalkozni: — Földtörténeti korok és tájak szerinti leírás (az egyes földtörténeti korok képződményeinek, eseményeinek ismertetése). — A Bakony kőzetei és ásványai. — A Bakony földtörténeti és sztratigráfiai szintézise. A Bakony szekuláris mozgásai A Bakony földszerkezete a földkéregmozgások tükrében. A Bakony földfelszíne (geomorfológiája) A Bakony földfelszínével (geomorfológiájával) viszonylag kevés geográfus foglalkozott. Ezért csak igen hézagos ismereteink vannak a Bakony természeti földrajzáról. Feltétlen szükség van — akár több évig tartó terepmunka előirányzásával —, hogy korszerű szempontok szerint tanulmányozzuk területünket. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony tájak szerinti geomorfológiai leírása. — Karsztjelenségek a Bakonyban. — A Bakony geomorfológiai szintézise. A Bakony éghajlata (meteorológia) A Bakony éghajlatáról — az elszórt adatközléseken kívül — alig vannak ismereteink. Az éghajlati kutatásnak mindhárom nagyságrendre, tehát a makro-, mező- és mikroklíma vizsgálatára egyaránt ki kell terjedni. Ennek érdekében bővíteni kell a bakonyi meteorológiai megfigyelési hálózatot. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony éghajlati tényezőinek (napsugárzás, hőmérséklet, légáramlás, csapadékviszonyok stb.) leírása. — A Bakony éghajlati szintézise. A Bakony vízrajza (hidrológia) Bár a Bakony vízben meglehetősen szegény, mégis érdemes hidrológiai tanulmányozásra. Néhány résztáj (pl. Balaton-felvidék) vízrajzáról vannak ismertetések, de ez nagyon kevés a korszerű szintézis megírására. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony ősvízrajza. — Földalatti vizek (karszvizek) hidrogeográfiai szemlélettel. — A Bakony felszíni vizei (források, vízfolyások, állóvizek stb.). — A Bakony vizeinek lefolyás viszonyai. — A Bakony hidrogeográfiai szintézise. A Bakony talajtakarója (pedológia) A talajtani vizsgálatok szervesen egészítik ki a bakonyi földtakaróról szóló ismereteinket. Ugyancsak olyan tudomány, amelyet alig kutattak bakonyi területen. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony talajtakarójának kialakulása (geológiai-geomorfológiai-rneteorológiai-botanikai szempontokkal is). — A Bakony talajféleségeinek leírása. — A talajféleségek résztájak szerinti áttekintése. — A Bakony talajtakarójának szintézise. A Bakony növénytakarója (botanika) Valamennyi, a Bakonyban előforduló növényeket (baktériumok, moszatok, gombák, mohák, harasztok, magvas növények) kutatni kell, elsősorban florisztikai szempontból. A florisztikai megismerésen túl szükség van a korszerű és részletes cönológiai vizsgálatokra. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony növénytakarójának kialakulása. — Az úgynevezett virágtalan növények florisztikai áttekintése. 394